HTML

Érettségi 2010

Alakítsd át képzeletedben ezeket az anyagokat! Olvasd úgy, mintha palackpostát kaptál volna, igen, Te... Egy másik, határtalan világból. Olvasd az újdonság, az érdeklődés, az osztatlan figyelem erejével!

Friss topikok

Linkblog

KIÁLTVÁNY

2010.06.09. 12:43 Kautnik

 

Kedevs Érettségizók!

 

Két diák - név nélkül - vette a fáradságot, és eljött beszámolni. Köszönet érte! Mindhármunkat megdöbentett, hogy mennyire más egy tétel elmondva, mint az íróasztal diszkrét magányában, mikor úgy érezzük: már tudjuk - közben NEM!

 

Hétfőn és kedden állok a diákok rendelkezésére, hogy csoportonként beszámoljanak az irodalom- és nyelvtantételekből.

Higgyétek el, nagyon fontos felmondani és gyakorolni! Még nem késő!

 

Ide bejegyezve jelentkezzenek a 3-5 fős csoportok hétfőre és keddre 9-től!

K. A.

 

 

 

Szólj hozzá!

Szabó Lőrinc

2010.06.09. 12:20 Kautnik

14. Témakör: Látásmódok

Tétel: Szabó Lőrinc világképe lírájának tükrében

 

Életrajz:

1900. március 31. Miskolc

apja:Gáborjáni Szabó Lőrinc – mozdonyvezető – lecsúszott, sikertelen embernek érezte magát, testvérei tanult emberek voltak, ő viszont kimaradt a negyedikből – keserűsége rányomta bélyegét az egész családra

Anyja: Panyiczki Ilona

Testvérei: Zoltán, Rózsika, Hajnalka

Diákkorában félt apjától – igazságtalannak, zsarnokinak tartotta

Életük eleinte állandó vándorlás (Miskolc – Balassagyarmat – (1908) Debrecen)

Iskolái: Miskolc, Balassagyarmat, Debrecen, debreceni Református Főgimnázium

Kitűnő tanuló volt

Görög, német francia, latin

Szophoklészt, Heinét, Baudelaire-t fordított

Osztálytársa: Dienes Kató – előkelő, művelt értelmiségi családból – diákszerelem

Kedvelte: Ady, Babits

1918. március – hadiérettségi – bevonult katonának – rangelső lett (Szeged, Lugos)

Bp. Műegyetem gépészmérnöki karára iratkozott be, később: magyar-német-latin szakra, de tanulmányait nem fejezte be

Babits Mihállyal szoros barátságot kötött – révén megismerte a nyugatosokat

Mikes Lajos, Tóth Árpád felfigyeltek rá, maguk mellé vették, Lőrincnek munkája lett (1944-ig itt volt újságíró) + versei itt jelentek meg, pedig 1923. – nyílt szakítás a Nyugattal

1921 szilveszterén titokban feleségül vette Mikes Klárát (Mikes Lajos lánya)

2 gyermekük született (Klára és Lóci)

Termékeny író volt – sokat és sietve dolgozott

Műfordítások

Verseskötetek: Föld, Erdő, Isten; Kalibán; Fény, fény, fény; A sátán Műremekei

Életében és költészetében a világ fölfedezésének és megértésének sürgető vágya sarkallta

Legizgatóbb téma számára: a nő és a férfi kapcsolata

Sok nővel, asszonnyal volt kapcsolata

Szeretett utazgatni – édesapja révén olcsón tehette meg a Monarchia területén, + Ausztria, Olaszország, Németország, Erdély, Franciaország, Dalmácia, Csehszlovákia, Alexandria, Kairó

Sajtótudósítóként külföldi utak, kulturális delegációkban – barátai nehezteltek rá

1927 –önálló folyóirat Sárközi Györggyel – Pandora címmel – Nyugat ellenzéke volt, nemzedéki folyóirat volt

1932 – Te meg a világ c. kötet – megtalálta végleges, egyéni hangját

1936 – Különbéke

1938 – Harc az ünnepért

1943 – Összes versek – Régen és most – az eddig még nem publikált versei is

1945 –ünnepelt, elismert költő (Baumgarten-díj: 1932;1937; 1944)

sajtókíséret tagja (Horthy Miklós, Teleki Pál)

1940-43. háború ideje alatt – katonai szolgálatok, de frontra nem került – ekkor katonaverseket írt

világnézeti függetlenség, közömbösség, politikai el nem kötelezettség

1945-től –támadások, felelősségrevonás  ideje – rendőrségi őrizet, felügyelet

kiszorult az irodalmi életből, műfordításokkal foglalkozott

barátai támogatták, segítették, mellé álltak

1945-ben kezdte írni a 370 azonos formájú versből álló Tücsökzene című ciklusát, lírai önéletrajzát (1957-re készült el)

1951- A huszonhatodik év – 100 szonett

1956. Válogatott verseinek gyűjteménye – Illyés Gyula felfedező tanulmányával

1951. első szívtrombózis

1957. október 3-án halt meg (harmadik szívtrombózis)

A lírai Szabó Lőrinc:

Líráját meghatározó alapélmények:

            A világkép széttöredezettsége

            Az igazságok sokfélesége

            Az értékek elbizonytalanodása

            A szubjektum elmagányosodása

A húszas évek fő motívuma: a jelen elleni keserű, átkozódó lázadás

Lázadásának forrása:

            Egyéni léthelyzete (anyagi gondok)

            Az újságírói munkát robotnak tekintette

            Nincstelenség

            Létbizonytalanság

A harmincas évek költészete:

A harmincas években megváltozik a költő világszemlélete. Az első évtized lázadó küzdelmeibe belefáradva a szembenállást valamiféle befelé fordulás, rezignáció, bölcseleti szemlélődés váltja fel. Lemond a társadalmi-szociális kérdések feszegetéséről, keserűen tudomásul veszi, hogy a világ olyan, amilyen: nem lehet megváltani, megváltoztatni.

 

Különbéke:

Szabó Lőrinc egyik kulcsverse

Az első strófák (1-4) visszaidézik a 20-as évek lázongásainak értelmét, a hitet, hogy lehet még a világon segíteni, s az élet, ha sokan akarják megváltozik

Az 5. szakasztól – az illúziók elvesztésével – elkeseredettség jelenik meg

Az életet most is mocskosnak látja, még szörnyűbbnek is, mint fiatalon

Már nem ámítja magát

Nyugalommal vet számot a világgal és helyzetével

Lényeg: a lélek háborítatlan nyugalma

Különbékét köt a semmivel – olyannak fogadja el az életet, amilyen

Üzenet, amit ő is tesz: a sok rossz, negatívum között, felidézni, észrevenni, megbecsülni a lét apró örömeit

Magára kényszerített belső béke, csak a gyermekekben tud elképzelni egy jobb, harmonikusabb világot, a jövőt már csak a következő generációban látja

Gyerekvilághoz való vonzódás – ihletője: 1933. Lóci óriás lesz

Gyermek: romlatlanság, felelőtlenség, törvényen kívüli, boldogság

A gyermekeitől tanul meg újra örülni

Családi életben találja meg a szépséget, a boldogító jó pillanatokat, a vidám derűt, a nyugalmat, a békét – HARMÓNIA

Ugyancsak a harmóniát sugározza a költemény ütemhangsúlyos verselése is

A műben jelentkező új téma: keleti, buddhista filozófia és költészet hatása

Az élet megismerhetetlen: állítás-tagadás, látszat-valóság egyaránt lehet igaz

Bár mocskos az élet, szerepe van, feladatunk van benne

Felnőttlét/gyermeklét világa

Ima a gyermekekért:

Műfaja: ima ( nem Istenhez fohászkodik benne)

Fohászkodik a gyemekeiért

A versszakok első sorai megszólítások, melyekben a természethez fordul

A második sorok a kérést, fohászt tartalmazzák: -szeressétek gyermekeimet; -vezesd okosan a lányt, a fiút; -tanítsd őket, csillagos éjjszaka

Nem Istenhez fohászkodik, a teremtett világot szólítja meg, de kiemeli, hogy az ember gonosz, benne nem bízik

A világ minden teremtettjéhez szól: nap, csillagos éj, csiga, szél, fű, gyümölcsfa….stb. bennük bízik, mert ők már bizonyítottak: „Ha messze voltak tőlem, eddig is rátok bíztam sorsukat”./ „Énhozzám mindig csak jók voltatok…”

De az emberben nem bízik

Aggodalom sugárzik a versből

Az életben már sok gyötrelmet tapasztalt, kiábrándult ember kéri a természetet, hogy óvja meg gyermekeit –ha messze van/ ha majd meghal

Felsorol – fokozás – kérése nyomatékosítása – aggodalma mértékének kifejezése

Természet istenei –naturalisztikus

 

Lóci óriás lesz:

Gyermekség kérdése

A 3. versszak első feléig, „fentről”, a szülő nézőpontjából követi a gyermek csínytevéseit, majd a vsz. második felében szó szerint is leereszkedik a gyermek szintjére. Leguggol mellé, és ezáltal beleilleszkedik a gyermek szemszögébe, az ő látásmódjába.- kitágul a világ

Ezzel együtt megjelenik a kicsiny lét nyomorúsága – a tehetetlenség, a küzdelem az elnyomással, az észrevehetetlen törpeséggel

A nézőpontváltás elgondolkodtatja az olvasót, és feszültséget kelt – korlátoltság

Végül a gyermekre helyezi újra a nézőpontot, (amint lerántja az abroszt, és máris eliszkol) – ezzel oldja fel a feszültséget

1 pillanatra változtat helyzetet

 

Egy téli bodzabokorhoz:

Az ember szembesítése a természet segítségével önnön létezésével

Téli bodzabokor látványa ihleti a lét kérdéséről való elmélkedésre

Természeti ciklusok= élet-halál

Beletörődés a természet rendjébe- nyugalom megtalálása

Haláltól való félelmet oldja fel a vers-természet rendjében való

Itt találkozik a gondolkodás és a lét, egységbe kerül

Természeti tárgy, bodzabokor szerepe: önmegfogalmazás lehetősége, belső monológ

a létezés minden teremtményre közös példázatát mondja el

A bodzabokor megismerésén, figyelésén keresztül ismerte, értette meg önmagát

 

Szólj hozzá!

Pilinszky

2010.06.09. 12:18 Kautnik

 

15. Témakör: A kortárs irodalomból

Tétel: Pilinszky János lírája

 „Költő vagyok és katolikus.”

Élete: (1921-1981)

  • Budapesten született, értelmiségi családban
  • Édesapja, Pilinszky János mérnöknek készült, de végül jogot végzett, postatisztviselő lett
  • Édesanyja: Batiz Veronika – postai tisztviselő
  • Törékeny, érzékeny fiú voltnagynénjei támogatták – egyikük apácafőnöknő volt, a magyarországi szervita rend megalapítója
  • Budapesti piarista gimnáziumban érettségizett
  • Pesti egyetem – joghallgató; majd magyar és olasz irodalmat és művészettörténetet hallgatott, de diplomát nem szerzett
  • Bölcsészkari tanulmányai végén megkapta az egyetemi végbizonyítványt, doktori szigorlatra készült (1944), de a háború miatt vizsgáit nem tehette le.
  • 1941-1944 a Szent István Társulat hetilapjának, az Életnek a segédszerkesztője
  • 1938 óta jelennek meg versei különböző folyóiratokban (Napkelet, Vigilia)
  • 1944 őszén behívták katonának – németországi Harbach nevű faluba vezényelték, emellett szolgált még: Frankfurt, Wiesbaden) – megismerte a fasizmus szörnyűségeit, a koncentrációs lágerek borzalmait – a háború során szerzett élményei nagy hatással voltak rá
  • 1945 novemberében jöhetett haza Magyarországra
  • Ritkán írt, verseit közölte: Újhold, Vigilia, Válasz, Magyarok – folyóiratok
  • 1949 után politikai-világnézeti okok miatt kiszorították az irodalmi életből, verseket nem publikálhatott
  • Verses meséket írt – Aranymadár (1957)
  • 1955-ben polgári házasságot kötött Márkus Annával (festőművész, díszlettervező) – ő illusztrálta a költő Aranymadár című művét
  • Pár hónapig voltak együtt, felesége 1956 óta Párizsban él
  • 1957-től az Új Ember című katolikus hetilap belső munkatársa lett: tárcákat, kritikákat, esszéket tett közzé benne
  • 1959 – Harmadnapon című verseskötete jelent meg – 12 év (1946-1958) költői termését fogja össze a könyvben közzétett 33 vers (pl.:Apokrif; Harmadnapon)
  • 60-as évektől szabadabbá vált –utazgatott – Párizs, Amerika, Anglia
  • Költői világának középpontjában a koncentrációs táborokról szerzett nyomasztó tapasztalatai álltak – (1964) Rekviem „fimnovella”; Sötét mennyország = KZ-oratórium
  • 1970 – Nagyvárosi ikonok –első nagy alkotói korszakát zárja le; gyűjteményes kötet; 30 év (1940-1970) lírai termését tartalmazza; nagy sikert hozott
  • Összegyűjtött verseinek új alkotásokat magában foglaló, utolsó egysége, a Nagyvárosi ikonok mindössze 15 költeményből áll. 10 év alatt (1959-1970) rendkívül szegényes ez a termés – Pilinszky már-már a végleges elhallgatás küszöbére sodródott
  • Utolsó versei – újfajta versszerkezet – lírai átalakulás – a költemények egyre rövidebbek (1-2 soros is van), szűkszavúbbak, tömörebbek, vázlatosak, töredékesek
  • 1970-es évek – „versömlés” egymás után jelentek meg verseskötetei: Szálkák (1972); Végkifejlet (1974); Kráter (1976)
  • Ugyanúgy rövid, tömör, nehezen érthető versszerkesztés jellemzi ezeket a verseket; elvontak, rejtelmesek
  • Utolsó éveiben tele volt tervekkel – önéletrajzi regényt készült írni, filmet szeretett volna rendezni, operaszerzésre is gondolt
  • Tele volt zaklatottsággal, nyugtalansággal
  • „menekült” Pestről, sokat utazott vidékre (Sopron, Törőcsik Mari házában; Velemben)
  • Székesfehérváron lakást bérelt magának 1980-ban
  • Ebben az évben feleségül vette a francia Ingrid Ficheux-t, aki Bp.-en zenét tanult (egyházi házasság)
  • Szép. Harmonikus időszak előtt állt, de váratlanul 1981. május 27-én Bp-en meghalt.

 

 

Trapéz és korlát

Legelső verseskötete

1946 májusában jelent meg

19 verset tartalmaz, melyek 1941 és 1946 között keletkeztek

a verseket ciklusba rendezte:

1. ciklus: Halak a hálóban:

o       Te győzz le

o       Éjféli fürdés

o       Halak a hálóban

o       Távozó sereg

o       Magamhoz

Halak a hálóban

Csillaghálóban hányódunk
partravont halak,
szánk a semmiségbe tátog,
száraz űrt harap.
Suttogón hiába hív az
elveszett elem,
szúró kövek, kavicsok közt
fuldokolva kell
egymás ellen élnünk-halnunk!
Szívünk megremeg.
Vergődésünk testvérünket
sebzi, fojtja meg.
Egymást túlkiáltó szónkra
visszhang sem felel;
öldökölnünk és csatáznunk
nincs miért, de kell.
Bűnhődünk, de bűnhődésünk
mégse büntetés,
nem válthat ki poklainkból
semmi szenvedés.
Roppant hálóban hányódunk
s éjfélkor talán
étek leszünk egy hatalmas
halász asztalán.

 

 
2. ciklus: Trapéz és korlát:

o       Őszi vázlat

o       Stigma

o       Tilos csillagon

o       Gyász

o       Trapéz és korlát

o       Téli ég alatt

3. ciklus: Miféle földalatti harc:

o       Késő kegyelem

o       Mert áztatok és fáztatok

o       Kánikula

o       Mondom neked

o       Ne félj

o       Miféle földalatti harc

 

Egységes sugallatú, egynemű líravilágot alkot:
 egységesnek mutatkozik a költői létérzékelése és léttudata

1. ciklus címadó verse a Halak a hálóban (1942)

            -az emberi létezés mitikus, általánosító látomása

            -létbe vetettségnek és a lét értelmetlenségének megfogalmazása

             a címben megjelölt szemléleti képet a költői képzelet

            -kozmikussá tágítja, rávetíti az egész emberi világra

            -háló – csillagháló

            -halak a víztől megfosztva, partra vonva a hálóban hánykolódnak

            szenvedés – önmagunk, embertársaink is

            egymás elleni öldöklés – értelmetlen, céltalan

            a szenvedés sem hoz feloldozást

            vége:csattanó–a „hatalmas halász” képe a megsemmisülést sugallja

            a költő kilép a személyesség határai körül (T/1-ben beszél)

            az alapélményt univerzális érvényűvé emeli

            embersors (vers metaforikája szerint) időtlen és feloldhatatlan drámaként jelenik meg

            létharc – tragikus kényszer, hiábavaló és irracionális bűnhődés

            közönyös világerőknek kiszolgáltatottan kell létezni, valami egyetemes, kozmikus         otthontalanságban

            az örökös szenvedés sem válthat ki

            alapvető élményként jelenik meg a versben a testvértelen magány, az árvaság  vigasztalansága, a kárhozatszerű számkivetettség szorongó érzése

            hiányzik a versből az üdvözítő szenvedésbe, a megváltó kegyelembe vetett hit

            a bűnhődés okszerűtlen és céltalan: nincs  büntetés jellege

Hasonló vezérmotívumok, élménytípusok köré rendeződik a kötet többi költeménye is.

