HTML

Érettségi 2010

Alakítsd át képzeletedben ezeket az anyagokat! Olvasd úgy, mintha palackpostát kaptál volna, igen, Te... Egy másik, határtalan világból. Olvasd az újdonság, az érdeklődés, az osztatlan figyelem erejével!

Friss topikok

Linkblog

Vörösmarty-tétel

2010.05.27. 11:12 Kautnik

8. Témakör: Életművek

Tétel: Vörösmarty Mihály nagy gondolati versei

 

Irodalomtörténeti háttér:

 

v     Nagy gondolati verseit1830-as évek második fele és az 1840-es évek első fele között születtek, a forradalom előtt

 

v     Témájuk: haza, haladás kérdése

Ez időtájt keletkezett a Himnusz (1823-ban írja meg Kölcsey Ferenc); Szózat

            Magyarországon, politikai céllal írja verseit.     

 Szózat 1836-ban a megakadt reformok folytatására íródott. (Ferenc József bekeményített.) Cím jelzi a politikai célt, szónoklat, meggyőzés a cél.

   Válságos történelmi pillanatban keletkezi, amikor nyílt szakadás történik a s bécsi udvar és a magyarság között. A nemzet sorsdöntő napokat élt ét, s félelem és rettegés e légkörében, ezekben a jellempróbáló napokban, amikor kockázatos volt jó magyarnak lenni, szólalt meg a költő, rendületlen hűséget, hazaszeretetet követelve.

 

v     Gondolati verse: Gondolatok a könyvtárba (1844) - kínlódó monológ

-Vörösmarty a felvilágosodás eszméibe vetett hitének megrendülését, a fejlett polgári tsd-ban való csalódását, a rongyos emberbőszült kebelétől való félelmét még le tudta győzni a nemzeti felemelkedés programjának, a hazafiasság parancsának hirdetésével.

 

v     Összehasonlítás J

 

 

Gondolatok a könyvtárba

Szózat

 

Összehasonlítás

 

belső vívódás, monológ, gondolatmenet

 

cím

külső közösségnek szóló, buzdító

 

Tudományos Akadémiában, egy előadás alatt unatkozott a költő és papírra vetette gondolatait – ebből aztán vers

 

vers születése

megakadt reformok folytatására buzdít

(lásd fent)

A szónoki beszéd stílusára épül

szerkezet

(szónoki beszéd eszközei)

Keretes, múltból vezet a jelenbe

Az egyes könyvek is megdöbbentő ellentéteket hordoznak magukban: a rongy, amelyből a papír készült, bűnökről, gaztettekről, gonosztevőkről, eltépett szüzekről, véres lázadókról, hamis bírákról, zsarnokokról, nyomorról, őrültektől vall, s mindezek számosan megcáfolják a könyvek tartalmának nemes, emelkedett eszmevilágát.

  A civilizációstechnikai haladás nem a nagyobb rész boldogságát segítette elő, hanem a klasszikus kapitalizmus korában a nyomort mélyítette el.

Hangyaszorgalom (lelkesedés) – Bábel tornyát építeni (összeomlik, nincs értelme).

 

 

ellentétek

„bölcső – sír”

„áldjon vagy verjen”

„élned, halnod kell”

nemzet tovább élésére/halálára épül

 

 

 

eszmei magaslatok, kultúra gondolkodása

Minden értelmiségi embert megszólít + önmegszólító vers

„Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós”

 

megszólítás

az egész nemzetnek szól

E/2 — közvetlen, bensőséges kapcsolat az olvasóval

(kortársakat, reformereket, magyar nemességet szólítja+)

-ha-akkor

Ha a könyvek nem vezetnek célhoz, ha a bölcsek és költők művei hiába valók, ha a népboldogító eszmék vértanúi értelmetlenül pusztultak el, ha a fényes lelkek sem tudtak irány mutatni, akkor ésszerű a következő kérdés: a könyvek – a jók s rosszak együtt – „egy máglya üszkén elhamvadjanak?” S mindezt egy író kérdezi, akinek a könyvek alkotása a hivatása.

