Jánossy Zsófi küldte, láthatólag füzeténet tartalmát írta le, ami jó, hiszen ezt kell tudni. A vázlatos megállapítások vajon értelmezhetők?
3. Témakör: Életművek
Tétel: Ady Endre képe a magyarságról
(1877-1919)
— Ady Párizs élménye: vidéki újságíró, szinte Pesten se járt
Sokkolta, katartikus élmény volt számára Párizs
pl: Páris, az én Bakonyom c. verse (1906)
- Párizs = erdő, Bakony
= megóvja, védi, őrzi az őt támadóktól
(„Irán-szagú, szittya sereg”, „csúf kezek”)
— Ady „fogattatása”: elutasítás, kritika, túlságos modernség
Kortársai Ady újfajta stílusát nehezen fogadták el, hisz más szerelemfelfogást hirdetett, szimbolista stílusban, gőgős költői öntudatban, ostorozó hazaszeretettel alkotott. 1906-ban a verseit ért kritika elől Párizsba menekült. Fülöp Lajos az első kötetének (Új versek) megjelenése másnapján dicsérő cikket írt Az Ország című lapban, ami mutatja, hogy volt, akinek elnyerte tetszését Ady újdonsága. A magyar költészetet megújítani készülő Babits Mihály és Kosztolányi Dezső viszont úgy érezte, hogy Ady az ő elképzelésüktől messze eső, de modern költészetével elébük vágott és a nemzet-ostorozó gesztusa felháborította őket. Hatvany Lajos az Új verseket még fenntartással üdvözölte, de mikor Ady következő kötete megjelent, nagyívű esszét publikált a Huszadik század egyik számában, melyben érvelt Ady fordulatos jelentősége mellett.
— Ady magyarágról alkotó képe egy ívet futott be:
Elutasító
- Hortobágy poétája
- A Tisza-parton
- A magyar Ugaron
Ostorozó
- Nekünk Mohács kell
- Kuruc versek
A föl-föl dobott kő
Féltő
- Krónikás ének 1918-ből
- Az eltévedt lovas
Ezek elemzése:
1, Elutasító versei:
- Hortobágy poétája (1905)
Mely kötetben jelenik meg? Új versek c. kötetben jelenik meg 1906-ban.
Környezet és a lírai én viszony: utolsó versszakban jelenik meg, a környezetét „piszkos, gatyás, bamba társak”-nak nevezi, láttukra „eltemette rögtön a nótát: Káromkodott vagy fütyörészett”. „De ha virág nőtt a szívében, a csorda népek lelegelték.” A meg nem értés, elutasítás van a környezet és a lírai én között.
Magyar szimbólumokat hogyan értelmezi?
Ha magáról ír, és magyar jelzőkkel látja el magát J
„kúnfajta” – ősgyökeres a kárpát medencében
„a híres magyar Horobágy” – pozitív kép
„délibáb” – megfogták a lelkét
„halál, bor nő” – csodaszépre gondol
Ha a környezetéről ír és magyar jelzőket használ L
„gatyás, bamba társak”
- A Tisza-parton (1905)
Mely kötetben jelenik meg?
Új versek c. kötetben jelenik meg 1906-ban.
Környezet és a lírai én viszony:
Ellentétek - Gangesz - Tisza-part
- egzotikus, - sáros, koszos part
távoli civilizáció
- termékeny hely - sivatag
- finom - vad, durva
-álmodoztam - álombakók
Magyar szimbólumokat hogyan értelmezi?
Petőfi: gémeskút, malom Ady: földhözragadottság jelképe, átértelmezi, póriasság
„ott esik el a harcban” „nem akarja besoroztatni magát”
- A magyar Ugaron (1905)
Mely kötetben jelenik meg?
Az Új versek c. kötetben, 1906-ban.
Környezet és a lírai én viszony:
A költő szerint a táj elátkozott föld, ahol minden és mindenki pusztulásra ítéltetett. A táj leírása = riasztó látomás. Az elavult táj, a vad mező szemben áll az ős, buja (termékeny), szűzi földdel, szent humusszal; a szépséget jelképező, illatával szerelmesen bódító virággal pedig a dudva, a muhar, az égi nyúló gizgazok, a vad indák kerülnek szembe.