Trapéz és korlát

Sötéten hátat forditasz,
kisikló homlokodra
a csillagöves éjszakát
kezem hiába fonja.
Nyakad köré ezüst pihék
szelíd pilléi gyűlnek,
bizalmasan belém tapadsz,
nevetsz, - vadúl megütlek!

Sugárzó párkányon futunk,
elgáncsolom a lábad,
fölugrasz és szemembe kapsz,
sebezhetetlen állat!
Elszűkül arcod, hátra buksz,
vadul zuhanni kezdesz,
az éjszaka trapézain
röpűlsz tovább, emelkedsz

a rebbenő való fölé!
Kegyetlen, néma torna,
mégcsak nem is kiálthatok,
követlek szívdobogva,
merészen ellököm magam,
megkaplak és ledoblak,
elterülünk hálóiban
a rengő csillagoknak!

Most kényszerítlek, válaszolj,
mióta tart e hajsza?
Megalvadt szememben az éj.
Ki kezdte és akarta?
Mi lesz velem, s mi lesz veled?
Vigasztalan szeretlek!
Ülünk az ég korlátain,
mint elitélt fegyencek.

 
2. ciklus címadó verse a Trapéz és korlát (1943)

            -idegenség a szerelmi élményben is, otthontalanság

            -szerelmesek – vonzódás vágyakozása és taszítás kényszere

            -az egymásrautaltság és az egymásratalálás lehetetlenségéről

             adnak hírt a viaskodás, a nyers és elkeseredett csatázás

            -egymásba kapaszkodnak, mégis ellökik magukat egymástól

            -az igék mozgalmassá, nyugtalanná teszik (emelkedés, zuhanás)

            -a vad hajsza, a felhevült szenvedély végül lecsillapul, de nem

             teremt megnyugvást és boldog megbékélést

            -az egymást szeretők sorsa a végérvényes kettős magány, a

             közös elítéltség, a vigasz nélküli boldogtalanság

3. ciklus címadó verse a Miféle földalatti boldogtalanság című vers

            -szerelmes vers – az emberi kapcsolatok hiányáról szól

            -monologizáló én, álombeli látomás

Pilinszky nem tartozik a kísérletező költők közé

A klasszikus vershagyományokhoz kötődik

Költészetére jellemző a világos logikai szerkezet

Kerüli a homályosságot, az érthetőség tudatos megnehezítését

Ritmikájában is hagyománytisztelő: fellazított jambusi formák

Megőrzi a strófákra tagolást

A verssorok többnyire egybeesnek a mondatok grammatikai határaival

Rímrendszerei tradicionálisak, rímei asszonáncok

Szólj hozzá!

Iliász-Odüsszeia

2010.06.03. 11:35 Kautnik

Iliász-Odüsszeia

 

Az Iliász, valamint az Odüsszeia c. eposzokkal kezdődik az európai irodalom. Ez a két mű idősebb, mint a Biblia és a Bibliával együtt ez a könyv gyakorolta a legnagyobb hatást azokra, akik az európai gondolkodást formálták. Ezekben a művek mitikus, mesés formában fedsik fel polgári társadalmunk mozgató rugóit az örök haza iránti vággyal együtt a földi boldogság keresését is.

 

I.                    Bevezető

 

1.       Az Iliász-Odüsszeia műfaja:

-          A két hősköltemény műfaja eposz. Az eposz versben írt terjedelmes irodalmi mű, mely egy múltbéli, sorsfordító eseményt mutatbe. Az eposz ezt az eseményt mindig egy kiváló hős személyén keresztül láttatja.

-          Az eposz két fajtáját ismerjük:

·         Népi eposz: pl. az Iliász és sz Odüsszeia is ilyen, jellemzője, hogy az ismeretlen költők által továbbadott hagyományt írja le, állítja össze egységes történetté valaki, pl. Homérosz.

·         A műeposz jellemzője, hogy ismert a szerzője, aki egy nagy jelentőségű történelmi eseményről akar beszámolni korának. Pl. vergilius Aeneis, a rómaiak eredetéről, vagy Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem c. eposza a hazát védő, példaadó magatartásról.

 

2.       A homéroszi kérdés:

-          A homéroszi kérdés azt a problémát veti fel, hogy lehet-e mindkét eposz szerzője ugyanaz a személy. Ugyanis a két eposz világábrázolása, világképe között akkora eltérést tapasztalhatunk, hogy lehettetlen, hogy ez a két mű egy szerkesztő-szerzőtől származzék.

-          Homérosz  (és/vagy más) volt, aki egységes történetbe foglalta és leírta a sok szájhagyományban élő mitológikus történetet. Így az eposzoknak inkább szerkesztője Homérosz, mint írója.

 

1. MI AZ EPOSZ?  2. EMLÍTS NÉPI ÉSMŰEPOSZOKAT, MI A KÜLÖNBSÉG KÖZTÜK?

 

II.                A világképek átalakulása az Iliásztól az Odüsszeiáig

 

1.       Az Iliász tisztán mitologikus világképe:

-          Az Iliászt Kr.e. VIII. Sz-ban jegyezték le, de sokkal régebbi mondákat sző egységes történetté. Ezen mondák és mítoszok hallgatósága, a görögök ősei hittek abban, hogy a világ és az abban megtalálható minden egyes jelenség az istenek akartaára, tetteire vezethető vissza. Így az egyén karrierje, sorsának eseményei is az istenektől függött. Akik az istenek kegyeltjei vagy leszármazottai voltak, azok értek el eredményeket az életben, hacsak egy másik, haragvó isten meg nem rontotta a sorsukat. 

-          Az Iliász történetének indulásakor már tíz éve áll a harc trója falainál, melynek eseményei is attól függtek, hogy az istenek közül épp ki hajlandó harcolni pártfogoltjával, sőt, már maga a harc is az istenek viszálykodása miatt indult meg. (Ld. mitológiai bevezető)

2.      A tisztán mitologikus világkép már az Iliászban megrendül

-          A szerző érzi, hogy a valósában nemcsak az istenek, hanem az ember is felelős sorsáért. Ezt fejezik ki az Iliásznak a következő szakaszai:

·         Agamemnón felelőtlen viselkedése következtében sok ezer kínt szerző járvány szakadt a görög seregre.

·         Akhilleusz haragja következtében kivonta magát a harcból, ami oda vezetett, hogy a trójaiai egészen a bárkákig szorították vissza a görögöket.

·         A földi élet természetes mozzanatainak bemutatása (Akhilleusz pajzsán Hephaisztosz az istenek kovácsa az egész akkori világot képekben ábrázolta) azt a gondolatot erősíti, hogy nem kell mindent a túlvilági erőktől várni.

3.      Az Odüsszeia új világképe

-          Az Odüsszeiában –mely feltehetőleg egy évszázaddal később keletkezett, mint az Iliász- egy egészen új világ jelenik meg. A főhős, Odüsszeusz saját sorsát alakítja, már kevésbé függ az istenek kénye-kedvétől.  Ez az új világkép az időközben bekövetkezett társadalmi válltozásokat tükrözi.

-          Kr. E. VIII. Sz-i görög világban jelentős társadalmi változások mentek végbe. Gyarmatosítások következtében az addig szigorú földesúri elnyomás alatt élő néprétegek a maguk uraivá válhattak, földet szerezhettek, önálló gazdaságot vezethettek az addig elnyomás alatt élt emberek. Aki ügyes és szorgalmas volt az gyorsan meggazdagodhatott.

-          Ugyanígy Odüsszeusz az a hős, aki saját leleményességével, kitartásával küzdi haza magát, már nem kiszolgáltatottja felsőbb hatalmaknak. Odüsszeusz a tengeren mindenét elvesztette, nincstelenül, csak saját erjére, leleményességére támaszkodva vette fel a harcot, ez azoknak a korabeli földműves embereknek az érzését tükrözi, akiknek szintén lehetőségük nyílott a semmiből új világot teremteni.

 


1.         MIT JELENT A MITOLOGIKUS VILÁGKÉP? 

2.         MILYEN TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK KÖVETKEZTÉBEN VÁLTOZIK MEG EZ A VILÁGKÉP?

3.         MELY TÁRSADALMI RÉTEG TEKINTHETTE PÉLDAKÉPÉNEK ODÜSSZEUSZT?

4.         MIBEN TEKINTHETTE PÉLDAKÉPÉNEK ODÜSSZEUSZT AZ ÚJ FÖLDMŰVES RÉTEG?


 

III.               Az embereszmény megváltozása az eposzokban

 

1.       Az Akhilleusz-típusú hős

-          Az Akhilleusz típusú hős még a gyarmatosítás és földfoglalás előtti hőseszményt tükrözi.

-          Akhilleusz félisten (Thétisz nimfa és Péleusz király gyermeke)

-          Hírneves hős: a hőst nem érdekli más, csak saját becsülete, hirneve. Ezt érzi megsértve, mikor Agamemnón elveszi tőle rabszolganőjét és ezért nem harcol sokáig.

-          Akhilleuszt az érzelmei vezetik, és nem a józan esze. Az Iliász így kezdődik: „Haragot, istennő, zengd péleidész Akhilleuszét”, s valóban A. érzelmei befolyásolják végig az eseményeket. Pl. Patroklosz halálhírére Agamemnón ellen irányuló haragja a trójai sereget vesz célba, ezért kezd végre harcolni. Majd a mű végén megalázza ellenfele, Hektór holttestét, holott a haldokló utolsó kívánságában kérte, ne tegye ezt.

2.      Az Odüsszeusz-típusú hős

-          Odüsszeusz nem volt „nemesi”, isteni származású, nem dicsekedhetett nagy hírnévvel. Neki a lelményességével, cseleivel kell érvényesülnie.

-          Számára nem a dicsőség, a hírnév a legnagyobb érték, ami mozgatja, amiért küzd, hanem az ottgon, a hazatalálás, az otthon, a család.

-          Odüsszeusz képes megfékezni érzéseit, csak eszére hallgatni, hogy áhított célját elérje. (pl. Nauszikaához, a pháiák királylányhoz fűző szerelmét.)

-           Odusszeusz fontos erénye volt a tudásvágy. Az Odüsszeuszról szóló történeteket nemcsak azok hallgatták szívesen, aki példát láttak benne a leleményes, önérvényesítő magatartásra, hanem azok is, akik a tudást tartották az élet egyik legalapvetőbb értékének: Odüsszeusz meg akarta hallgatni a Szirének énekét, akik mindenttudást ígértek a hősnek. Ő lett előképe a filozófusoknak is, akik már nem a mítoszok alapján, hanem a gondolkodás segítségével próbálták megmagyarázni az élet jelenségeit.

 

1.       HASONLÍTSD ÖSSZE AZ ILIÁSZ FŐSZEREPLŐJÉT AZ ODÜSSZEIA FŐSZEREPLŐJÉVEL A KÖVETKEZŐ SZEMPONTOK SZERINT:

-          SZÁRMAZÁS, ÉRTÉKREND, ÉRZELMEK-ÉSZ VISZONYA,

2.       MI AZ ÖSSZEFÜGGÉS A HŐSESZMÉNYEK ÉS A MŰVEK KELETKEZÉSEKOR FENNÁLLÓ TÁRSADALMI ÁLLAPOTOK KÖZÖTT?

 

2 komment

Középkor - vázlatosan, egyes műfajok bővebben

2010.06.03. 11:35 Kautnik

  Középkor az európai és a magyar irodalomban

 

Kortársak az európai irodalomban

Ókeresztény irodalom

Aurelius Ambrozius

(Szent Ambrus)

340-397

Himnusz szent vértanúk ünnepére

Szent Jeromos

340-419

Bibliafordítás

A híres férfiakról

Augustinus

354-430

Vallomások

Lovagkor – egyházi költészet

Pierre Abelard

1079-1142

Szombatesti himnusz

Assissi Szent Ferenc

1182-1226

Naphimnusz

Celánói Tamás

1190-1253

Ének az utolsó ítéletről (dies irrae)

Jacopone da Todi

1236-1306

Stabat Mater

Lovagkor – népi irodalom

francia-angol lovageposz

12. sz.

Roland-ének

germán mondakör

12. sz.

Niebelung-mondakör

kelta mondakör

Gottfried vonb Strassburg

12. sz.

Trisztán és Izolda

vándordiákok

13. sz.

Carmina Burana

Lovagkor – egyéni alkotók

Walter von der Vogelweide

1170-1230

Ó jaj, hogy eltűnt minden

A hársfáknak csendes árnyán

Dante Alighieri

1265-1321

Vita nuova

Isteni színjáték

Francois Villon

1431-1463

Kis Testamentum

Nagy Testamentum

Ballada a vastag Margot-ról

A felakasztását váró Villon négy sora

 

Kortársak, műfajok a magyar irodalomban

 

I. Egyházi irodalom kedvelt középkori műfajai

 

  1. Legendák (lat. olvasandó)

a)      Cél: a szerzetesek lelki épülése. A honfoglalás korában még nincsenek magyar nyelvű legendák.

b)      Tartalmi szempontból

·        Egyrészt a mesével vagy a mondával rokon.

·        Másrészt egy ember szenttéavatásához szükséges dokumentumok gyűjteménye. Ehhez szükséges volt az alábbi három szempont megvalósulása, tehát ezek meghat. a legenda tartalmát:

§         Egy erény hősi fokon való gyakorlása

§         Csodás események éltében és sírjánál

§         A kialakuló népi tiszetelet

c)      Története: a keresztény fantáziára alapuló művek (apokrifek) és az aktuális      kultúrtörténeti hatások keveredése. Hagiográfia: a szentek élettörténetéhez kapcsolódó irodalmi műveket vizsgáló tudományág.

    • I-II. sz. feljegyzések a vértanúk életéről és szenvedéseitről.
    • III-IV. sz vita: élettörténet: az irodalmi eszközök beszivárgása: cselekményesség, érzelmi hatások.
      • Szent Jeromos: Legendárium
      • Rufinus: Vitae partum
    • XI-XI. sz. keveredés a népi és a lovagi költ. elemeivel
    • XII. sz. Jacobus de Vorogne: Legenda aurea
    • XIII. sz. Assissi Szt. Ferenc életéről szól a Fioretti:
      • Umbriai nemzeti nyelven
      • A reneszánsz novella cselekményessége jellemzi.
    • A barokkban a jezsuita iskoladrámák tartalmaznak legendákat.

d)      Középkori latin nyelvű magyar legendák:

·        Szent Mór legendája 1060 körül keletkezett két magyarországi lengyel remetéről, Szent Andrásról és Benedekről.

·        Szent-Gellért legendája 1083 körül keletkezett.

·        Szent István-legendák:

·        1077 nagyobb legenda: a szenttéavatás érdekében kegyes, jámbor uralkodónak mutatja be.

·        1095 után  kisebb legenda: reális képet ad a kemény kezű, hittérítő királyról.

·        1095 után a Hartvik-féle legenda már beszámol a szenttéavatásról, valamint a Szentkorona történetéről.

·        1100 körül Szent Imre herceg legendája

·        XII-XIII. sz. Szent László legenda

§         életének egyházi feldolgozása csak szenttéavatása után -1192- indulhatott meg, mely kb. 100 évvel halála után -1095- következett be. Addig László király emlékét leginkább a néphit őrizte.

e)      Középkori magyar nyelvű legendák:

·        1340 körül Jókai-kódex: Szent Ferenc-legendák. (Az első magyar nyelvű könyv)

·        XIV. sz. elején fordították, 1510-ben másolta Ráskai Lea Szent Margit legendáit.

 

  1. Prédikációk:
    • Halotti beszéd, 1770-ben fedezték fel, Pray-kódexben található.

    §         Az első magyar vers, az Ómagyar Mária-siralom a Lőveni kódexben található, 1922-ben fedezték fel.