 

 

 

 

érvek

-nincs máshol számukra hely -sok hős, ős köt minket a hazánkhoz (Hunyadi, Árpád)

Kárpát medencéhez ragaszkodás oka - múlt

-sok viszály, balszerencse és még mindig élünk

-nem lehet, hogy ennyi szenvedés, küzdés ne változtasson semmit (halál v. jobb kor) választó szillogizmus J ??

 

A könyvtől, a tudománytól, a civilizációtól kéri számon a felháborodott költő egyre ingerültebben ha már nem is mindenki, de legalább a „nagyobbik rész” boldogságát: „Miért e lom?”-„De hát hol a könyv, mely célhoz vezet?” – „Ment-e a könyvek által a világ elébb?”-központi kérdés ez J

Erre a álasz: ment, de ebből a válaszból kitűnik a kételkedés (pl: könyvek elégetését veti fel fájdalmában a költő)

 

Milliók nyomoráról töpreng, majd az egyén feladata, helytállása, magatartása lesz a középpontba.

Végkicsengés:„Mi dolgunk a világon?” 2x elhangzik + válasz rá: „küzdeni”

Második válaszfeladatként jelöli meg a nemzeti felemelkedés reformkori programját: a „szellemharcok tiszta sugaránál” kell kiemelni, „kivívni” a nemzetet a mély süllyedésből.

 

 

 

 

költői kérdés-felelet

 

„az nem lehet, hogy hiába..”

 

ezekkel a versszakaival a belső vívódás zajlik le, a kérdésekre keres választ

 

válasza: vagy jobb kor, vagy dicső halál

 

???

 

u.a. amit fölötte írtam??

felhívás

„hazádnak rendületlenül légy híve oh magyar”

„itt élned, halnod kell”

Az értelmiség feladatát fogalmazza meg.

üzenete

 

Egész nemzetet buzdítja a kitartásra.

Milliók szenvednek, kevesek boldogok csak

témamegjelölés

 

       

 

v     Elemezni, vagy csak versét megemlíteni kell Liszt Ferenchez       c. versét

  Az emberek

 

o       Liszt Ferenchez (1840.)

§         1838-as árvíz után 1839-ben Liszt Ferenc Magyarországi koncert sorozatai kapcsán íródott a mű

(a koncert bevételét az árvízkárosultaknak és a zeneakadémia megindítására gyűjtötték)

§         = Szózat Liszt Ferenc zenéjéről

Várja, hogy tettekre serkentse az embereket, nemzetbuzdító költemény, nemzeti megmozdulást vár a költő.

(dicső múlt érzékelése, vágy ébresztése – felkeltse a honszeretetet)

§         romantika kiemelése:

V. M. = legjellemzőbb romantikus költő (keveri a műfajokat)

Wagner (Liszt apósa) operáiban is a próza és a zene keveredik.

Vörösmarty szerint a zenéhez ír ódát, zene és az irodalom ugyanazt szolgálja. Az érzelemre kell hatni, hogy sarkalja az embereket és ezt a zene jobban meg tudja tenni.

o       Az emberek (1846.)

§         Központi metafora:

„Az emberfaj sárkányfog-vetemény”

kelta mondavilágból veszi, hogy a sárkánnyal való            háborúból lett az ember

 

§          Vörösmarty kultúr pesszimista:

Hiába a haladás, az emberek természetüknél fogva gyilkolnak, nem tudnak összefogni. Hiába az értelmiség, soha nem lesz összefogás.

„S midőn azt hinnők, hogy tanúl,

Nagyobb bűnt forral álnokúl.”

„A testvérgyűlölési átok virágzik homlokán…”

„..Nincsen remény!..” — minden versszak ezzel zárul

 

§          ez a felfogása ellentmond az eddigi versek törekvéseinek

 

v     Utolsó verse a forradalom után, halála előtt egy évvel keletkezett: az 1854-es Vén cigány

Ø      A megbomlott elmélyű. Romantikus V. M. összefüggéstelenűl képeket halmoz egymásra, kúltúr pesszimizmus e művében is megjelenik. Hisz benne van negatín hangulattal a Káin és Prometheusz története.

