Iliász-Odüsszeia
https://kautnikandras.typeform.com/to/cgemvU
Az Iliász, valamint az Odüsszeia c. eposzokkal kezdődik az európai irodalom. Ez a két mű idősebb, mint a Biblia és a Bibliával együtt ez a könyv gyakorolta a legnagyobb hatást azokra, akik az európai gondolkodást formálták. Ezekben a művek mitikus, mesés formában fedsik fel polgári társadalmunk mozgató rugóit az örök haza iránti vággyal együtt a földi boldogság keresését is.
I. Bevezető
1. Az Iliász-Odüsszeia műfaja:
- A két hősköltemény műfaja eposz. Az eposz versben írt terjedelmes irodalmi mű, mely egy múltbéli, sorsfordító eseményt mutatbe. Az eposz ezt az eseményt mindig egy kiváló hős személyén keresztül láttatja.
- Az eposz két fajtáját ismerjük:
· Népi eposz: pl. az Iliász és sz Odüsszeia is ilyen, jellemzője, hogy az ismeretlen költők által továbbadott hagyományt írja le, állítja össze egységes történetté valaki, pl. Homérosz.
· A műeposz jellemzője, hogy ismert a szerzője, aki egy nagy jelentőségű történelmi eseményről akar beszámolni korának. Pl. vergilius Aeneis, a rómaiak eredetéről, vagy Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem c. eposza a hazát védő, példaadó magatartásról.
2. A homéroszi kérdés:
- A homéroszi kérdés azt a problémát veti fel, hogy lehet-e mindkét eposz szerzője ugyanaz a személy. Ugyanis a két eposz világábrázolása, világképe között akkora eltérést tapasztalhatunk, hogy lehettetlen, hogy ez a két mű egy szerkesztő-szerzőtől származzék.
- Homérosz (és/vagy más) volt, aki egységes történetbe foglalta és leírta a sok szájhagyományban élő mitológikus történetet. Így az eposzoknak inkább szerkesztője Homérosz, mint írója.
II. A világképek átalakulása az Iliásztól az Odüsszeiáig
1. Az Iliász tisztán mitologikus világképe:
- Az Iliászt Kr.e. VIII. Sz-ban jegyezték le, de sokkal régebbi mondákat sző egységes történetté. Ezen mondák és mítoszok hallgatósága, a görögök ősei hittek abban, hogy a világ és az abban megtalálható minden egyes jelenség az istenek akartaára, tetteire vezethető vissza. Így az egyén karrierje, sorsának eseményei is az istenektől függött. Akik az istenek kegyeltjei vagy leszármazottai voltak, azok értek el eredményeket az életben, hacsak egy másik, haragvó isten meg nem rontotta a sorsukat.
- Az Iliász történetének indulásakor már tíz éve áll a harc trója falainál, melynek eseményei is attól függtek, hogy az istenek közül épp ki hajlandó harcolni pártfogoltjával, sőt, már maga a harc is az istenek viszálykodása miatt indult meg. (Ld. mitológiai bevezető)
2. A tisztán mitologikus világkép már az Iliászban megrendül
- A szerző érzi, hogy a valósában nemcsak az istenek, hanem az ember is felelős sorsáért. Ezt fejezik ki az Iliásznak a következő szakaszai:
· Agamemnón felelőtlen viselkedése következtében sok ezer kínt szerző járvány szakadt a görög seregre.
· Akhilleusz haragja következtében kivonta magát a harcból, ami oda vezetett, hogy a trójaiai egészen a bárkákig szorították vissza a görögöket.
· A földi élet természetes mozzanatainak bemutatása (Akhilleusz pajzsán Hephaisztosz az istenek kovácsa az egész akkori világot képekben ábrázolta) azt a gondolatot erősíti, hogy nem kell mindent a túlvilági erőktől várni.
3. Az Odüsszeia új világképe
- Az Odüsszeiában –mely feltehetőleg egy évszázaddal később keletkezett, mint az Iliász- egy egészen új világ jelenik meg. A főhős, Odüsszeusz saját sorsát alakítja, már kevésbé függ az istenek kénye-kedvétől. Ez az új világkép az időközben bekövetkezett társadalmi válltozásokat tükrözi.