      • XV. sz. Temesvári Pelbárt (latin nyelven írott népszerű prédikációi.)
        • 1527-ből származó Érdy-kódex tartalmazza a Karthauzi névtelen prédikációit.

         

        II. A világi irodalom középkori műfajai

         

        1. Királytükör:

          • 1020 k. Szent István intelmei Imre herceghez.

           

          2. Geszták (lat. res gestae=viselt dolgok, cselekdetek)

            • A  világi történetírása műfaja,
            • A régmúltat legendaszerűen mutatja be
            • Ez a történetírói műfaj áll legközelebb az irodalomhoz
            • Eredete: a római történetírói műfaj: Lívius: Gesta Romanorum ab urbe condita

            a)      1200 körül Anonymus Gesta Hungarorum. III. Béla király jegyzője, P. dictus magister

            ·        Célja: Mayarország királyainak és főnemeseinek eredetét elmondani, hogy azt ne a regősök csacska meséiből kelljen megtudni.

            ·        A magyarokat a szkítákkal, az őshazát Szkítiával azonosítja.

            ·        A honfoglaló Árpád fő ellenfele a Kárpát-medencét bitorló Salán bolgár fejedelem.

            b)      1283 k. Kézai Simon Gesta Hungarorum. Kun László udvari papja.

            ·        Célja: a hun-magyar rokonság bizonyítása. E műből származik a származik a csodaszarvas-monda.

            §         Arany János dolgozta fel Rege a csodaszervsról ill. Buda halála c. elbeszélőp költeményében.

            3. Krónikák (gör. kronosz=idő)

            ·        Az egyházi és világi történetírás által egyaránt használt műfaj.

            ·        A világ eseményeit időrendi sorrendben tárgyaló és kommentáló műfaj.

            ·        Az ókori Rómában alakult ki (Tacitus)

            §         Az Annaleseknél (évkönyveknél) tartalmilag kötetlenebbül meséli el, színezi ki az eseményeket.

            a)      XIV. sz. Képes krónika, melyet Kálti Márk kompilálta (állított össze). Nagy Lajos (1342-1382) számára készült.

            ·       A krónika 147 színes képpel van díszítve.

            ·       Szent László híres mondáját tartalmazza, melyben megment egy magyarlányt egy kun vitéztől.

            b)      XIV. sz. Magyar-Anju Legendárium

             

            III. A középkori művészet maradványai, továbbélése

            ·        Építészet: Ják, Salamon-torony Visegrádon,

            ·        Zene: Wagner, Orff, Bartók: Rege a csodaszarvasról, Kodály: Psalmus Hungaricus

            ·        Szobrászat: Kolozsvári-testvérek, Szt. László-herma

            ·        Festészet: M.S. mester, táblaképfestészet

             

             

             

             

             

             

             

             

             

             

             

             

             

             

             

             

             

            A középkori társművészetek

             

            Képzőművészet:

            Román stílus: 1000-1250 között – jellemzői: vastag, erődszerű falak;vaskos, zömök pillérek; kis, lőrésszerű ablakok – pl.: poitiers-i, arles-i, speyeri, wormsi és mainzi dómok.

            Gótika: 1250-1400 között – jellemzői: magasbatörő, csúcsíves formák; oszloperdő; csipkeszerűen áttört falak; nagy, színes üvegablakok; hármas kapuzat stb. – pl. reimsi dóm, kölni dóm, chartres-i székesegyház, párizsi Notre Dame.

            Zene:

            Gregorián: középkor hivatalos zenéje, egyszólamú egyházi ének; Trubadúr-ének: megjelenik a többszólamúság.

             

             

            A középkori színjátszás

             

            1. A középkori színjátszás kialakulása:
            • A templomi miséből alakult ki a XI. sz. tájékán a nemzeti nyelvű liturgikus játékok megjelentésével.
            • Később színhelye a templomból átvándorolt a templomtérre, majd a városi terekre, utcákra.
            • Végül szervezése is átkerült az egyház rendezéséből a céhek kezébe.
            1. A középkori színjátszás jellemző drámai műfajai:
            • Misztériumjáték: Középkori színjátéktípus, mely teljes bibliai jeleneteket visz színpadra, monumentális formában. Napokon, heteken keresztül játszották, több-száz szereplővel.
            • Mirákulum: Keresztény szentek életét, tetteit, szenvedéseit és mártírhalálát feldolgozó középkori színjátéktípus. Középpontjában valamilyen csodás tett vagy csodás esemény áll.
            • Moralitás: Erényeket és bűnöket megtestesítő allegorikus alakok dialógusa.
            • Passiójáték: Jézus Krisztus kínszenvedéseit és kereszthalálát színpadra vivő középkori színjátéktípus.
            • Farce: Rövid, vásári bohózat. Kezdetben misztériumjátékok, moralitások betétjeleneteként funkcionált, később önálló műfajjá lett.
            1. Színpadtípusok:
            • Processziós színpad: Minden bibliai jelenetnek külön színpada volt, egymás mellé felállítva, és a közönség színpadtól színpadig sétálva nézte végig az előadást.
            • Kocsi-színpad: Gördülő szekerekre szerelt színpadok, melyeket az egy helyben álló nézők előtt gördítenek végig.
            • Szimultán színpad: Egy hatalmas, rendkívül széles színpad, melyen egymás fölött, alatt, mellett helyezik el a különböző jeleneteket.
            1. A színpadi előadás főbb jellemzői:
            • Jellemző a naturalista előadásmód – különösen a kínzások színpadi megjelenítése kedvelt.
            • Nincs hármas egység: nagy horizontokat fog át, rengeteg helyszínt és történelmi helyzetet mutat meg.
            • Hiányzik a drámai sűrítés, kiélezett konfliktusok, hangulati egység jellemzi.

             


             

            Műfajpéldatár

             

            líra

            dráma

            epika

             

            Himnusz:

            Szent Ambrus: Himnusz a szent vértanúk ünnepére

            Assissi Szent Ferenc: Naphimnusz

             

            Elégia:

            Walter von der Vogelweide:Ó jaj, hogy eltűnt minden

             

            Planctus:

            ÓMS

            Jacopone da Todi: Stabat Mater

             

             

             

             

             

             

            Moralitás Akárki

             

            Mirákulum

             

            Emberiségköltemény:

            Dante: Isteni színjáték

             

            Prédikáció:

            Halotti beszéd

            Karthausi névtelen

            Temesvári Pelbárt

             

            Királytükör:

            Szent István intelmei Imre herceghez

             

            Gesta:

            Anonymus: Gesta Hungarorum

             

            Krónika:

            Kálti Márk: Képes krónika

             

            Legenda:

            Jacobus de Voraigne: legenda aurea

            Margit-legenda

             

             

             

            Szólj hozzá!

            2010.06.03. 11:32 Kautnik

            11. Témakör: Látásmódok

            Tétel: Zrínyi Miklós barokk eposz

             

            Életrajzi, történelmi háttér:

                  - 3 részre szakadt ország

            - Zrínyi Miklós dédapja: „törökverő” Zrínyi Miklós, aki 1566-ban Szigetvárnál megfutamította Szulejmán seregét, hősi halált halt – Emléket állít dédapjának a (1645-ben írt) Szigeti veszedelem című eposzában

            - 1646-ban tábornokká, 1647-ben pedig horvát bánná nevezik ki.

            - Hadtudományi munkákat folytatott.

            - Tábori kis tracta (1646-1651) című műve egy tervbe vett nagyobb katonai kézikönyv része, mely a hadsereg szolgálati szabályzatáról, szervezéséről, felosztásáról, ellátásáról stb. szól.

            - 1655-ben nádorrá szerette volna választatni magát, de a bécsi udvar megakadályozta ezt.

            - 1656-57 telén írta meg Mátyás király életéről való elmélkedések című tanulmányát.

            Benne Mátyás alakjával a nemzeti uralkodó típusát akarta bemutatni, aki példát mutatott egy erős, független, centralizált magyar állam kiépítésére.

            - Reményeit II. Rákóczi György erdélyi fejedelembe vetette, de az ő szerencsétlenül végződő lengyelországi hadjárata és halála meghiúsította a személyéhez fűzött terveket, s a török megtorló intézkedései tönkretették Erdély számottevő erejét.

            - Zrínyi sejtette, hogy a török újabb támadásra készül Mo. ellen, ezért megrázó röpiratot írt: A török áfium ellen való orvosság (1660-61). Ebben az állandó nemzeti hadsereg megteremtésének gondolatát veti fel.

            - 1663-ban megindult a háború, s Bécs sürgősen kinevezte Zrínyit a magyarországi hadak fővezérévé. Ő meg is állította a törököket, („tavaszi hadjárat”) de a veszély elmúltával gyorsan leváltották.

            - 1664 elején ragyogó hadjáratott vezetett. „téli hadjárat” – eszéki híd

            - 1664. vasvári béke – újabb területeket engedtek át a töröknek a Habsburgok Mo-ból

            - Zrínyi erőteljes szervezkedésbe kezdett az udvari politika ellen – 1664-ben vadkan vadászat közben meghalt.

             

            Szigeti veszedelem c. eposz elemzése:

             

                        - Zrínyi a mű bevezetőjében Homeros és Vergilius eposzához hasonlítja alkotását.

            De kiemeli a különbségeket is: ő rövid idő alatt írta munkáját; mestersége nem a költészet, hanem a hazavédelem; saját mulatságára írta (nem volt kötelessége írni, csak harcolni) – „ő nekik más gondjuk nem volt, nekem kötelességem volt”

            - fabulákkal keveri a valósságot

            - nem mindent lehetett magyarul kifejezni, idéz török, horvát szavakat is

            - forrásai a korabeli krónikák, Istvánffy és Zsámbóky (kor leghíresebb 2 krónikása) velük szembe azt állítja, hogy Zrínyi ölte meg a szultánt. Szerelmet megemlíti: Mars kalapjában Vénusz galambjai fészkelnek – tehát szerelmi szál is található a műben

            - jellemzői: több szálon futó cselekmény; magyar nyelv nem elég érett a költészethez; spontán alkotás (nem javított); átírja a krónikákat

            -az eposz barokk vonásai:

                                    -mozgalmasság (halálnemek, csatajelenetek)

                                    -monumentalitás: hatalmas, óriási, megdöbbentő

                                    nagy távlatok bejárása: égbe kezdődik – pokol – föld – égbe végződik

                                    csapatok bemutatása (sok katona, fegyver)

            -vallásos: Zrínyi = Krisztus katonája, keresztények védelmezője (imádkozik); végén Istenhez kerül, mennyországba; utolsó csatában fúria – ördög - angyal + emberek harcolnak

             

                        -az eposz üzenete:

            - Istenben bízó, erkölcsös kis csapat (Zrínyiék) legyőzhet egy Istentelen sokaságot + szól a korához (!!!) Ne legyünk olyanok, mint a törökök, amiket a széthúzás, gyűlölködés, részegség jellemez. És ne hasonlítsunk azokra a magyarokra, akik ellen a törököket küldte az Isten.

            - Zrínyit (istenfélő, hívő embert) állítja elénk példaképkénet.

            - A magyarságra az igazi veszélyt nem a török had jelenti, mert az legyőzhető (fizikai/erkölcsi győzelemmel) amennyiben a magyarság erkölcsileg megújul és egységben egy vezért követ.

            - „átkozott forgandó szerencse” – sokan sorsukat a szerencséjüknek köszönik

            - Családi jelmondat: jó szerencse, semmi más

            - Sztoikus életfilozófia: bármi történik velünk azt emelt fővel, békében viseljük.

            - (ötödik ének, 27.)

             „Harcolunk peniglen nem akarmi okáért

            Kell, hanem keresztény szerelmes hazánkért,

            Urunkért, feleségünkért, gyermekeinkért,

            Magunk tisztességéért és életünkért.” 

             

                        -az eposz szerkezete:

                                    klasszikus eposzi kellékekre épül:

                                               - múzsa segítségül hívása: Szűz Mária (invokáció)

                                               - tárgy megjelölése: (propozíció)

                                               „Fegyvert s vitézt éneklek…” /ugyanígy kezdi Vergilius/

            - seregszemle: (enumeráció)

            török tábor, hadsereg bemutatása

            - isteni beavatkozás: (deus ex machina)

            a magyarok megbüntetése

                        Isten meghallgatja Zrínyi imáját

                        Vitézek lelkét angyalok viszik fel az égbe

                                    További eposzi kellékek:

            - a dolgok közepébe vág (in medias res)

            - állandó jelző (epiteton ornans)

            - eposzi hasonlat –hajnal allegóriája

             

                        - ellentétekre épül az eposz szerkezete és üzenete:- Zrínyi bár veszetett Szigetvárnál, mégis erkölcsileg győzött.

                                    a, ellentét a 2 hadsereg között:

                                               magyar                                   török

                                             25 000 fő                              100 000 fő

                                       Istenért harcolnak                   istentelenek, pogányok

                                                                                   saját dicsőségért harcolnak

                 fegyelmezettek,                   iszákosak és fegyelmezetlenek

                 összeszedettek

                            vezető tisztelete                   vezetőt nem tisztelik

                       

                        b, ellentét a vezérek között:

                                    Zrínyi                                     Szulejmán

                                    van tekintélye                           nem tisztelik

                                    Istenben bízik                          becsapás, tévedés irányítja

                                                                                   Kegyetlen, gyilkos (saját fiát megöli)

             

                        C, ellentét a 2 szerelmespár között:

                                   

                        Deli Vid – Borbála                           Delimán – Cumilla

                        - Házaspár                                          - szeretők (gyilkosság árán)

                        - Önfeláldozás

                        (egymásért, hazáért)

                                    - Deli Vid hátrahagyja feleségét            -Delimán feladja a harcot,

                                    -Borbála magyarrá vált            cserbenhagyta bajtársait          

            Szólj hozzá!

            Konzultáció máskor!

            2010.06.02. 15:36 Kautnik

            A június 3-i konzultáció 8.30-kor kezdődik!

            Légy szíves add tovább!

            Köszönöm!

            K. A.

            Szólj hozzá!

            11. Radnóti-tétel

            2010.06.02. 12:04 Kautnik

            Razglednicákból nem kell ennyi, csak ismerni, említeni.

            A 7. ecloga végén hangslyozni az emberség, a tartás fontosságát, ugyanígy az Erőltetett menetnél is.

            K. A.

            9. Témakör: Portrék

            Tétel: Radnóti Miklós lágerköltészete

            Életrajzi háttér:

            1909. május 5-én született – zsidó családban

            Születésekor édesanyja és ikertestvére is meghalt – meghatározta világlátását

            Származása miatt tanári álláshoz nem juthatott

            Hitler hatalomra jutása után (1933. január) már tudta, hogy „halálraítélt”

            Fasizálódó Magyarország – sorsa egyre inkább megpecsételődött, mégsem zuhant a végső pesszimizmusba

            Radnóti jeles tulajdonsága: nem esik kétségbe, új erőre kapó energiák, alkot

            Lelkierő: boldog hitvesi szerelem, otthon melege, istenhegyi kert nyugalma

            Túlélés konok reménye a legreménytelenebb helyzetekben is

            Haláltudat és az életöröm egyszerre van jelen életében és az utolsó versek költészetében is

            Verseit cenzúrázták – sokat foglalkozott műfordításokkal

            1936. Járkálj csak halálraítélt

            1937. Baumgarten-jutalom

            1938. Meredek út – utolsó verseskönyve

            1940. Ikrek hava – lírai napló

            Igazi szenvedéstörténet: háború éveiben – munkaszolgálatok

            1940. szept. 5. első behívó parancs – decemberig dolgozott

            1942 nyarától 1943 májusáig munkaszolgálat

            Egyre nehezebben viselte a kényszerű és megerőltető robotot, a megszégyenítő megaláztatásokat

            1943-ban megkeresztelkedett

            1944. május 18. utolsó behívó – társaival együtt vasúton szállították a szerbiai Bor bányavárosba. Innen került a Lager Heidenauba.

            Vasúti pálya alapozása, viszonylag elviselhető körülmények

            Utolsó verseit itt vetette egy bizonyos kockás füzet lapjaira – németül magyarul, szerbül, franciául

            Szovjet csapatok közeledtek  - felszámolták táboraikat és a foglyok augusztus 29-én indultak „erőltetett menetben” a Borban elhelyezett központi láger felé.

