14. Témakör: Látásmódok
Tétel: Szabó Lőrinc világképe lírájának tükrében
Szeretnék indítani egy online, interaktív érettségi előkészítőt. Egy rövid kérdőív kitöltésével segíthetsz abban, hogy igazán hasznos legyen az anyag, vagy jelentkezhetsz az online próbakurzusra - természetesen ingyen!
A kérdőív kitöltéséért katt ide!
Életrajz:
1900. március 31. Miskolc
apja:Gáborjáni Szabó Lőrinc – mozdonyvezető – lecsúszott, sikertelen embernek érezte magát, testvérei tanult emberek voltak, ő viszont kimaradt a negyedikből – keserűsége rányomta bélyegét az egész családra
Anyja: Panyiczki Ilona
Testvérei: Zoltán, Rózsika, Hajnalka
Diákkorában félt apjától – igazságtalannak, zsarnokinak tartotta
Életük eleinte állandó vándorlás (Miskolc – Balassagyarmat – (1908) Debrecen)
Iskolái: Miskolc, Balassagyarmat, Debrecen, debreceni Református Főgimnázium
Kitűnő tanuló volt
Görög, német francia, latin
Szophoklészt, Heinét, Baudelaire-t fordított
Osztálytársa: Dienes Kató – előkelő, művelt értelmiségi családból – diákszerelem
Kedvelte: Ady, Babits
1918. március – hadiérettségi – bevonult katonának – rangelső lett (Szeged, Lugos)
Bp. Műegyetem gépészmérnöki karára iratkozott be, később: magyar-német-latin szakra, de tanulmányait nem fejezte be
Babits Mihállyal szoros barátságot kötött – révén megismerte a nyugatosokat
Mikes Lajos, Tóth Árpád felfigyeltek rá, maguk mellé vették, Lőrincnek munkája lett (1944-ig itt volt újságíró) + versei itt jelentek meg, pedig 1923. – nyílt szakítás a Nyugattal
1921 szilveszterén titokban feleségül vette Mikes Klárát (Mikes Lajos lánya)
2 gyermekük született (Klára és Lóci)
Termékeny író volt – sokat és sietve dolgozott
Műfordítások
Verseskötetek: Föld, Erdő, Isten; Kalibán; Fény, fény, fény; A sátán Műremekei
Életében és költészetében a világ fölfedezésének és megértésének sürgető vágya sarkallta
Legizgatóbb téma számára: a nő és a férfi kapcsolata
Sok nővel, asszonnyal volt kapcsolata
Szeretett utazgatni – édesapja révén olcsón tehette meg a Monarchia területén, + Ausztria, Olaszország, Németország, Erdély, Franciaország, Dalmácia, Csehszlovákia, Alexandria, Kairó
Sajtótudósítóként külföldi utak, kulturális delegációkban – barátai nehezteltek rá
1927 –önálló folyóirat Sárközi Györggyel – Pandora címmel – Nyugat ellenzéke volt, nemzedéki folyóirat volt
1932 – Te meg a világ c. kötet – megtalálta végleges, egyéni hangját
1936 – Különbéke
1938 – Harc az ünnepért
1943 – Összes versek – Régen és most – az eddig még nem publikált versei is
1945 –ünnepelt, elismert költő (Baumgarten-díj: 1932;1937; 1944)
sajtókíséret tagja (Horthy Miklós, Teleki Pál)
1940-43. háború ideje alatt – katonai szolgálatok, de frontra nem került – ekkor katonaverseket írt
világnézeti függetlenség, közömbösség, politikai el nem kötelezettség
1945-től –támadások, felelősségrevonás ideje – rendőrségi őrizet, felügyelet
kiszorult az irodalmi életből, műfordításokkal foglalkozott
barátai támogatták, segítették, mellé álltak
1945-ben kezdte írni a 370 azonos formájú versből álló Tücsökzene című ciklusát, lírai önéletrajzát (1957-re készült el)
1951- A huszonhatodik év – 100 szonett
1956. Válogatott verseinek gyűjteménye – Illyés Gyula felfedező tanulmányával
1951. első szívtrombózis
1957. október 3-án halt meg (harmadik szívtrombózis)
A lírai Szabó Lőrinc:
Líráját meghatározó alapélmények:
A világkép széttöredezettsége
Az igazságok sokfélesége
Az értékek elbizonytalanodása
A szubjektum elmagányosodása
A húszas évek fő motívuma: a jelen elleni keserű, átkozódó lázadás
Lázadásának forrása:
Egyéni léthelyzete (anyagi gondok)
Az újságírói munkát robotnak tekintette
Nincstelenség
Létbizonytalanság
A harmincas évek költészete:
A harmincas években megváltozik a költő világszemlélete. Az első évtized lázadó küzdelmeibe belefáradva a szembenállást valamiféle befelé fordulás, rezignáció, bölcseleti szemlélődés váltja fel. Lemond a társadalmi-szociális kérdések feszegetéséről, keserűen tudomásul veszi, hogy a világ olyan, amilyen: nem lehet megváltani, megváltoztatni.