„gyilkos testvér botja zuhanása”, „Prometheusz halhatatlan kínja”

 

Ø      Megjelenik a „mégis” remény: utolsó vsz, hátha mégis jó, pozítív leszegyszer a világ

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://sztg0600.blog.hu/api/trackback/id/tr742035123

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Klari0804 2010.06.03. 13:41:46

interneteskorrepetalas.blog.hu/2008/03/03/babits_mint_kulonos_hirmondo

Szózat

A vers keletkezési körülményeiről :

Megírásának időpontja: 1836

Magyarország helyzete 1836-ban : hatalmi szóval ért véget az 1832-36-os (reform) országgyűlés
kilátástalanság, elkeseredés

Mire volt szükség ebben az időben?
Buzdításra, reményre, hogy a magyarság reformkori törekvései folytatódnak. Ekkor íródott a Szózat .

Mit fogalmaz meg a Szózat?
Buzdít, ébren tartja a reményt , a nemzeti függetlenség nagyon fontos kérdés, válaszút előtt áll a magyarság
Szeretni kell a hazát.( rendületlenül , mindhalálig)

Címről:
Műfajt határoz meg ( szózat- tömegekhez szól, szónokias)

Műfajáról:
Szózat ---- Hazafias óda

Kit szólít meg ? /
„Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar „

* Nem Istenhez szól,
* nem általában, hanem minden egyes magyarhoz szól ,
* de önmegszólítás is . / a költőre is vonatkozik a parancs "

Bizonyítható ez : „ oh, magyar „ kifejezéssel . Szerinted , miért?
Rendületlenül ---- mit jelent ? / kitartás/

Milyen bizonyítékait találjuk a szónoki formára?

* Mutatószavakat alkalmaz ( pl. itt,… az nem lehet …., itten )
* Ismétlések ( hangsúlyozza a mondanivalót) - keress példákat erre

Szónoki beszéd mert:
1. felhívás
2. érvelések ( egyre hangsúlyosabb érveket mond) reménytelenség-remény, hitetlenség, élethit ,
3. A felhívás paranccsá változik – a vers végén
4. E/2. személy Te, / bensőséges, az egyes embert szólítja fel : hazaszeretet szent kötelessége
5. Pozitív és negatív jövőkép – választanunk lehet,

Szerkezetéről :

* Keretes versszakok

Keretes vers / 1.2. vsz és az utolsó kettő /
Mi ezekben a szakaszokban a kulcsszó, a legfontosabb gondolat? Ugyanez a gondolat található az utolsó két versszakban (szórendcsere, igék, )

A keret ellentétre épít (pl. bölcső-sír) keress még példát

* A többi versszak felosztható: múltra, jelenre, jövőre

Milyen múltbéli eseményeket említ (3-5. vsz-ban) ? Csak a győzelmes emlékekről . ( nevezd meg ezeket az eseményeket ) A Szabadságot megszemélyesítette ( nagybetűvel írta ) miért , mit gondolsz?
Miért nem szól a múlt tragikus eseményeiről? / buzdítani akar- példákat állít a magyarság elé – erőt adnak /

Jelenről szóló: a dicső múlthoz kapcsolja, a költő jelenében is a népekhez tartozást tartja fontosnak. Biztató jelen
Ellentétekre épít itt is (pl. megfogyva bár, de törve nem ; …éltet vagy halált )

Jövőképe két lehetőséget tár fel:

* „jobb kort”

* Nemzethalál ( látomása szerint ez a halál nagyszerű lesz , mert rendületlen harcok, kitartás előzi meg )

A vers üzenetéről (Mely sorokat idéznéd ehhez? ) Mi győzheti le 1836-ban a kilátástalanság, elkeseredés érzését?

Írhatsz még a verseléséről: időmértékes / emelkedő jambus –gyorsítja a ritmust , a spondeusok lassítják / és ütemhangsúlyos
a rímeléséről:/ félrím /

a megzenésítéséről / Egressy Béni /
süti beállítások módosítása