            Bori-notesz

            Szeptember 17-én indították el 3000 társával együtt gyalogmenetben Borból a magyar határ felé

            Több hétig tartott – legyengült

            November 6-án a járóképtelenekkel együtt kocsira rakták, hogy kórházba vigyék, de mivel a kórház nem tudta fogadni őket, november 9-én Abda határában sorra agyonlőtték őket (1944)

             

            Eclogák:

            Utolsó éveiben Radnóti lírájának tartalma és lényege: küzdelem a költészet eszközeivel a megtébolyult embertelenség ellen. Egy sajátos antik műfajt újít fel és honosít meg a háborús esztendőkben: az eklogát.

            Az ő eklogái afféle „háborús idillek”: a háború borzalmai között őrzik a békés élet szépségét. (művészet és szellem ereje)

            Az ekloga (ecloga) görög eredetű lírai műfaj, gondolatok, érzések szembesítésére alkalmazott dialogikus forma amely idilli, bukolikus azaz pásztori világot mutat be hexameteres verseléssel. Eredetileg szemelvényt jelent.

            Theokritosz (Kr. e. 3. század) szicíliai görög költő hagyatékában maradt ránk 31, hexameterekben írt rövid költemény; ezeket eidüllionnak („képecske”) nevezték el. Ebből származik az idill szó. Theokritosz költeményeinek legeredetibb darabjai a bukolikák: párbeszédes pásztori költemények. A görög költő bukolikáit a fiatal Vergilius (Kr. e. 70-19) honosította meg a római költészetben. Ezekből tíz válogatott költeményt adott közre Eclogae („szemelvények”, „válogatások”) címmel. Vergilius óta az utókor az ecloga szót is használta bukolika helyett műfaji megnevezésként.

            A magyar irodalomban a pásztori költészet komoly hatással volt Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály műveire. Radnóti Miklós költészetében válik az ekloga az életmű reprezentatív műfajává, kifejezve a személyes sors, a költői feladat, a társadalmi-politikai helyzet legfontosabb problémáit.

            Radnóti is fordította Vergilius eclogáit ( a Pásztori Magyar Vergilius című kötet számára lefordította Vergilius IX. eclogáját), valamint 8 eclogát és egy előhangot írt.

             

            Hetedik ecloga

            A bori lágerben írt első költeménye a Hetedik ecloga (1944. július)

            Tárgyias részletességgel ír a fogolytábor körülményeiről

            „Levélnek” szokták tartani e versét (episztola-költői levél)

            dialógus, párbeszédszerű monológ, kedvese a megszólított

            valójában meghitt, bizalmas beszélgetést folytat a költő feleségével, Fannival, akit a képzelet maga mellé varázsol.

            Szerkesztő elve a különböző valóságsíkok váltakozása: a rideg valóság és  az álom, a tábor és az otthon, a jelen és a múlt fonódik össze.

            Indítás: megkezdődik a folyamat: esteledik, sűrűsödő sötétség – láthatatlanná válik a szögesdrótos kerítés – szabadság illúzióját kelti, de közbeszól a tudat: az ész azért tudja a drót feszülését

            Képzelet felszabadulása

            Otthoni álombeli képe megtelik aggódó félelemmel: létezik-e még a hazaváró otthon menedéke? – nyugtalan szorongás, veszélyeztetett magyarság + gondolattársítással a költészet értelmére is rákérdez: érdemes-e egyáltalán verset írni, ha nincs már, aki megértse őket?

            A költői kötelességteljesítés erkölcsi parancsát a tábor embertelen világa sem függeszthette fel.

            Alkotást akadályozó körülmények, költő megalázása – naturalisztikusan:

            „Ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva,

            Úgy irom itt a homályban a verset, mint ahogy élek,

            Vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron.”

            A virrasztó költő és alvó fogolytársai egy életet élnek: „rémhírek és férgek közt”, állati sorban

            Szörnyű valóság nyomasztó élménye                       álom, álmodozás

            Az otthon, a szép asszonyi szó, a szabad emberi sors emléke és reménye tartja még bennük a lelket

            Újra láthatóvá válik a drótkerítés – fokozza a rabság kínzó érzését

            „Alszik a tábor” – álmában sem talál megnyugvást

            A legalapvetőbb emberi szükségletek hiányának ellenére is a legmagasabb rendű cselekvést végzi: alkot

            Ókori forma, kötött versforma, hexameterekben írta – időtlenség jelzése

            Hexameter: fegyelem – kordában tartja érzéseit, kontrolálja önmagát

            Ekloga: szemben áll az otthon boldog világa a keserű valósággal

             

             

             

            Erőltetett menet (1944. szeptember 15.)

            Kétségbeesés és remény váltakozása – lelkiállapot

            13-14 szótagos, ún.: nibelungizált alexandrinokból áll

            Jambikus lejtésű sor közepén kihagyással sormetszet található – ellentétkiemelés, nyomatékosítás

            A szünettel kettétört sorok formája mondanivalót tartalmaz: az el-elbukó, föltápászkodó foglyok vánszorgását érzékeltetik

            Drámai feszültségű árbeszéd

            Belső vita: a költő két énje kerül szembe egymással: a reménykedő, és megadó énjei

            Négy mondatból áll

            1 – józan, keserű bölcsesség, kiábrándult pesszimizmus: értelmetlen tovább ragaszkodni a fájdalmakkal teli élethez

            biztatás a talpraálláshoz: hazaváró asszony illúziója

            2 – végletes kétségbeesés- nincs remény, nincs otthon – félelem védtelenség, kiszolgáltatottság – nincs hová hazatérni

            3 – érzelmi-hangulati fordulópont: nyers, durva realitást az álmodozás, ábrándozás váltja fel

            E/1 – felébred az irreális remény, feltételes mellékmondatok: bizonytalanság

            Hazatérés ábrándja: impresszionista képsor

            Emlékek felidézése: lekvár főzés, őszi kert, hitvese alakja, csend

            Az ész tudja, hogy mindez nem létezik

            A 3. mondat logikailag nem zárul le – vessző, gondolatjel, hiányzik a befejező főmondat

            4 – felkiáltásszerű kérdő mondat –„de hisz lehet talán még” – csüggedésen diadalmaskodó elszántság jelzése

            Túlélés határozott szándéka

            Pesszimista én azonosul a reménykedő „bolonddal”

             

            Razglednicák

            Szerb szó, jelentése: „képeslap” – utalás a versek rövidségére is.

            A Razglednicák a költő Golgotájának egyes állomásait örökítették meg. Ezek a művek már szenvtelen szembenézések az elkerülhetetlen halállal és hűvös híradások a barbár embertelenségről.

            /Razglednicák – 12-es szöveggyűjtemény/

             

            Az első Razglednica még 1944 augusztus 30-án született útban a bori központi tábor felé. A páros rímű, nyolcsoros vers első fele a front közeledéséből fakadó riadalmat, a fejvesztett menekülés zűrzavarát festi le. A már-már kozmikus méretűvé nőtt általános pánikot egy szürrealista kép fejezi ki a leghatásosabban. Az utolsó négy sor a mozgó zűrzavarral a hitvesi szerelem fénylő szépségét, mozdulatlan örökkévalóságát állítja szembe. A hasonlatban az angyal (őrangyal) valószínűleg a veszélyektől óvó természet feletti erő s az emberi jóság megtestesítője, a temetkező bogár pedig a dermedt tehetetlenség képe (lehet). Az ágyúk okozta hangzavart a második részben a néma szemlélődés csöndje váltja fel.

            A második Razglednica (1944 október 6) is a háború fenyegető közelségét villantja fel, de az eseményeket nemigen értő " pórok" riadtságát itt a még érintetlen béke bukolikus képe ellensúlyozza. A félrí mek pontosak, hibátlanok, mint az előző vers sorvégi összecsengései. Az első két razglednica szimmetrikusan szerkesztett alkotás.

            A harmadik a legművészibb s egyben a legmegrendítőbb (1944 október 24.). A létezés már vegetálásnak is alig nevezhető: ember és állat egyaránt szenved, agonizál, az emberek már csak a biológiai lét elemei, az állatok alá süllyednek. Mindenki tehetetlen sorsával szemben, ami csak a halál lehet. A munkaszolgálatos század sem emberek csoportja. Az alliterációk a borzalom érzetét fokozzák. A forma fegyelme, harmóniája ebben a versben már megtörik. Az első két sor rímtelen marad, annál erősebb nyomatékot kap a gondolatilag is összekapcsolható rí mpár: " vad csomókban áll - a förtelmes halál" . Az embertelen iszonyat a költemény tárgya, a költészet hatalma azonban ezt is a szépség szférájába emeli. Az utolsó sor maga a poétikai megformáltságával - pontosan kimért hangsúlyos ritmusával, hármas alliterációjával, a magas és a mély magánhangzók szavankénti következetes váltakozásával, az alany és az állítmány fogalmi tartalmának újszerű összekapcsolásával - a gondolati tartalom borzalma ellenére is szép, képes esztétikai élményt nyújt.

            Az utolsó, a negyedik (1944 október 31.) arról a halálnemről, a tarkólövésről szól, amely nemsokára a költővel is végzett. A közvetlen élmény is szerepet játszott a vers megszületésében: barátja, Lorsi Miklós hegedűművész halála, aki október 6-án ölte meg egy német katona. A hegedű elpattant húrja a második, a végzetes golyóra utal. A véget, a teljes reménytelenséget sugallják a kemény, rövid mondatok s a kegyetlenség német szavai. A versben megszólaló lírai én (a költő) barátja helyzetébe éli bele magát. A harmadik sor pontos, önáltatás nélküli magállapításaiból következik, hogy nincs értele már az árok széléről való fölkelésnek. A közismert közmondás - " a türelem rózsát terem" - keserű, ironikus megváltoztatása, visszájára fordítása mindenfajta logika, ősi igazság tagadását, reménytelenségét rejti magában. Az utolsó sor kijelentése már a halál végtelen csöndjére vonatkozik. - A meghalás tragikumát közvetíti a jambikus lejtést lassító spondeusok igen nagy száma s az alig-alig hallható verszene. - Igy ért véget a költő passiójának utolsó stációja. A borzalmak miatt a vers szerkezete fellazul, szaggatottá, tömörré válik, öt sorra hét gondolatjel jut. A gondolatjelekbe tömörül az elmondhatatlan fájdalom.

             

            1 komment

            10. Ottlik-tétel

            2010.06.02. 12:02 Kautnik

            10. Témakör: Portrék

            Tétel: Ottlik Géza nagyregénye

            Életrajzi háttér:

            • Ottlik Géza 1912. május 9-én született régi nemesi-polgári családban, édesapjának második házasságából
            • Apja halála után - a család anyagi helyzete miatt katonai pályára szánta
            • Kőszegi katonai alreáliskolába, majd a budapesti főreálgimnáziumba járt – önéletrajzi ihletésű regény
            • Meghatározóak voltak az itt eltöltött évei
            • Írónak készült, de közben más ambíciói is voltak: matematika, versenysport, filozófia, újságírás
            • Főműve: Iskola a határon (1959)
            • Első változat: 1948, de visszakérte a kiadótól
            • Csiszolgatta még művét, 56-os, 57-es, 58-as történések, diákkori emlékek, világháború
            • Ún.: „egykönyvű szerző”
            • Elismert lett
            • Második kiadás: 1969
            • 1985 – Kossuth-díj

             

            Iskola a határon

             

            Cím:

            • Több síkon értelmezhető: tárgyiassággal és jelképesen is
            • Értelmezések:-Az élet iskolájában, a felnőtté válás „határán”

            -Iskola: a kőszegi katonai alreálgimnázium, amely a trianoni békeszerződés után közvetlenül az országhatár közelébe került

            • sem az iskola, sem a határ nem leíró fogalom elsősorban

            Nevelődési regény:

            • 1923. szeptemberében újonc 7 másodikos (11 éves) növendék kerül katonai kollégiumba – otthon védelméből kerülnek ki, önmagukra számíthatnak – egyéni helytállás, alávetettség, kiszolgáltatottság a katonai növendék jellemzője
            • Elképzelhetetlen az életük folytatása ezen a helyen, az ismeretlen előtt állnak – határhelyzet
            • Nevelődési regény: kiszakadva a gyermeki világból, a VALÓSÁGOS életbe kerülnek – ez a változás mássá teheti/teszi őket, változások mennek végbe: nevelődések, deformálódások
            • A változások, fejlődések nemcsak az egyént jellemzik, hanem a kiscsoportokat is

            (ki-kivel lett jó kapcsolatban, a kapcsolatuk hogyan változott, Medve viselkedésének változása, összefogások…)

            • A regényhez kapcsolódó metaforikus jelentések ellentétek köré szervezhetők:

            kötöttség-szabadság; embertelenség-humánum; beletörődés-lázadás; erkölcs-erkölcstelenség; egyén-közösség; gyermeklét-felnőtt lét

             

             

            Szerkezete:

            • Az elbeszélés nehézségei – főcím

            v     Három bevezető fejezet

            v     1957-ben és 1944-ben játszódnak már a felnőttség állapotában

            v     Emlékek, élmények

            v     Válaszok: hajdani iskola hatásai – az elbeszélés jelenidejének kérdései; a személyiség megértése szempontjából kihagyhatatlan

            v     A lényeg a múlt elbeszélésének lehetőségein van, hogy hogyan örökíthető meg

            ·              További három fő rész: 15; 21; 25 fejezet

            v     Történetük kezdete: 1923

            v     3 főszereplő: Medve Gábor, Szeredy Dani és az eseményeket fölidéző Bébé, azaz Both Benedek

            v     Medve a kéziratát, amely a katonaiskolai éveket dolgozza fel, Bébére bízta

            v     Medve és Bébé visszaemlékezései néhány ponton eltérnek

            v     Az iskolai évek felidézése 2 nézőpontból történik: egy rögzített (Medve kézirata) szöveg és egy erre reflektáló (kétségbe vonó, megerősítő, kiegészítő) szöveg által (Bébé közbevetései)

            v     Nehéz a hiteles felidézés – az elbeszélés nehézségei

            v     Medve az E/3 személyű elbeszélő

            v     Bébé (E/1)észrevétele: az emlékezet szelektív, s mindenkinél másként

            v     A tény és emlékezet viszonya

            v     Lényeg és jelenség nem különböztethető meg

            v     Viszonylagos tér és idő

            v     A regény középpontjában az első napok, majd hetek állnak, tehát a kezdet időszaka, az „ismerkedés”

            v     Idősíkok:         jelen – bevezető fejezetek

                          múlt – felidézés

            v     Az elbeszélés tempója nem egyenletes: az első 3 hónap részletesebben van bemutatva, mint a többi 30

            v     7 újonc csatlakozott a másodévesekhez

            v     Középpontban a kiskamaszok – csapatszellem fontossága – felnőtt világ leképeződései is – kegyetlenkedés, igazságtalanság a civil életben is van

            v     A történet eseményei párhuzamba állíthatók a civil, „való” élet eseményeivel

            v     Katonai szabályok, fegyelem – nevelődési eszköz

            ·                    A mű fő üzenete: „Az élet mindig az ember hóna alá nyúl” –Tanár úr  

            ·              Akármilyen rossz, vagy lehetetlennek tűnő helyzet keletkezik is, az élet megoldja a problémát, és talpra állítja az embert.

            ·              HARMÓNIA

            ·              Legnagyobb felismerés: a kietlen világban is lehet- és kell is élni

            Lázadni vagy megalkudni?:

            Medve és Bébé két eltérő személyiség, legnagyobb különbség: Medve mindvégig szemben áll Merényiékkel is és a beletörődő magatartással is

            Mevde:

            zárkózottabb, tervei és végrehajtja a szökést, sír,

            szökése után már nem tud aranyos kisfiú módján kommunikálni édesanyjával

            Bébé:

                        Ő is küzd a beilleszkedéssel

                        Nyitottabb, barátkozóbb

                        Megalkuvásra is hajlandó az érvényesülés érdekében (csomagolópapír esete)

                        Közel kerül Merényiékhez (foci, fosztogatás, tetőn mászkálás)

            ELLENTÉTEK:

            MERÉNYIÉK és a TÖBBIEK:

            Merényiék: kegyetlenség megtestesítői, akik más világban élnek („szabadon, kedvük szerint, emberhez méltóan”)

            NÖVENDÉKEK és NEVELŐIK:

            Nevelők:

            katonatiszt tanárok (szigorúak/szelídek) – tanítanak

            tiszthelyettesek: szerepük: a növendékek napjának „kitöltése”, rend, fegyelem tartása, tanítása  - Bognár és Schulze alakjának bemutatása

            Schulze: „hozzáférhetetlen és megvesztegethetetlen”

            Kovách Garibaldi – intézet vezetője

            Események felidézése: pl.:Öttevényi esete, Apagyi groteszk esete 

            Példázati jelleg és biblikus rájátszások:

            Művészet ereje: színjátszás – harag, feszültség, megaláztatás feloldására; írás, alkotás – feszültségoldás, boldog pillanatok produkálása; átlagos, számukra semleges könyv olvasása (kézről kézre járt) kiemelte őket a többiek közül.