Különbéke:
Szabó Lőrinc egyik kulcsverse
Az első strófák (1-4) visszaidézik a 20-as évek lázongásainak értelmét, a hitet, hogy lehet még a világon segíteni, s az élet, ha sokan akarják megváltozik
Az 5. szakasztól – az illúziók elvesztésével – elkeseredettség jelenik meg
Az életet most is mocskosnak látja, még szörnyűbbnek is, mint fiatalon
Már nem ámítja magát
Nyugalommal vet számot a világgal és helyzetével
Lényeg: a lélek háborítatlan nyugalma
Különbékét köt a semmivel – olyannak fogadja el az életet, amilyen
Üzenet, amit ő is tesz: a sok rossz, negatívum között, felidézni, észrevenni, megbecsülni a lét apró örömeit
Magára kényszerített belső béke, csak a gyermekekben tud elképzelni egy jobb, harmonikusabb világot, a jövőt már csak a következő generációban látja
Gyerekvilághoz való vonzódás – ihletője: 1933. Lóci óriás lesz
Gyermek: romlatlanság, felelőtlenség, törvényen kívüli, boldogság
A gyermekeitől tanul meg újra örülni
Családi életben találja meg a szépséget, a boldogító jó pillanatokat, a vidám derűt, a nyugalmat, a békét – HARMÓNIA
Ugyancsak a harmóniát sugározza a költemény ütemhangsúlyos verselése is
A műben jelentkező új téma: keleti, buddhista filozófia és költészet hatása
Az élet megismerhetetlen: állítás-tagadás, látszat-valóság egyaránt lehet igaz
Bár mocskos az élet, szerepe van, feladatunk van benne
Felnőttlét/gyermeklét világa
Ima a gyermekekért:
Műfaja: ima ( nem Istenhez fohászkodik benne)
Fohászkodik a gyemekeiért
A versszakok első sorai megszólítások, melyekben a természethez fordul
A második sorok a kérést, fohászt tartalmazzák: -szeressétek gyermekeimet; -vezesd okosan a lányt, a fiút; -tanítsd őket, csillagos éjjszaka
Nem Istenhez fohászkodik, a teremtett világot szólítja meg, de kiemeli, hogy az ember gonosz, benne nem bízik
A világ minden teremtettjéhez szól: nap, csillagos éj, csiga, szél, fű, gyümölcsfa….stb. bennük bízik, mert ők már bizonyítottak: „Ha messze voltak tőlem, eddig is rátok bíztam sorsukat”./ „Énhozzám mindig csak jók voltatok…”
De az emberben nem bízik
Aggodalom sugárzik a versből
Az életben már sok gyötrelmet tapasztalt, kiábrándult ember kéri a természetet, hogy óvja meg gyermekeit –ha messze van/ ha majd meghal
Felsorol – fokozás – kérése nyomatékosítása – aggodalma mértékének kifejezése
Természet istenei –naturalisztikus
Lóci óriás lesz:
Gyermekség kérdése
A 3. versszak első feléig, „fentről”, a szülő nézőpontjából követi a gyermek csínytevéseit, majd a vsz. második felében szó szerint is leereszkedik a gyermek szintjére. Leguggol mellé, és ezáltal beleilleszkedik a gyermek szemszögébe, az ő látásmódjába.- kitágul a világ
Ezzel együtt megjelenik a kicsiny lét nyomorúsága – a tehetetlenség, a küzdelem az elnyomással, az észrevehetetlen törpeséggel
A nézőpontváltás elgondolkodtatja az olvasót, és feszültséget kelt – korlátoltság
Végül a gyermekre helyezi újra a nézőpontot, (amint lerántja az abroszt, és máris eliszkol) – ezzel oldja fel a feszültséget
1 pillanatra változtat helyzetet
Egy téli bodzabokorhoz:
Az ember szembesítése a természet segítségével önnön létezésével
Téli bodzabokor látványa ihleti a lét kérdéséről való elmélkedésre
Természeti ciklusok= élet-halál
Beletörődés a természet rendjébe- nyugalom megtalálása
Haláltól való félelmet oldja fel a vers-természet rendjében való
Itt találkozik a gondolkodás és a lét, egységbe kerül
Természeti tárgy, bodzabokor szerepe: önmegfogalmazás lehetősége, belső monológ
a létezés minden teremtményre közös példázatát mondja el
A bodzabokor megismerésén, figyelésén keresztül ismerte, értette meg önmagát