Az ugar-léttel szemben a virág-létre vágyó lírai én sorsa az aláhullás, a züllés, a közönségességbe való elveszés. A süket csöndben a kacagó szél ironikusan kísérti a nagyra törő szándékot, merész álmok elbukását.
— költő íve: határozott (gázolok, ismerem) – lehajol – les
— környezet egyre aktívabb: rág – gyürüznek – bódít – lehúz – altat - befed
2, „Ostorozó” versei:
- Nekünk Mohács kell (1908)
„negatív himnusz” (verést kér Istentől, nem áldást) – ostorozó hazaszeretet
3as egység / szerkezet: verscím 3 szó + 3 versszak
sorsközösséget vállal Ady a magyar néppel, nem kívülről ostoroz, hanem belülről kritizál: 1.vsz = nép, faj; 2.vsz = önmaga; 3.vsz = mi
-Kuruc versek
Bennük is a magányos, elárult, reménytelenül lázadó ember vádló keserűsége szólal meg.
Egybemosódik ezekben a tragikus múlt és a tragikus jelen, de a csüggedtség mellett kifejeződik bennük az elszántság, a helytállás kötelezettsége is.
Ady a szegénylegény-költészet darabjait vette mintául.
Kuruc versei a Szeretném, ha szeretnének (1909) című kötetében rendeződtek első ízben önálló ciklussá (Esze Tamás komája). Ezek közül való a Bujdosó kuruc rigmusa (1909). Archaizáló lírai szerepdal ez: a vesztett ügy bujdosásba kényszerült katonája beszél benne. Ősi emlékeket idéz a verszene is: négyes bokorrímmel ellátott (aaaa) felező nyolcasok alkotják az egyes versszakokat.
- Ady = bujdosó kuruc…küzd, mindent feláldoz és semmit sem kap
- „mégis” mentalitás Adynak: hazaszeretet miatt mégis hazajön, elemi ösztön vonzza
3. Köztes verse az ostorozó és féltő versei között:
- A föl-földobott kő (1909)
ragaszkodó hazaszeretet
3, „Féltő” versei:
- Az eltévedt lovas (1914)
-szimbólum:
-szimbolista vers – a cím is a központi szimbólumot emeli ki
-életrajzi háttér: 1914-ben I.vh kitörése, ennek hírére írta a verset
-9 vsz-ból áll, a középső (5.vsz) összefoglal
-idő, tér egybeolvad, egybecsúszik – megelevenedő múltszázad
-kiút keresés – eltévedt lovas
-környezet nyomasztó
-eltévedt lovas = Ady
= magyar nemzet
-ősz = elmúlás, értékhiány, leépülés
-táj = erdővel, náddal sík – magyar ugaron
-állatok = környező népek, ordas bölény/nagyméretű medve – körülvevő népek fenyegetése, bántalmazása, minket fenyegető népek
nem egyértelmű megjelenés – nemzet a fontosabb, mint a saját sorsa
- Krónikás ének 1918-ból (1918)
-háború utáni hadirokkantak, itthon is harc, háború – szembesül a háború borzalmaival
-krónikás ének = Tinódi históriás ének, krónikások XV-XVI. sz.
történet mondás, esemény beszámoló
- nyelvi eszközök – XVI-XVII. sz-i stílust megteremti
mondat szerkezet:1 sor – 1 tagmondat, 1 vsz – 1 monda
kötött szótagszám, összetett - hosszú mondatok
szókincs: régies szavak (csömörülnek)
régies helyesírás használata (ucca)+ olvasandják – régi ragozás
-rímképlet: bokorrím, minden sor végén: ragrím – krónikára jellemző „vala”
-figura etimológia: mélyesre mélyülnek
-ismétlés: jaj
-ütemhangsúlyos verselés: 2 ütemű 11-es
ez a históriás / krónikás ének versformája
-soráthajlás: „Szegény emberek mindent kitörűlnek
Emlékeikből, mert csak ölnek, ölnek.”.