            A három fő rész címe, és jelentőségük:

            -Non est volentis

            -Sár és hó

            -Sem azé, aki fut

            Az első és a harmadik cím idézet a Bibliából.

            Első: Pál apostolnak a Rómaiakhoz írott levelében található: „Mert Mózesnek ezt mondja: Könyörülök azon, a kin könyörülök, és kegyelmezek annak, a kinek kegyelmezek. Annakokáért tehát nem azé, a ki akarja, sem nem azé, a ki fut, hanem a könyörülő Istené.”

            Az emberi akaratot relativizálja és az isteni irgalmat abszolutizálja.

            Második:

            Sár – tovább fokozza a növendékek kiszolgáltatottságát, az élet gyalázata, a rossz

            Hó – befedve a tájat, csökkentette a szenvedéseket, a kegyelem szimbóluma

             

            Az emberiség mentheti át a kiválasztottakat, akikben maradt valami, amit nem lehet kitörölni.

             

             

            A regény folytatása: (Buda) az Iskola a határon ismerete nélkül nehezen értelmezhető: a fővárosi diákévek rajza – az emlékezés ideje kitágul, nincs fejlődésregény, az életutak megírhatatlanok. (1993-ban az író halála után jelent meg Lengyel Péter közreműködésével)

             

             

             

            A világhoz nem alkalmazkodni kell, hanem csinálni. Nem újrateremteni azt, ami már megvan benne, hanem hozzáadni mindig.”

            (Ottlik Géza)

            Szólj hozzá!

            Vörösmarty-tétel

            2010.05.27. 11:12 Kautnik

            8. Témakör: Életművek

            Tétel: Vörösmarty Mihály nagy gondolati versei

             

            Irodalomtörténeti háttér:

             

            v     Nagy gondolati verseit1830-as évek második fele és az 1840-es évek első fele között születtek, a forradalom előtt

             

            v     Témájuk: haza, haladás kérdése

            Ez időtájt keletkezett a Himnusz (1823-ban írja meg Kölcsey Ferenc); Szózat

                        Magyarországon, politikai céllal írja verseit.     

             Szózat 1836-ban a megakadt reformok folytatására íródott. (Ferenc József bekeményített.) Cím jelzi a politikai célt, szónoklat, meggyőzés a cél.

               Válságos történelmi pillanatban keletkezi, amikor nyílt szakadás történik a s bécsi udvar és a magyarság között. A nemzet sorsdöntő napokat élt ét, s félelem és rettegés e légkörében, ezekben a jellempróbáló napokban, amikor kockázatos volt jó magyarnak lenni, szólalt meg a költő, rendületlen hűséget, hazaszeretetet követelve.

             

            v     Gondolati verse: Gondolatok a könyvtárba (1844) - kínlódó monológ

            -Vörösmarty a felvilágosodás eszméibe vetett hitének megrendülését, a fejlett polgári tsd-ban való csalódását, a rongyos emberbőszült kebelétől való félelmét még le tudta győzni a nemzeti felemelkedés programjának, a hazafiasság parancsának hirdetésével.

             

            v     Összehasonlítás J

             

             

            Gondolatok a könyvtárba

            Szózat

             

            Összehasonlítás

             

            belső vívódás, monológ, gondolatmenet

             

            cím

            külső közösségnek szóló, buzdító

             

            Tudományos Akadémiában, egy előadás alatt unatkozott a költő és papírra vetette gondolatait – ebből aztán vers

             

            vers születése

            megakadt reformok folytatására buzdít

            (lásd fent)

            A szónoki beszéd stílusára épül

            szerkezet

            (szónoki beszéd eszközei)

            Keretes, múltból vezet a jelenbe

            Az egyes könyvek is megdöbbentő ellentéteket hordoznak magukban: a rongy, amelyből a papír készült, bűnökről, gaztettekről, gonosztevőkről, eltépett szüzekről, véres lázadókról, hamis bírákról, zsarnokokról, nyomorról, őrültektől vall, s mindezek számosan megcáfolják a könyvek tartalmának nemes, emelkedett eszmevilágát.

              A civilizációstechnikai haladás nem a nagyobb rész boldogságát segítette elő, hanem a klasszikus kapitalizmus korában a nyomort mélyítette el.

            Hangyaszorgalom (lelkesedés) – Bábel tornyát építeni (összeomlik, nincs értelme).

             

             

            ellentétek

            „bölcső – sír”

            „áldjon vagy verjen”

            „élned, halnod kell”

            nemzet tovább élésére/halálára épül

             

             

             

            eszmei magaslatok, kultúra gondolkodása

            Minden értelmiségi embert megszólít + önmegszólító vers

            „Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós”

             

            megszólítás

            az egész nemzetnek szól

            E/2 — közvetlen, bensőséges kapcsolat az olvasóval

            (kortársakat, reformereket, magyar nemességet szólítja+)

            -ha-akkor

            Ha a könyvek nem vezetnek célhoz, ha a bölcsek és költők művei hiába valók, ha a népboldogító eszmék vértanúi értelmetlenül pusztultak el, ha a fényes lelkek sem tudtak irány mutatni, akkor ésszerű a következő kérdés: a könyvek – a jók s rosszak együtt – „egy máglya üszkén elhamvadjanak?” S mindezt egy író kérdezi, akinek a könyvek alkotása a hivatása.

             

             

             

             

            érvek

            -nincs máshol számukra hely -sok hős, ős köt minket a hazánkhoz (Hunyadi, Árpád)

            Kárpát medencéhez ragaszkodás oka - múlt

            -sok viszály, balszerencse és még mindig élünk

            -nem lehet, hogy ennyi szenvedés, küzdés ne változtasson semmit (halál v. jobb kor) választó szillogizmus J ??

             

            A könyvtől, a tudománytól, a civilizációtól kéri számon a felháborodott költő egyre ingerültebben ha már nem is mindenki, de legalább a „nagyobbik rész” boldogságát: „Miért e lom?”-„De hát hol a könyv, mely célhoz vezet?” – „Ment-e a könyvek által a világ elébb?”-központi kérdés ez J

            Erre a álasz: ment, de ebből a válaszból kitűnik a kételkedés (pl: könyvek elégetését veti fel fájdalmában a költő)

             

            Milliók nyomoráról töpreng, majd az egyén feladata, helytállása, magatartása lesz a középpontba.

            Végkicsengés:„Mi dolgunk a világon?” 2x elhangzik + válasz rá: „küzdeni”

            Második válaszfeladatként jelöli meg a nemzeti felemelkedés reformkori programját: a „szellemharcok tiszta sugaránál” kell kiemelni, „kivívni” a nemzetet a mély süllyedésből.

             

             

             

             

            költői kérdés-felelet

             

            „az nem lehet, hogy hiába..”

             

            ezekkel a versszakaival a belső vívódás zajlik le, a kérdésekre keres választ

             

            válasza: vagy jobb kor, vagy dicső halál

             

            ???

             

            u.a. amit fölötte írtam??

            felhívás

            „hazádnak rendületlenül légy híve oh magyar”

            „itt élned, halnod kell”

            Az értelmiség feladatát fogalmazza meg.

            üzenete

             

            Egész nemzetet buzdítja a kitartásra.

            Milliók szenvednek, kevesek boldogok csak

            témamegjelölés

             

                   

             

            v     Elemezni, vagy csak versét megemlíteni kell Liszt Ferenchez       c. versét

              Az emberek

             

            o       Liszt Ferenchez (1840.)

            §         1838-as árvíz után 1839-ben Liszt Ferenc Magyarországi koncert sorozatai kapcsán íródott a mű

            (a koncert bevételét az árvízkárosultaknak és a zeneakadémia megindítására gyűjtötték)

            §         = Szózat Liszt Ferenc zenéjéről

            Várja, hogy tettekre serkentse az embereket, nemzetbuzdító költemény, nemzeti megmozdulást vár a költő.

            (dicső múlt érzékelése, vágy ébresztése – felkeltse a honszeretetet)

            §         romantika kiemelése:

            V. M. = legjellemzőbb romantikus költő (keveri a műfajokat)

            Wagner (Liszt apósa) operáiban is a próza és a zene keveredik.

            Vörösmarty szerint a zenéhez ír ódát, zene és az irodalom ugyanazt szolgálja. Az érzelemre kell hatni, hogy sarkalja az embereket és ezt a zene jobban meg tudja tenni.

            o       Az emberek (1846.)

            §         Központi metafora:

            „Az emberfaj sárkányfog-vetemény”

            kelta mondavilágból veszi, hogy a sárkánnyal való            háborúból lett az ember

             

            §          Vörösmarty kultúr pesszimista:

            Hiába a haladás, az emberek természetüknél fogva gyilkolnak, nem tudnak összefogni. Hiába az értelmiség, soha nem lesz összefogás.

            „S midőn azt hinnők, hogy tanúl,

            Nagyobb bűnt forral álnokúl.”

            „A testvérgyűlölési átok virágzik homlokán…”

            „..Nincsen remény!..” — minden versszak ezzel zárul

             

            §          ez a felfogása ellentmond az eddigi versek törekvéseinek

             

            v     Utolsó verse a forradalom után, halála előtt egy évvel keletkezett: az 1854-es Vén cigány

            Ø      A megbomlott elmélyű. Romantikus V. M. összefüggéstelenűl képeket halmoz egymásra, kúltúr pesszimizmus e művében is megjelenik. Hisz benne van negatín hangulattal a Káin és Prometheusz története.

            „gyilkos testvér botja zuhanása”, „Prometheusz halhatatlan kínja”

             

            Ø      Megjelenik a „mégis” remény: utolsó vsz, hátha mégis jó, pozítív leszegyszer a világ

            1 komment

            Balassi-tétel

            2010.05.27. 11:04 Kautnik

            Rebdkívül tömör, pontosan kérem tudni.

             

            7. Témakör: Életművek

            Tétel: Balassi Bálint lírájának sajátosságai

             

            • Balassi Bálint nagy magyar reneszánsz szerző. Első magyar nyelven író művelt költőnk = poeta doctus. Ő alkotta meg a magyar próza verset! (lsd: Tinódi csak énekes verset írt)

             

            A poeta doctus (ejtsd: poéta doktusz) tudatos, művészetét tudományos alapossággal ismerő költő, aki ihletét gyakran meríti műveltségi élményeiből, a mitológiából, történelemből, idegen kultúrákból, és jelképei, utalásai megértéséhez az olvasó műveltsége is szükséges. Latinkifejezés, jelentése: 'tanult költő'

             

            • Balassi-strófa

             

                    6 szótag    +          6 szótag      +         7 szótag

             

            „Vitéz mi lehet / e széles föld felett / szebb dolog az végeknél

            Holott kikeletkor / sok szép madár szól / kivel ember ugyan él

            Mező jó illatot / az ég szép harmatot / ád ki kedves mindennél

             

            Rímképlete:   6a, 6a, 7b

                                   6c, 6c, 7b

                                   6d, 6d, 7b

             

            • Művelt volt, amit mutat, hogy tudatosan szerkesztett kötetet szeretet volna összeállítani, amit nem sikerült megtennie.

             

            (XIX.sz. második fele) 1874-ben fedezték föl a Balassa-kódexet, amit nem Balassi írt saját kezűleg, hanem halála után 50 évvel másoló másolta le Balassi saját noteszéből („kis kötete alapján”) Balassi verseit

             

            Tudatos kötet szerkesztés:

            3 x 33 db  + bevezető vers, időrend szerint beosztva

            o       33 db házasság előtti

            o       33 db házasság utáni   (Dobó Krisztával érdekházasság a Sárospataki várért..)

            o       33 db Istenes versek

            nem teljes a kötet, az Istenes versekből hiányzik sok

             

            • tudatos költői hagyomány használata:

            Hogy Júliára talála, így köszöne néki c. vers

             

                • lovagi költészet elemei:

            -hódolat: keretes szerkezetű a vers,

             a találkozás, hódolat szituációját mutatja be

            „itt állsz most én mellettem” / ”térdet fejet neki hajték”

            -férfi és nő közt nagy távolság van, a szerelem nem teljesedhet be:

            csak elmosolyodik Júlia

                                               -szerelemről csak metaforákban beszélhet a férfi, tabu téma

                                               -metaforasorok:

                                                           „palotám”, „fejedelmem”

            értékrend csúcsán a nő, mint fejedelem jelenik meg – lovagi kor, hűbéri lánc, fejedelem legfelsőbb úr

             

                • népköltészet:

            -violám, rózsám

            -édes lelkem

             

                • török költészet: 

            (török hódoltság korában él B.B.)

            -szemüldek fekete széne

            korabeli, korábbi költői hagyományt beleszőtte versébe a költő

             

                • reneszánsz vonás:

            több szerelmes verset írt, gyakran volt a szerelem a témája

            Ø      Júlia — Losonczy Anna (Anna- és Júlia-versek)

            Ø      Célia — Wesselényi Ferencné Szárkándy Anna (Célia-versek)

             

            + életöröm jellemzi költészetét: Borivóknak való c. vers

             

            • Lezárás:

            Zsoltárokat is fordított – protestáns (halotti ágyán vette fel a katolikus hitet egy jezsuita paptól).

            Istenes versi: egyéniségként áll Isten előzz, Istennem szemben….perlekedik, érvel vele – ez reneszánsz vonás J

                                         Adj már csendességet c. verse

            v     Halálos beteg /seblázban szerezte – halálra készül

             (pl.: boldog, könnyű halált kér – Istenhez akar menni)

            v     „üdvözítse őt”

            Balassi érvel, vitatkozik Istennel, hogy elnyerje az üdvösséget. Ne hiába haljon meg Krisztus, üdvözítse őt.

             

             

             

            Szólj hozzá!

            Kosztolányi-tétel

            2010.05.27. 11:02 Kautnik

            Ez itt épp Édes Anna, de helyezhetjük a hangsúlyt Esti Kornélra vagy más regényre is - a freudizmus aktualzálásával.

             

            5. Témakör: Életművek

            Tétel: Kosztolányi Dezső emberképe prózája alapján

             

            • 20-as évek második fele (1924-1925) – ekkor kezdett újra prózai műveket írni
            • Tanácsköztársaságban szerepe volt – bukás után „meghurcoltatás”
            • prózai művei: Pacsirta, Édes Anna, Esti Kornél novellák, Aranysárkány

             

             

             

                  • Édes Anna (1926)

            Elemzési szempontok:

            §         Freud személyiség elmélete: 3 részből áll az emberi én:

            felettes én, én és a tudattalan én.

            (személyiség = jéghegy, ami kilátszik a vízből, az a tudatos rész /ami egyensúlyfenntartó a szuper ego és a tudattalan rész között, a szuper ego részben ahol a tsd-i szabályok, szülői tiltások, erkölcsi ideák alapján van lelkiismeret/ ami a víz alatt van /a többi rész-zöme a jéghegynek/ az a tudattalan rész, ösztönös, azonnali kielégülésre  törekvő rész…)

             

            Szuper ego

            Tudaos rész

             

            Tudattalan rész

             

             

            Kosztolányi elsőként használja fel a freudizmus akkori eredményeit, s ezeket zseniálisan továbbgondolva, apró, kisebb-nagyobb, de az adott pillanatban még jelentéktelennek tűnő sérelmeken át vezeti ősét a tudattalan lelki robbanásig.

            Freudista személyiségmodell: elfolytjuk az ösztönén késztetéseit, vágyaait, ösztön én munkál bennünk tudattalanul tovább – kitör /rombolóan hat

            Annában a mintacseléd szerepe elnyelte az embert, egykori egyéniségét. Lassan, fokról fokra megy végbe Anna egykori szép lelkének megtörése.

            Anna ösztönén = robot, nem gondolkozik, ki lehet használni. Egyre gyűlik benne a feszültség, majd kibillenti, mikor Moviszter doktor feleségével meglátja Patikárius Jancsit.

            „Egyszer, mikor a fürdőszobába értek, az úrfi magához szorította párját, belecsókolt a nyakába. A szép doktorné fölkacagott búgva. – Anna, aki az előszobában ácsorgott a tűzhely lángjától piros füllel, meghallotta ezt. Odatekintett. Vissza akart futni a konyhába, de nekiment a falnak. A lámpák valami kancsal fénnyel föllobogtak.”

            §         Szerkezet:  Anna megaláztatásának folyamatát bemutatni….

