8. Témakör: Életművek
Tétel: Vörösmarty Mihály nagy gondolati versei
Irodalomtörténeti háttér:
v Nagy gondolati verseit1830-as évek második fele és az 1840-es évek első fele között születtek, a forradalom előtt
v Témájuk: haza, haladás kérdése
Ez időtájt keletkezett a Himnusz (1823-ban írja meg Kölcsey Ferenc); Szózat
Magyarországon, politikai céllal írja verseit.
Szózat 1836-ban a megakadt reformok folytatására íródott. (Ferenc József bekeményített.) Cím jelzi a politikai célt, szónoklat, meggyőzés a cél.
Válságos történelmi pillanatban keletkezi, amikor nyílt szakadás történik a s bécsi udvar és a magyarság között. A nemzet sorsdöntő napokat élt ét, s félelem és rettegés e légkörében, ezekben a jellempróbáló napokban, amikor kockázatos volt jó magyarnak lenni, szólalt meg a költő, rendületlen hűséget, hazaszeretetet követelve.
v Gondolati verse: Gondolatok a könyvtárba (1844) - kínlódó monológ
-Vörösmarty a felvilágosodás eszméibe vetett hitének megrendülését, a fejlett polgári tsd-ban való csalódását, a rongyos emberbőszült kebelétől való félelmét még le tudta győzni a nemzeti felemelkedés programjának, a hazafiasság parancsának hirdetésével.
v Összehasonlítás J
Gondolatok a könyvtárba | Szózat | ||
Összehasonlítás | |||
belső vívódás, monológ, gondolatmenet | cím | külső közösségnek szóló, buzdító | |
Tudományos Akadémiában, egy előadás alatt unatkozott a költő és papírra vetette gondolatait – ebből aztán vers | vers születése | megakadt reformok folytatására buzdít (lásd fent) | |
A szónoki beszéd stílusára épül | szerkezet (szónoki beszéd eszközei) | Keretes, múltból vezet a jelenbe | |
A civilizációstechnikai haladás nem a nagyobb rész boldogságát segítette elő, hanem a klasszikus kapitalizmus korában a nyomort mélyítette el. Hangyaszorgalom (lelkesedés) – Bábel tornyát építeni (összeomlik, nincs értelme). | ellentétek | „bölcső – sír” „áldjon vagy verjen” „élned, halnod kell” nemzet tovább élésére/halálára épül eszmei magaslatok, kultúra gondolkodása | |
Minden értelmiségi embert megszólít + önmegszólító vers „Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós” | megszólítás | az egész nemzetnek szól E/2 — közvetlen, bensőséges kapcsolat az olvasóval (kortársakat, reformereket, magyar nemességet szólítja+) | |
-ha-akkor
| érvek | -nincs máshol számukra hely -sok hős, ős köt minket a hazánkhoz (Hunyadi, Árpád) Kárpát medencéhez ragaszkodás oka - múlt -sok viszály, balszerencse és még mindig élünk -nem lehet, hogy ennyi szenvedés, küzdés ne változtasson semmit (halál v. jobb kor) választó szillogizmus J ?? | |
A könyvtől, a tudománytól, a civilizációtól kéri számon a felháborodott költő egyre ingerültebben ha már nem is mindenki, de legalább a „nagyobbik rész” boldogságát: „Miért e lom?”-„De hát hol a könyv, mely célhoz vezet?” – „Ment-e a könyvek által a világ elébb?”-központi kérdés ez J Erre a álasz: ment, de ebből a válaszból kitűnik a kételkedés (pl: könyvek elégetését veti fel fájdalmában a költő) Milliók nyomoráról töpreng, majd az egyén feladata, helytállása, magatartása lesz a középpontba. Végkicsengés:„Mi dolgunk a világon?” 2x elhangzik + válasz rá: „küzdeni”
| költői kérdés-felelet | „az nem lehet, hogy hiába..” ezekkel a versszakaival a belső vívódás zajlik le, a kérdésekre keres választ válasza: vagy jobb kor, vagy dicső halál ??? | |
u.a. amit fölötte írtam?? | felhívás | „hazádnak rendületlenül légy híve oh magyar” „itt élned, halnod kell” | |
Az értelmiség feladatát fogalmazza meg. | üzenete | Egész nemzetet buzdítja a kitartásra. | |
Milliók szenvednek, kevesek boldogok csak | témamegjelölés | ||
v 
Elemezni, vagy csak versét megemlíteni kell Liszt Ferenchez c. versét
Az emberek
o Liszt Ferenchez (1840.)
§ 1838-as árvíz után 1839-ben Liszt Ferenc Magyarországi koncert sorozatai kapcsán íródott a mű
(a koncert bevételét az árvízkárosultaknak és a zeneakadémia megindítására gyűjtötték)
§ = Szózat Liszt Ferenc zenéjéről
Várja, hogy tettekre serkentse az embereket, nemzetbuzdító költemény, nemzeti megmozdulást vár a költő.
(dicső múlt érzékelése, vágy ébresztése – felkeltse a honszeretetet)
§ romantika kiemelése:
V. M. = legjellemzőbb romantikus költő (keveri a műfajokat)
Wagner (Liszt apósa) operáiban is a próza és a zene keveredik.
Vörösmarty szerint a zenéhez ír ódát, zene és az irodalom ugyanazt szolgálja. Az érzelemre kell hatni, hogy sarkalja az embereket és ezt a zene jobban meg tudja tenni.
o Az emberek (1846.)
§ Központi metafora:
„Az emberfaj sárkányfog-vetemény”
kelta mondavilágból veszi, hogy a sárkánnyal való háborúból lett az ember
§ Vörösmarty kultúr pesszimista:
Hiába a haladás, az emberek természetüknél fogva gyilkolnak, nem tudnak összefogni. Hiába az értelmiség, soha nem lesz összefogás.
„S midőn azt hinnők, hogy tanúl,
Nagyobb bűnt forral álnokúl.”
„A testvérgyűlölési átok virágzik homlokán…”
„..Nincsen remény!..” — minden versszak ezzel zárul
§ ez a felfogása ellentmond az eddigi versek törekvéseinek
v Utolsó verse a forradalom után, halála előtt egy évvel keletkezett: az 1854-es Vén cigány
Ø A megbomlott elmélyű. Romantikus V. M. összefüggéstelenűl képeket halmoz egymásra, kúltúr pesszimizmus e művében is megjelenik. Hisz benne van negatín hangulattal a Káin és Prometheusz története.
„gyilkos testvér botja zuhanása”, „Prometheusz halhatatlan kínja”
Ø Megjelenik a „mégis” remény: utolsó vsz, hátha mégis jó, pozítív leszegyszer a világ