- Kr. E. VIII. Sz-i görög világban jelentős társadalmi változások mentek végbe. Gyarmatosítások következtében az addig szigorú földesúri elnyomás alatt élő néprétegek a maguk uraivá válhattak, földet szerezhettek, önálló gazdaságot vezethettek az addig elnyomás alatt élt emberek. Aki ügyes és szorgalmas volt az gyorsan meggazdagodhatott.
- Ugyanígy Odüsszeusz az a hős, aki saját leleményességével, kitartásával küzdi haza magát, már nem kiszolgáltatottja felsőbb hatalmaknak. Odüsszeusz a tengeren mindenét elvesztette, nincstelenül, csak saját erjére, leleményességére támaszkodva vette fel a harcot, ez azoknak a korabeli földműves embereknek az érzését tükrözi, akiknek szintén lehetőségük nyílott a semmiből új világot teremteni.
1. MIT JELENT A MITOLOGIKUS VILÁGKÉP?
2. MILYEN TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK KÖVETKEZTÉBEN VÁLTOZIK MEG EZ A VILÁGKÉP?
3. MELY TÁRSADALMI RÉTEG TEKINTHETTE PÉLDAKÉPÉNEK ODÜSSZEUSZT?
4. MIBEN TEKINTHETTE PÉLDAKÉPÉNEK ODÜSSZEUSZT AZ ÚJ FÖLDMŰVES RÉTEG?
III. Az embereszmény megváltozása az eposzokban
1. Az Akhilleusz-típusú hős
- Az Akhilleusz típusú hős még a gyarmatosítás és földfoglalás előtti hőseszményt tükrözi.
- Akhilleusz félisten (Thétisz nimfa és Péleusz király gyermeke)
- Hírneves hős: a hőst nem érdekli más, csak saját becsülete, hirneve. Ezt érzi megsértve, mikor Agamemnón elveszi tőle rabszolganőjét és ezért nem harcol sokáig.
- Akhilleuszt az érzelmei vezetik, és nem a józan esze. Az Iliász így kezdődik: „Haragot, istennő, zengd péleidész Akhilleuszét”, s valóban A. érzelmei befolyásolják végig az eseményeket. Pl. Patroklosz halálhírére Agamemnón ellen irányuló haragja a trójai sereget vesz célba, ezért kezd végre harcolni. Majd a mű végén megalázza ellenfele, Hektór holttestét, holott a haldokló utolsó kívánságában kérte, ne tegye ezt.
2. Az Odüsszeusz-típusú hős
- Odüsszeusz nem volt „nemesi”, isteni származású, nem dicsekedhetett nagy hírnévvel. Neki a lelményességével, cseleivel kell érvényesülnie.
- Számára nem a dicsőség, a hírnév a legnagyobb érték, ami mozgatja, amiért küzd, hanem az ottgon, a hazatalálás, az otthon, a család.
- Odüsszeusz képes megfékezni érzéseit, csak eszére hallgatni, hogy áhított célját elérje. (pl. Nauszikaához, a pháiák királylányhoz fűző szerelmét.)
- Odusszeusz fontos erénye volt a tudásvágy. Az Odüsszeuszról szóló történeteket nemcsak azok hallgatták szívesen, aki példát láttak benne a leleményes, önérvényesítő magatartásra, hanem azok is, akik a tudást tartották az élet egyik legalapvetőbb értékének: Odüsszeusz meg akarta hallgatni a Szirének énekét, akik mindenttudást ígértek a hősnek. Ő lett előképe a filozófusoknak is, akik már nem a mítoszok alapján, hanem a gondolkodás segítségével próbálták megmagyarázni az élet jelenségeit.
1. HASONLÍTSD ÖSSZE AZ ILIÁSZ FŐSZEREPLŐJÉT AZ ODÜSSZEIA FŐSZEREPLŐJÉVEL A KÖVETKEZŐ SZEMPONTOK SZERINT:
- SZÁRMAZÁS, ÉRTÉKREND, ÉRZELMEK-ÉSZ VISZONYA,
2. MI AZ ÖSSZEFÜGGÉS A HŐSESZMÉNYEK ÉS A MŰVEK KELETKEZÉSEKOR FENNÁLLÓ TÁRSADALMI ÁLLAPOTOK KÖZÖTT?