            Emberi, anyai, női mivoltában:  

            -Bandikától való elbúcsúzás

            -Vizynével való találkozás = „rabszolgavásár”

              Anna = „árucikk”

            -Vizyíné hisztériás rohama – eltört valamit Anna

            -előző cseléd lélekmelegítőjét kapja Anna ajándékba

            -teadélutánon süteménnyel kínálják, amikor ő nem kér belőle…kinevetik

            -legmélyebb: Jancsi úrfi teherbe (ösztönös vágy) ejti – por: elveszti gyermekét

            -menekülés: kéményseprő – Vizyné betegséget színlel, terrorizálja Annát

             

            Hogyan akar kitörni?

            Férjhez „szeretne” menni Báthory Árpádhoz (kéményseprő), de Vizyné hisztérikus rohama visszatartja őt.

             

            „…Anna várt, tétovázva a gyűlölet légkörében, mely hidegen vette körül. Sajnálta a méltóságos asszonyt, hogy beteg, hogy annyit szenved, s ezt talán ő is okozta…”

            „…Viczyné  nagy szünetekkel beszélt:

            - Mert tudnom kell... Nekem elég volt ebből egyszer, többet nem akarok ilyen szcénát... Nem tartóztatom... Jogában van... mehet... itt hagyhat, a tél közepén, magamra... Senkit se lehet kényszeríteni... Ha nem tetszik, szépen elválunk... Ha pedig marad, akkor marad... Különben én nem értem magát... Mi baja volt itt...? Bántották...? Nem kapott eleget enni... Pénzre van szüksége...? A bére ott van a takarékban... gyűlik, ...mért nem szól...? Akkor veheti ki, amikor kívánja... majd vásárol rajta valamit... valami értékeset... Vagy emeljek...? Arról is lehet szó... Mit akar?

            Anna kicsit előrelépett. Vizyné elérkezettnek látta a pillanatot, hogy végképp levegye a lábáról, most hallotta a szellem szavát, hogy csak keményen, keményen:

            - Maga se tudja, hogy mit akar... Hisz ennek a szerencsétlennek, aki elvette az eszét... Ismerem ezt a fajtát... Fűt-fát ígérnek, aztán otthagyják... Annyit se keresnek, hogy el tudja tartani... Miből élnek...? Hol laknak...? Maga bemenne abba a piszkos kis lyukba, meg­penészedni...? Ezek csak cselédet akarnak, ingyen cselédet, aki mos rájuk... még bért se fizetnek... egy jó bolondot... nem feleséget... Aztán, még ha fiatal volna az a kéményseprő... De már nem is fiatal... És özvegy... Akkora lánya van, mint maga... Én ismerem azt a kis dögöt... Az kikaparja a maga szemét... Mostoha akar lenni...? Ó, láttam én már ezt... sok cselédem férjhez ment... aztán jöttek, hogy az uruk veri, hogy részeges, hogy nincs munkája, hogy jaj, méltóságos asszony, kezét csókolom, ha én még egyszer visszakerülhetnék ide... Könyörögtek... De aki egyszer innen kiteszi a lábát, az nem kell... Mi lesz akkor magából...? Hová megy...? Haza...? Mehet a zsidókhoz... zsidó helyekre, ahol... Micsoda...?

            A lány suttogott valamit, mosolyogva. Vizyné még egy szelíd támadást intézett:

            - Ne tegye tönkre az életét, ne tegye tönkre a fiatalságát... azt a gyönyörű fiatalságát... mert megbánja keservesen... Hallgasson arra, aki okosabb... aki tapasztaltabb... Nem mondom, ha valami érdemes volna... De hát ez...? Majd akad valaki... később... akkor férjhez adjuk... Én nem erőszakoskodom... Gondolja meg még egyszer, de most utoljára... Majd holnap adjon választ... Előbb jól gondolja meg...

            Anna végigsimította haját.

            - Én már döntöttem.

            - Szóval marad?

            - Maradok.

            Vizyné a nagy csata után párnájára hanyatlott…..”

                                   

            §         Annából hirtelen indulatba tör ki a feszültség: „fellázadó gép”, bosszút áll a gazdáin….megöli Vizynét és Vizyt

            Anna = adna…csak ad és ad, nem kér semmit

            Édes Anna = édesanya, ez lett volna Anna a gyermekével együtt….

             

            §         Kosztolányi erkölcsi értékrendje:

            Együttérzés, irgalom, emberi méltóság tisztelete

            Moviszter doktor = Kosztolányi hangja, „rezonőr”

            Movizster = mester, magiszter…..irgalmas, együttérző

            Moviszter doktor védőbeszéde:

             

            „….Az elnök szólította a következő tanút:

            - Moviszter Miklós. Dr. Moviszter, orvos…”

            „…..Hát hol vagy, öreg doktor, te haldokló, a gyógyíthatatlan betegségeddel, a nyolcszázalékos cukroddal? Meghaltál azóta, vagy magaddal tehetetlenül fekszel, senyvedve attól az álomkórtól, mely megelőzi az ilyen betegek halálát? Elvesztél te is, és már senki sincs ezen a földön? Ha még élsz, ha csak egy szikrányi lélek lobog benned, akkor teneked most itt a helyed, akkor el kellett jönnöd.

            El is jött. Ott ült, egészen hátul, elveszve a tanúk széksoraiban, elveszve a bundájában ezen a novemberi napon, már-már kihűlve az elmúlás közelségétől. Időbe telt, míg előretopogott, a botjára görnyedve, már olyan kicsire zsugorodva, hogy sokan fölálltak, úgy nézték, hogy ott van-e.

            - Jelen - mondta, meghajolva az elnök felé.

            Az elnök látva, hogy milyen állapotban van a tanú, közölte, hogy ülve is megteheti vallomását. Széket tétetett oda egyik teremőrrel, ő ezt nem fogadta el. Sőt: - még jobban kiegyenesedett. Már amennyire ő tudott.

            - Ön, doktor úr - kérdezte az elnök -, szintén fönntartja a vizsgálóbíró előtt tett vallomását?

            - Igen - mondta Moviszter, alig hallhatóan, úgyhogy az elnök tölcsér gyanánt füléhez tette a tenyerét.

            - Okolja meg, mire alapítja ezt.

            Moviszter gondolkozott, mint aki valami hosszú beszédre készül. Biztatta magát.

            Mit késlekedsz? Teljesítsd kötelességed. Csak egy ember vagy. De hát mi több, mint egy ember? Se két ember, se ezer ember nem több nála. Lépj előre egy lépést - így -, és most még egy lépést. Rajtad a sor. Föl a fejet, Moviszter, sursum corda, föl a szívet, csak föl a szívet.

            - Nem értem - szólt az elnök. - Kissé hangosabban.

            Mit kissé hangosabban? Nem kissé hangosabban, hanem nagyon hangosan. Kiálts - dobogott benne a lélek -, kiálts úgy, mint a te igazi rokonaid, az őskeresztények hősi papjai, akik föllázadtak a pogányság ellen, és a temetőkben, a koporsók mellől kiáltottak az égbe, pörölve a legnagyobb Úrral is, az igazságos, de nagyon szigorú Istennel, irgalmat követelve a gyarló embereknek. Hiszen te mindennap elmondod magadban a halotti imát. Emlékszel, mi van benne? Ne tradas bestiis animas confidentes tibi. Ne dobd oda a vadállatoknak a tebenned bizakodó lelkeket. Et animas pauperum tuorum ne obliviscaris in finem. És a te szegé­nyeidnek lelkét ne feledd el végképp. Próbálj te is így kiabálni az arénán, az oroszlánokat is túlharsogva, bátor katekumen.

            Hangja szilárdabbá vált:

            - Teljes egészében fönntartom vallomásomat. Csak azt tudnám ismételni, amit már el­mondtam.

            - Igen - szólt az elnök, egy aktaköteget lapozgatva. - Ön így vallott. De tényeket kérünk. Verték? Éheztették? Agyondolgoztatták? Nem fizették meg a bérét? Úgy látom itt - mondta gyorsan -, hogy karácsonykor valami ajándékot is kapott, egy különben jelentéktelen ajándé­kot: egy jumpert. Tessék beszélni.

            - Ridegen bántak vele - jelentette ki Moviszter, erősebb hangon. - Ez volt mindig az érzésem. Szeretet nélkül bántak vele. Szívtelenül.

            - És miben nyilvánult meg ez?

            - Azt én nem tudnám pontosabban körülírni. De határozottan ez volt az érzésem.

            - Akkor valóban csak érzések ezek, doktor úr, sejtések. Afféle finom árnyalatok, melyeket a törvényszék ilyen durva és szörnyű bűnténynél aligha vehet figyelembe. Mert itt tények vannak az egyik oldalon: véres tények. Mi is tényeket kérünk. Aztán a többi tanú egyebet vall. Épp az ellenkezőjét. Hogy szerették és megbecsülték. Maga a vádlott sem panaszkodott, se a rendőrségen, se a vizsgálóbírónál…..”

            „….Nézd most Moviszter ezt a lányt, mily tompultan ereszkedik le fegyőrei közé, nem kellemes látvány, de csak nézd meg jól, és nézd meg az elnököt is, aki megigazítja öreg, kék szemén az olcsó pápaszemet, és vakarni kezdi a fülét, hogy ne is sejtsd, mi forog a fejében, mi zajlik a szívében. Ő csak a földi igazságszolgáltatás képviselője. De igyekszik pártatlanul igazat látni, jobbra és balra tekinteni, már amennyire lehetséges ez itten a világon. Nem érzed-e - biztatta egyre magát -, hogy közeledik az isteni igazságszolgáltatás felé, s máris a pártodon van? Hagyd, hogy kicsit még vitatkozzék, végre ez az ő kötelessége, aztán újra beszélj, ne félj tőle, ne félj te senkitől, mert teveled van az Isten.

            - És ha rossz dolga is volt, kérem - érvelt az elnök -, akkor a törvény adta jogánál fogva bármikor panaszt tehetett volna gazdái ellen, fölmondhatott volna nekik, és tizenöt napon belül elmehetett volna.

            - Kényszerítették, hogy ott maradjon.

            - Mivel kényszerítették? Senkit se lehet kötéllel fogni.

            - Egy ilyen öntudatlan, szerencsétlen teremtés.

            - Azért nem kellett volna elkövetnie ezt a szörnyűséges bűnt - tűnődött az elnök, majd keményen tette hozzá: - Erre nincs mentség.

            - Akkor mért követte el? - kérdezte Moviszter önmagától. - Az az érzésem - ismételte makacsul -, az az érzésem, hogy nem bántak vele emberien. Nem úgy bántak vele, mint egy emberrel, hanem mint egy géppel. Gépet csináltak belőle - és itt kitört, majdnem kiabált. - Embertelenül bántak vele. Cudarul bántak vele..”.

             

            o       Kosztolányi egy-két versét is meg lehet említeni ehhez a témához:

            v     Első nap az iskolában

            Fontos gondolat: társadalommal megismerkedik, vagy egyedül van, megőrzi egyéniségét, vagy nincs egyedül, feloldódik

             

            v     Vörös Ökör

             

            v     Esti Kornél éneke

            mélység-sekélység, udvariasság-erkölcsi jótétemény

            2 komment

            Babits-tétel

            2010.05.27. 10:58 Kautnik

            Szintén az órai munka, így jó.

            Én átszabnám vázlatosabbra a szöveget.

            Kiegészítések:

            Mint különös hírmondó - évszakszimbolika - az össze évszak meghjelenik. Példák!

            Ősz és tavasz között - stílusrétegek jók! Miért kell:? Itt is emeljük ki az évszakszimbolikát. A tavasz nem hoz igazi feloldást!

            Jónás könyve: "nem mondta-hanem:MONDA az Úr Jónásnak..."

             

            4. Témakör: Életművek

            Tétel: Prófétai szerepvállalás Babits Mihály költészetében

             

             

            Előzmények:

            ·        első világháborús események

            ·        a politika háborúra buzdít

            ·        Babits ezzel szemben áll, háborúellenes verseket ír: Fortissimo, Játszottam kezével, Húsvét előtt

             

                                    Nyugat 1917-es számát elkobozzák a Fortissimo miatt

                                    Babits vádlottak padjára kerül: istenkáromlás („süket az Isten”)

                                   

             

                                    1910-es években megütötte a bokáját a prófétai szerepvállalással

             

            ·        2 világháború között: Hitler, fegyverkezés, zsidó törvények, háborús készülődés

            ·        gond Babitsnak: felemelje-e a szavát békéért

             

            30-as évet (közepe, vége): vívódás jellemzi, nem áll ki, nem tudja, mi a feladata

                                   

                                    „vívódó” versei:

             

                                               Mint különös hírmondó (1930)

              Babits nem békét szeretne hirdetni, hanem a világ nagy és örök rendjét  szeretné bemutatni – évszakszimbolika: ez által világ nagy örök rendjét, körforgását mutatja be.

            A költemény egyetlen hatalmas mondat.

              A legelső sor paradoxonnal kezdődik: a „különös hírmondó” nem tud semmi újságot. Az ellentmondás viszont csak látszólagos, mert éppen ez a szembenállás különíti el az egyiket a másiktól. Az emeltebb, választékosabb megnevezésű „hírmondót” az teszi „különössé”, hogy nem avatkozik bele na napi, jelenségszintű hírekbe, őt az általános értékű, lényegi kérdések, hírek foglalkoztatják. A hegyi hírnők „elbútt, messze a hírektől”: nem a szenzációs, pillanatnyi jelenségekre figyel, a balga emberi faj gyermeki civódásaira, hanem a természet változhatatlan rendjére, a nyárra őszt, a télre tavaszt hozó örökké egyforma, de örökké újuló körforgásra. Ezért kiáltja – nyár múltán, megindulván a népes völgyek felé – nagy hírként, amit mindenki tud: „ősz van!”

              Ezzel a különös hegyi hírnökkel azonosítja magát a versben megszólaló költő-próféta. Éveinek száma bölccsé érlelte, szíve feszült a szavaktól, de az a „nagy hír”, amit hegyéről az emberek közé térve kiálthat, ugyanaz „mint bölcs növények és jámbor állatok” tudása. S ez a szent Ritmusnak, az örök szerelem ritmusának fölfedezése. Isten versének ritmusa szerint „napok állnak versenyt az évekkel, évek a századokkal”, s ehhez az örök rendhez képest valóban „kicsi minden emberi törekvés”. A „nagy hír tudója” csak az őszt érzi, hallja a tél, a fehér tigris puha lépteit, s tudja, hogy szőreit hullatva majd el fog tűnni „az új tavasz illatos dzsungelében”.

             

            Ősz és tavasz között (1936)

               A vers a halál rettenetében íródott. — Tudjuk, hogy 1943-től kezdve figyeltek fel nehéz légzésére, hangjának rekedtségére, majd tünetei egyre súlyosbodtak.

               Babits e versében különféle stílusréteget használ: népdalos, klasszicista, emelkedett bibliai, naturalisa.

               A vers végére a halál iszonyat némileg fel oldódik, enyhül az asszonyi jóság népdalszerű szimbolikájával, a karóra boruló rózsa szép költői képével.

            ??? Népdalszerűséghez mondható a versszakok végén lévő ismétlődés: „Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!” ???

               Naturalista stílusréteg is megtalálható benne: „Ludbőrzik az agyagos domb bőre, elomlik és puha sárrá rodhad, mint mezitlen teste egy halottnak.”

              ??? Emelkedett, bibliai kép: „gyönyörök fája”.???

              ??? Klasszicista vonás: rímképlet, páros rímek használata.???

              ??? Klasszikus vonás: minden sor 10 szótagból áll. Nyugodtabb ütemezésű versdallam (4-4-2) a nyolcadik strófában izgatottá válik: pürrikhiuszokkal gyorsított trocheucok közvetítik a rémületet. ???

             

                                    30-as évek vége:

                                               konkrét szerepvállalás, megtalált szerep, eldöntött kérdés

                                              

            ·        Jónás könyve (1937-1938)

            o       Súlyos operációja után a betegágyon vetette papírra a Jónás könyvét, amikor a némaságra ítélve csak beszélgetőfüzeteivel tartott kapcsolatot a külvilággal. A Nyugat 1938-es számában jelent meg előízben.- 1938-ban, Ausztria német megszállása után Babits egész Európa s hazája pusztulásától retteget. Ebben a történelmi helyzetben újra erővel vetődött fel a kérdés: mit tehet a költő, a művész a barbár erők ellenében?

            o       műfaja: elbeszélő költemény

            o       Komikus („mindent kiadva, elcsigázva” van a hajófenékben, „üvőlt” és „vonít” a hal gyomrában), naturalista elemeket használ (pl: a cet „vért, zsirt, epét okádott körülötte”), ezzel távolságot tart önmaga és Jónás személye között.

            o       Jónás groteszk ábrázolása (pl: olyat bődült bozontos szája) naturalista, nem tagadja le hibáit.

            komikum – 3 lépés távolságtartás

            irónia – olvasó figyelmének felkeltése

            gúny – kívülről tudja szemlélni a költő is önmagát, elítéli

            viselkedését, menekülését

                 Humor használat, hogy valóságosnak, ne elvontnak tűnjön az alak. Feloldja a feszültséget, hogy kívülről látjuk a problémákat (saját magán nevet). Babits Jónással egyesül + távolságtartó – milyen lehetne / lehet ő, saját sorsát meglássa, kilép a szerepéből.

            o       a mű üzenete:

             

            q       Az Isten fogalmazza meg: „A szó tiéd, a fegyver az enyém. / Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem”.

                  A prófétának nem kell törődnie azzal, hogy van-e értelme annak, amit tesz. Csak az „igét” kell hirdetnie, a többi Isten feladata. Vállalni kell a prófétai szerepet.

            q       A próféta nem menekülhet kötelessége elől, nem vonulhat magányos erdőszélre, semmiképpen sem hallgathat, ha szólnia kell: „mert vétkek közt cinkos aki néma. Atyjafiáért számot ad a testvér..”

            q       saját életbe következtetés:

                   lelkiismeret szerint élni + többit Isten teszi

              

            o       Jónás – Babits összehasonlítása:

            Babits belső vívódása (az erkölcsi kötelesség kiállásra késztető parancs és a közszerepléstől visszahúzódó természete között) zajlik le Jónásban.

            Jónás próféte, lázadó, Babits alteregója.

            Babits testi betegsége, levegővételi nehézség visszaköszön a műben: „sűrűn szívá levegőjét a halnak”. Jónás komoly sorsot jár be = Babits megpróbáltatásai.            

            o       Szentírásban megtalálható a Jónás jövendölése alatt ugyanez az a történet, mint amit Babits írt/ átírt.

             

                Különbség:

            -közönséges szavakat használ Babits

            -Sztírásban-héber, míg Babitsnál-zsidó Jónás

            -a kormányos parancsára kerül a vízbe Jónás Babitsnál, míg a Sztírásban Jónás mondja, hogy dobják őt a tengerbe

            -nagy hal – cethal

            -Babitsnál nem hallgatnak Jónásra,csak páran térnak meg míg a Sztírásban megtért az egész város, böjtöltek, szőrruhát vettek

            -tök (B) – repkény (Sz)

            -Babits Jónás bosszút kér, míg a Sztírásban a saját halálát kívánja

             

                Hasonlóság:

            -mindkét mű 4 fejezetből / részből áll

            -Isten tartalmilag ugyanazon szavakkal küldi Jónást Ninivébe, ugyanúgy vihar jön, megkérdezik Jónást, honnan jött..stb.

            -helyszínnevek ugyan azok: Ninive, Tarsis felé tartó hajó

            -megbánja tettél a halban, kikerülve onnan Ninivébe megy

            -3 napig kellett menni Ninivéig

            -Jónás haragszik, féreg jön J

            -Jónás meg akar halni, mikor elpusztul a növény

            -Isten ugyanúgy „kioktatja” Jónást

             

            o     Komoly - nyelvi eszközökkel:

            1590. Károlyi Biblia (Vizsoly) stílusában ír, ez tekintélyt kölcsönöz a versnek.

            Szókincs:

            Ø      régmúlt használata: „készített vala halat”

            Ø      folyamatos múlt használata: „mondta”

            Ø      „záraim kizárod” (figura etimológia),

            Ø      igenevek: menvén, mondván, elindulván

            Ø      halmozás, fokozás:

            „kiáltok, káromlok, könyörgök”

            „egy iszonyú átkot kiáltva a királyra s udvarára s az asszonyokra és a palotára s a színészekre..”

                               

             

            ·        Jónás imája (1939)

            ima műfaj jellemzői a műben:

            v     nem oszlik mondatokra, versszakokra, „élőszó”, folyamatos „beszélgetés”

            v     szubjektív érzelmek, alázatos kérés – tartalmi szempont

            v     írásjelek használata: következetlen használat

            érzelmi feszültség, telítettség, zaklatottság, nem akarja megszakítani, áradnak belőle a szavak

            v     mondatszerkesztés: elkezd egy tagmondatot, majd eltér

            szabad asszonáció szerint ír, „megtalálja” folytatása 4 sorral lejjebb „régi hangot”

            v     nem adja fel: „padlón van”- panaszol - segítséget kér

             

            szerkezet:

             2 mondatból áll a vers

             

            költői eszközök:

            metafora: (2 fogalom tartalmi hasonlóságán alapuló szókép)

                           hűtlen szavak ???

            hasonlat: tétova, céltalan viselkedés = túláradt patak                                  régi szavak hordása = ár viszi a tárgyakat

             

            életrajzi utalás:

            közelgő halál, rossz gége

            „hajdan bujkálva”, „később, mint Jónás a Halban”

             

            szerepe: prófétaság tudatos felvállalása

            Prófétaságért könyörög a vers végén, hogy kaphasson időt még erre.

             

            3 komment

            Ady-tétel

            2010.05.27. 10:51 Kautnik

            Jánossy Zsófi küldte, láthatólag füzeténet tartalmát írta le, ami jó, hiszen ezt kell tudni. A vázlatos megállapítások vajon értelmezhetők?

             

            3. Témakör: Életművek

            Tétel: Ady Endre képe a magyarságról

            (1877-1919)

             

                Ady Párizs élménye: vidéki újságíró, szinte Pesten se járt

                                                              Sokkolta, katartikus élmény volt számára Párizs

                                                              pl: Páris, az én Bakonyom c. verse (1906)

                                                                         - Párizs = erdő, Bakony

                                                                                      = megóvja, védi, őrzi az őt támadóktól

                                                                                              („Irán-szagú, szittya sereg”, „csúf kezek”)

                Ady „fogattatása”: elutasítás, kritika, túlságos modernség

             

                Kortársai Ady újfajta stílusát nehezen fogadták el, hisz más szerelemfelfogást hirdetett, szimbolista stílusban, gőgős költői öntudatban, ostorozó hazaszeretettel alkotott. 1906-ban a verseit ért kritika elől Párizsba menekült. Fülöp Lajos az első kötetének (Új versek) megjelenése másnapján dicsérő cikket írt Az Ország című lapban, ami mutatja, hogy volt, akinek elnyerte tetszését Ady újdonsága. A magyar költészetet megújítani készülő Babits Mihály és Kosztolányi Dezső viszont úgy érezte, hogy Ady az ő elképzelésüktől messze eső, de modern költészetével elébük vágott és a nemzet-ostorozó gesztusa felháborította őket. Hatvany Lajos az Új verseket még fenntartással üdvözölte, de mikor Ady következő kötete megjelent, nagyívű esszét publikált a Huszadik század egyik számában, melyben érvelt Ady fordulatos jelentősége mellett.

             

                Ady magyarágról alkotó képe egy ívet futott be:

               


            Elutasító

             

            - Hortobágy poétája

            - A Tisza-parton

            - A magyar Ugaron

             

             

             

             

            Ostorozó

             

            - Nekünk Mohács kell

            - Kuruc versek

             

             

                A föl-föl dobott kő

             

             

            Féltő

             

            -    Krónikás ének 1918-ből

            - Az eltévedt lovas

             

             

             


             

            Ezek elemzése:

                1, Elutasító versei:

                                   - Hortobágy poétája (1905)

                                      Mely kötetben jelenik meg? Új versek c. kötetben jelenik meg 1906-ban.

             

               Környezet és a lírai én viszony: utolsó versszakban jelenik meg, a környezetét „piszkos, gatyás, bamba társak”-nak nevezi, láttukra „eltemette rögtön a nótát: Káromkodott vagy fütyörészett”. „De ha virág nőtt a szívében, a csorda népek lelegelték.” A meg nem értés, elutasítás van a környezet és a lírai én között.

             

                Magyar szimbólumokat hogyan értelmezi?  

            Ha magáról ír, és magyar jelzőkkel látja el magát J

            „kúnfajta” – ősgyökeres a kárpát medencében

            „a híres magyar Horobágy” – pozitív kép

            „délibáb” – megfogták a lelkét

            „halál, bor nő” – csodaszépre gondol

             

            Ha a környezetéről ír és magyar jelzőket használ L

            „gatyás, bamba társak”

               

                                   - A Tisza-parton (1905)

                                    Mely kötetben jelenik meg?

                                   Új versek c. kötetben jelenik meg 1906-ban.

             

                                    Környezet és a lírai én viszony:

                                   Ellentétek     - Gangesz                                        - Tisza-part

                                                        - egzotikus,                                       - sáros, koszos part

                                                        távoli civilizáció

                                                        - termékeny hely                               - sivatag

                                                        - finom                                              - vad, durva

                                                        -álmodoztam                                     - álombakók

             

                                    Magyar szimbólumokat hogyan értelmezi?

            Petőfi: gémeskút, malom               Ady: földhözragadottság jelképe, átértelmezi, póriasság

                           „ott esik el a harcban”          „nem akarja besoroztatni magát”

             

                                         - A magyar Ugaron (1905)

                                 Mely kötetben jelenik meg?

                                 Az Új versek c. kötetben, 1906-ban.

             

                                 Környezet és a lírai én viszony:

            A költő szerint a táj elátkozott föld, ahol minden és mindenki pusztulásra ítéltetett. A táj leírása = riasztó látomás. Az elavult táj, a vad mező szemben áll az ős, buja (termékeny), szűzi földdel, szent humusszal; a szépséget jelképező, illatával szerelmesen bódító virággal pedig a dudva, a muhar, az égi nyúló gizgazok, a vad indák kerülnek szembe.

            Az ugar-léttel szemben a virág-létre vágyó lírai én sorsa az aláhullás, a züllés, a közönségességbe való elveszés. A süket csöndben a kacagó szél ironikusan kísérti a nagyra törő szándékot, merész álmok elbukását.

                költő íve: határozott (gázolok, ismerem) – lehajol – les

                környezet egyre aktívabb: rág – gyürüznek – bódít – lehúz – altat - befed

             

                                

                      2, „Ostorozó” versei:

             

                                 - Nekünk Mohács kell (1908)

                                 „negatív himnusz” (verést kér Istentől, nem áldást) – ostorozó hazaszeretet

                                 3as egység / szerkezet: verscím 3 szó + 3 versszak

            sorsközösséget vállal Ady a magyar néppel, nem kívülről ostoroz, hanem belülről kritizál: 1.vsz = nép, faj; 2.vsz = önmaga; 3.vsz = mi

             

            -Kuruc versek

            Bennük is a magányos, elárult, reménytelenül lázadó ember vádló keserűsége szólal meg.

            Egybemosódik ezekben a tragikus múlt és a tragikus jelen, de a csüggedtség mellett kifejeződik bennük az elszántság, a helytállás kötelezettsége is.

            Ady a szegénylegény-költészet darabjait vette mintául.

            Kuruc versei a Szeretném, ha szeretnének (1909) című kötetében rendeződtek első ízben önálló ciklussá (Esze Tamás komája). Ezek közül való a Bujdosó kuruc rigmusa (1909). Archaizáló lírai szerepdal ez: a vesztett ügy bujdosásba kényszerült katonája beszél benne. Ősi emlékeket idéz a verszene is: négyes bokorrímmel ellátott (aaaa) felező nyolcasok alkotják az egyes versszakokat.

              - Ady = bujdosó kuruc…küzd, mindent feláldoz és semmit sem kap

              - „mégis” mentalitás Adynak: hazaszeretet miatt mégis hazajön, elemi ösztön vonzza

                     

             

                      3. Köztes verse az ostorozó és féltő versei között:

                                 - A föl-földobott kő (1909)

                                 ragaszkodó hazaszeretet

             

                      3, „Féltő” versei:

                                         - Az eltévedt lovas (1914)

                                         -szimbólum:

                                         -szimbolista vers – a cím is a központi szimbólumot emeli ki

                                         -életrajzi háttér: 1914-ben I.vh kitörése, ennek hírére írta a verset

                                         -9 vsz-ból áll, a középső (5.vsz) összefoglal

                                         -idő, tér egybeolvad, egybecsúszik – megelevenedő múltszázad

                                         -kiút keresés – eltévedt lovas

                                         -környezet nyomasztó

                                         -eltévedt lovas = Ady

                                                               = magyar nemzet

                                         -ősz = elmúlás, értékhiány, leépülés

                                         -táj = erdővel, náddal sík – magyar ugaron

            -állatok = környező népek, ordas bölény/nagyméretű medve – körülvevő népek fenyegetése, bántalmazása, minket fenyegető népek

            nem egyértelmű megjelenés – nemzet a  fontosabb, mint a saját sorsa

             

                                   - Krónikás ének 1918-ból (1918)

                    -háború utáni hadirokkantak, itthon is harc, háború – szembesül a háború borzalmaival

                    -krónikás ének = Tinódi históriás ének, krónikások XV-XVI. sz.

                    történet mondás, esemény beszámoló

                    - nyelvi eszközök – XVI-XVII. sz-i stílust megteremti

                       mondat szerkezet:1 sor – 1 tagmondat, 1 vsz – 1 monda

                    kötött szótagszám, összetett - hosszú mondatok

                       szókincs: régies szavak (csömörülnek)

                                         régies helyesírás használata (ucca)+ olvasandják – régi ragozás

                    -rímképlet: bokorrím, minden sor végén: ragrím – krónikára jellemző „vala”

                    -figura etimológia: mélyesre mélyülnek

                    -ismétlés: jaj

                    -ütemhangsúlyos verselés: 2 ütemű 11-es

                      ez a históriás / krónikás ének versformája

                    -soráthajlás: „Szegény emberek mindent kitörűlnek

                                         Emlékeikből, mert csak ölnek, ölnek.”.

            Szólj hozzá!

            Nyelvtan 7. tétel, nyelvművelés

            2010.05.19. 11:48 Kautnik

            A nyelvművelés feladatai

             

            • A nyelv állandóan változó rendszer.
            • A nyelv jelekből és szabályokból álló rendszer.
            • Nádasdy Ádám szerint a szókincs változása nem tekinthető a nyelv változásának.
              • A szókincs változása a laikus megfigyelő számára minden más változásnál feltűnőbb: napjainkban például mindenki észreveszi, hogy áradnak be a magyarba a francia és olasz szavak, mint camembert, croissant, baguette, apartman, coupé (egyfajta autó), limuzin, rozé; illetve mozzarella, pizza, pizzéria, sztráda, tiramisu, sztracsatella, kapucsínó, maffia, maffiózó stb., de ugyanígy sorolhatnánk angol vagy német szavakat is.
              • Az ilyen szókincsi változások az élet változásait tükrözik, s ezért igen érdekesek a kultúrtörténész, a szociológus, a pedagógus számára. A nyelvész azonban nem tud róluk mit mondani azon túl, hogy lajstromba veszi őket.
              •  A szókincs változásai ugyanis nem foglalhatók szabályba, mert itt egyedi tételek változnak, nem kategóriák: nem mondhatjuk ki, hogy a mai magyarban a puha, büdös sajtokat francia szóval kell megnevezni, hiszen a pálpusztai meg a kvargli nem francia szó. A szókincs nem rendszer, hanem adathalmaz, vagyis lexikális információ. (Maga a "lexikális" kifejezés is éppen innen származik, minthogy a lexikon görögül "szókincset" jelent.) Nincs nyelvtani jelentősége, hogy valamely szó öröklött-e vagy jövevény, pl. a hétfő, kedd, szerda, csütörtök sorból az első kettő öröklött finnugor anyag (hét+fő, ill. ketted), a második kettő átvétel a szlávból (lásd például szerb srijeda, eetvrtak), mégis egyformán kezeli őket a magyar nyelv.
              • A szavak jelentése, eredete tehát a nyelvi rendszer szempontjából nem osztályozó tényező, a szabályok nem ilyen alapon vonatkoznak rájuk, és nem ilyen alapon változnak. Nem képzelhető el olyan változás, hogy - mondjuk - minden táplálkozást jelentő ige egy szótaggal rövidebb lesz; vagy hogy a szláv eredetű szavakat mostantól kötelező az ige elé tenni.
            • A szókinccsel kapcsolatban mégis fontos nyelvművelési feladatok: a benyomuló idegen szók magyarosítása.
              • Idegenszó és jövevényszó fogalmának meghatározása.




            A nyelvre mint szabályrendszerre jellemző változások:

             

            • Nádasdy szerint nem ítélhetjük romlásnak ezeket a változásokat sem a nyelvész tudós szemével.
            • A nyelvhasználó szemével viszont igen, mert a különféle ragok, szóalakok kihalása a mondanivaló, a gondolatok elsivárosodását is okozhatja, mert a nyelv és a gondolkodás összefügg.
            • Az árnyalt nyelvhasználat árnyalt gondolkodást generál – és fordítva.
            • A nyelvművelés alapelve a sokszínűség, árnyaltság fenntartása.

             

            I. A szavak toldalékolásában bekövetkező változások

            1. Az eszem/eszek szembenállás:

             

            ...egy almát
            határozatlan tárgy ("alanyi ragozás")

            ...az almát
            határozott tárgy ("tárgyas ragozás")

            régi/irodalmi

            vágok

            vágom

            eszem

            új/fesztelen

            vágok

            vágom

            eszek

            eszem

             

             

            2. „-suk; sükölés”

             

            II. Az alaktani változások-

             

            1. ra hozzunk egy mai példát: az -ó/-ő végű melléknévi igenevek (látható, letölthető) többes száma a hagyományos -k helyett egyre inkább -ak/-ek: 

                  régebbi: láthatók                                          újabb: láthatóak
                                múlandók                                                   múlandóak
                               törlendők                                                     törlendőek
                               letölthetők                                                   letölthetőek

             

            2. A múlt idők kihalása nyelvünkből

            -á/-é jeles múlt idő

            - láttam volt/vala  segédigés múlt kihalása

             

            2 komment

            Petőfi-tétel

            2010.05.12. 15:16 Kautnik

            Petőfi sándor forradalmi költészete

             

            Bevezető:

             

            • Petőfi és a hivatalos politika elképzelése az ország önállósodásáról
            • Petőfi szabadszállási választási kudarca
            • Forradalmi látomásköltészetének kialakulása, jelentése (Levél Várady Antalhoz, A XIX. Század költői)

             

            Elemzendő művek:

             

            Világosságot!

            Belső monológ, vívódás

            Ellentétek

            Az ember létének célja

            Az apostol

            Petőfi és Szilveszter alakja, eszméi

            Megoldási kísérletei

            Önszemléletük

            Szőlőszem-hasonlat

             

            11 komment

            A novellaelemzés szempontjai

            2010.04.27. 14:04 Kautnik

            Novellaelemzés szempontjai

             

            1. Életrajzi, irodalomtörténeti háttér

             

            • Helyezd el a művet a szerző életművében!
            • Van-e összefüggés az író életrajza és az elbeszélő személye, szituációja között?
            • Hogyan jelennek meg a novella műfaji sajátosságai a műben?

             

            2. Szöveghű elemzés

             

            a) Cím, alcím, mottó és a szöveg viszonya.

            • Megjelenik-e szövegben a cím? Milyen szereppel, mit hangsúlyoz?
            • Mi indokolja a címadást?
            • A cím és a szöveg hangulata (ld. Kosztolányi Fürdés – hangulatos cím vs tragédia a cselekményben)
            • Milyen más címet / alcímet lehetne adni a műnek?

             

            b) A novella hangulata: az első sorok elemzése. Mit sejtetnek az első sor szavai / mondatai a novella egészéről?

             

            Nyelvi eszközök:

            • Szókincs (gyakran ismételt szavak).
            • Mondatszerkesztés.
            • Szereplők „élőbeszédének” idézése.
            • Költői eszközök szerepe a novella hangulatának megteremtésében.

            - milyen céllal használja a nyelvi eszközöket, mit üzen ezekkel – milyen hangulatot teremt?

             

            Tartalmi eszközök:

            • A cselekmény terének és idejének vizsgálata. Miért pont ott, akkor? Milyen szimbolikus üzenete van ennek? (Karácsony vs. magány)
            • Ellentétek és párhuzamok a novella cselekményében (ismétlőd események)

            - milyen céllal használja a tartalmi eszközöket, mit üzen ezekkel – milyen hangulatot teremt?

             

            c) A novella szerkezete

            • Bevezetés, helyzetismertetés – alapkonfliktus.
            • Fokozás, feszültségkeltés (ismétlődő események) – konfliktus kibontakozik.
            • Tetőpont – legfontosabb jelenetek, mondatok – összecsapás…
            • Megoldás – tanulság…

             

            d) Az elbeszélő személyenem azonos a szerzővel! Minden novella fikció!

            • Kivülálló személy? Része a műnek?
            • Hogyan értelmezi a cselekményeket?
            • Gyermekelbeszélő?

             

            e) A szereplők jellemzése

            • Honnan jön, mit tudunk a múltjáról?
            • Mi a célja, értékrendje?
            • Milyen a külseje, milyen belső tulajdonságok, jellemvonások derülnek ki ebből?
            • Milyen szokatlan / szokásos, tipikus dolgokat tesz? Ezek alapján milyen a jelleme?

             

            Minden bekezdés után kössük a gondolatot a mű egészéhez, gondolatmenetéhez!

             

            3. Szubjektív elemzés

            Mi a mű üzenete? Hogyan hatott rám, milyen érzelmeket váltott ki belőlem?

            (Lehetőségek gondolatban, csak a végkövetkeztetést írd le: újságíróként riportot készíteni a szereplőkkel; egymás szempontjából bemutatni a szereplőket, ajánló a novellához…)

            Szólj hozzá!

            Érvelő esszé - ellenőrző lista

            2010.04.24. 17:09 Kautnik

            Tartalom

             

            1.  Több szempontból vizsgálja a témát?

             

            2.  Állításait többféle módon igazolja?

             

            3.  Tématartás…

             

            4.  Reagál-e a felvezető szövegre?

             

            Szerkezet

             

            1.  Kifejező cím?

             

            2.  Bev-tá-bef.

             

            3.  Új gondolat-új bekezdés?

             

            4.  Mondatszerkesztés (megfelelő tagolás, egyszerű-összetett mondatok aránya))

             

            Stílus, nyelvhelyesség

             

            1.  Az írásmű nyelvi, stiláris regisztere, hangvétele egészében megfelel a témának, a vizsgahelyzetnek,

            a személyes véleménynyilvánításnak.

             

            2.  Írója egyértelműen, folyékonyan, gördülékenyen fogalmaz. Az írásmű külön értéke az

            egyéni hangvétel, az élvezetes, leleményes stílus.

             

            3.  A mondatfajták (tartalmi és szerkezet szempontból  kellő változatossággal szerepelnek

             

            4.  A szókincs szabatos, pontos, a stílus kifejező. A szóhasználat választékossága lehetővé teszi az értelmes gondolatközlést.

             

             

             

            Szólj hozzá!

            Verselemzési szempontok (már kiadott anyag)

            2010.04.24. 17:04 Kautnik

            A verselemzés vázlata és alapfogalmai

             

            1. Irodalomtörténeti elemzés

            a) A vers elhelyezése az irodalom, a stílusok történetében

            Stílusirányzat, stílusjegy, téma, motívum, toposz,

             

            b) A vers elhelyezése a szerző életművében

            Kötet, életrajzi események megjelenése, hatása

             

            c) A vers és a történelmi háttér összefüggése

            Keletkezés időpontja, történelmi események megjelenése, hatása

             

            1. Szöveghű elemzés

            A vers szöveghű elemzésének elején mindig foglaljuk össze, hogy a részk (az elemek), hogyan szolgálják a vers egészének üzenetét, hatását!

            A versben a tertalmi és a formai lemek is ezt az üzenetet szolgálják!

            Üzenet, alapgondolat, mondanivaló, látvány

             

            a) A vers alapszituációjának bemutatása. Mit tudunk meg a lírai én (beszélő) személyéről? Kinek a nevében szólal meg a költő?

            Alapszituáció, szempont (perspektíva), vershelyzet, szerep

            Látomás, látvány,  fikció, mítosz, szimbólum,

            b) A vers szerkezete

            • Gondolatmenet  szintjén: gondolatritmus, visszatérő gondolatok, idő- és értékszembesítés, keret, eseménysor, ellentétek, práhuzamok, fokozás, halmozás, ismétlés, költői kérdés
            • Mondatok szintén: mondatszerkesztés, mondat és versszak viszonya, körmondat
            • Szavak szintjén: szókincs, domináns szófajok, rímelő szavak, szórend
            • Hangok szintjén: hangszimbolika

            c) Költői eszközök és a vers üzenete:

            • A képszerűség költői eszközei: szimbólum, allegória, metafora, metonimia, oximoron, hasonlat, ellentét, megszemélyesítés
            • A vers zeneiség kifejezőeszközei: rím, tiszta rím, alliteráció, figura etimologica, enjambement (áthajlás), akusztikus hatások

            d) A vers műfaji és stilisztikai jegyei és a vers üzenete:

            • A vers műfajának és üzenetének megfogalmazása: dal, epigramma, óda, himnusz, elégia, ars poetica, episztola, rapszódia, zsoltár, ballada, képvers
            • A vers stílusrétege:  szónoki, hétköznapi (társalgási), tudományos
            • A vers stílusárnyalatai: ironikus, gúnyos, groteszk, durva, emelkedett, fenséges, régies, neológ

            e) A vers formája és üzenetének összefüggése:

            • Verselés: időmértékes, ütemhangsúlyos (disztihon, verslábak), szimultán, szabadvers
            • Rímképlet: párosrím, ölelkező rím, bokorrím, szonett-forma, ballada-forma

            f) A cím és a szöveg összefüggésének bemutatása

             

             

            1. Egyéni szempontú elemzés

             

            a)      Tetszés vagy elutasítás: miért jó, miért igaz, milyen érzelmet vált ki, benyomás, összkép

            b)      Asszociációk, képzettársítások: emlékek, vágyak, hasonló olvasmányélmények

            c)      „Változtasd meg élted!”

             

            Szólj hozzá!

            Intertextualitás tételhez

            2010.04.18. 14:08 Kautnik

            Elgondolkodtató, kiváló példákkal a HVG-ből. Ha ezt a cikked ismerteted maximális pontra számíthatsz a nyelvtan részből.

            Irodalmi szövegkölcsönzések: feljavított kiadás

            2010. április 18., vasárnap • Utolsó frissítés: 2 órája
            Szerző: HVG


            Bár a minap újfent meghökkenést váltottak ki Esterházy Péter szövegkölcsönzései, az irodalmi hagyomány szerint az idézőjel nélküli idézés nagyon is bevett írói eszköz.

            „Nekem a hatás az érdekes. Az, hogy a szöveg testében egy idegen test van. Most egyfelől igaz, hogy ezek hasonulnak a szöveghez (...). Másfelől azonban mégiscsak idegen marad. Következésképpen valami billegés támad a szövegben. No most ez: a billegés vagy remegés, nagyon fontos (...). Tehát valami feszültség támad” – fejtegette Esterházy Péter egy 1991-es interjúkötetben, hogy mi vonzza a mások által írt szövegek átvételében. A napokban azonban egészen másféle feszültség támadt azt követően, hogy egy Magyarországon kevésbé ismert író, Sigfrid Gauch egy németországi plágiumvita kapcsán a Die Rheinpfalz című regionális napilapban felmelegítette: megrökönyödve vette észre, hogy Harmonia Caelestisében Esterházy mindenféle hivatkozás nélkül egy egész fejezetet emelt át az ő 1979-es Apa-nyomok (Vaterspuren) című elbeszéléséből. Gauch ugyan sértetten nyilatkozott az esetről, arról azonban a magyar sajtóban elterjedtekkel szemben nincs szó, hogy perelné magyar kollégáját, ahogyan az sem igaz, hogy az Egyesült Államokban szerzői jogi eljárások folynának Esterházy ellen.

            Az egy évtizede megjelent Harmonia amúgy is a bögyükben van azoknak, akik érzékenyek az irodalomtudományban vendégszövegként emlegetett írói technika alkalmazására. Három éve a Magyar Narancs hasábjain Forgács Zsuzsa Bruria feminista írónő kérte arra szerzőtársát, hogy „próbálja meg helyrehozni mindazt, amit (...) megrongált: a szövegkezelés korábban széles körben elfogadott normáját”. A litera.hu internetes irodalmi lap pedig ennek kapcsán játékot hirdetett az említett családregényben fellelhető idegen szövegek felkutatására, aminek eredményeképp csaknem kétszáz – idézőjel és forrás nélküli – idézetet sikerült beazonosítani, mások mellett Krúdy Gyula és Thomas Mann írásaiból. Az egyik legismertebb közülük Kosztolányi Dezső Édes Anna című, 1926-ban megjelent regényének első néhány mondata volt a Vérmező fölött elhúzó Kun Béla dicstelen meneküléséről.

             Tény, hogy Esterházy régen él ezzel a módszerrel. A Hrabal könyve című 1990-es regényében például oldalakon keresztül Pilinszky János egyik esszéje köszön viszsza, a Bevezetés a szépirodalomba című, 1986-os kötetébe pedig Danilo Kis szerb írónak A holtak enciklopédiája című 1983-as könyvéből emelt át egy hosszabb részletet. Ez utóbbit az érintett egyáltalán nem vette zokon, ami nem csoda, hiszen maga is nagy idézgető volt.

            Kérdés, van-e bármi helyrehozandó Esterházy munkásságában (akit hatvanadik születésnapja alkalmából az Élet és Irodalom a múlt héten hatvan kortárs író Vendégszöveg című idézetgyűjteményével köszöntött). Az irodalomelmélet szerint semmiféle szöveg nem létezik önmagában. Mint Julia Kristeva Franciaországban élő bolgár filozófusnő már 1966-ban felvetette, minden irodalmi alkotás voltaképp idézetekből álló mozaik, amely korábbi szöveg(ek) bekebelezésével és transzformációjával jön létre. Az Esterházynál feltűnő vendégszövegeket az irodalomtörténészek az intertextualitás (szó szerint: szövegközöttiség) nevű irodalmi jelenség egyik típusába sorolják. Ennél azonban jóval gyakoribb az imitáció, a paródia, az allúzió (utalás) vagy a parafrázis (átírás). Külön kutatási ág foglalkozik azzal, hogy mennyire nyílt vagy rejtett a kapcsolat egy mű és ihlető-idézett előzményei között. József Attila Tudod, hogy nincs bocsánat című versében a „Légy, ami lennél: férfi” óhajában például a szakértők Petőfi Sándor „Ha férfi vagy, légy férfi...” kezdetű, egy évszázaddal korábban született művének hatását fedezik fel. Jóval egyértelműbb a kapcsolat Márai Sándor Halotti beszéd című költeményében Vörösmarty Mihály Szózatával: „»Az nem lehet, hogy annyi szív...« Maradj nyugodt. Lehet. / Nagyhatalmak cserélnek majd hosszú üzenetet.”

            „Az irodalom a szövegek játszótere; sem a beszélt, sem az írott nyelv nem sajátítható ki (jogilag sem), hiszen a szövegek egymásra hagyatkozása, egymást idézése adja a lényegét” – említi Rácz I. Péter irodalomkritikus. Ráadásul a probléma nem új keletű, idézi a HVG-nek Molnár Gábor Tamás irodalomtörténész Jan Assmann német kultúrtörténész híres példáját a csaknem négy évezreddel ezelőtt élt egyiptomi szerzőről, Haheperrészenebről, aki így panaszkodik: „Ó bárcsak volnának nem-ismert mondataim, különös szólásaim, / elő nem fordult, újdonatúj szavaim, / ismétléstől mentesek, / nem ősöktől megörökölt mondások.” Ráadásul a laikusokat nemegyszer felháborító idézetek vizsgálata „ingoványos terület, mert az idézet is idézet lehet valakitől, az eredeti alkotást megállapítani szinte lehetetlen vállalkozás” – óv az elhamarkodott ítéletektől Bónus Tibor irodalomtörténész is.

            A technikával éltek és élnek mások is a honi szépprózában: többek között Mészöly Miklós, Nádas Péter, Garaczi László, Háy János vagy Kukorelly Endre. A krimiszerzők sem vetik meg az ilyesmit: Kondor Vilmos két évvel ezelőtt megjelent Budapest Noir című, az 1930-as években játszódó bestsellere Dashiell Hammett 1929-es Véres aratásából idéz.

            A művelt olvasókkal való összekacsintás technikáját „már korábban is többen használták: Marcel Proust Platón- és Racine-szövegeket épített Az eltűnt idő nyomában című regényfolyamába, de James Joyce is számos szerzőtől idézett az Ulyssesben” – hoz példákat a HVG-nek Bónus. A vendégszövegeket mégis a posztmodern írók használják a leggyakrabban, olyannyira, hogy egyikük, az olasz Umberto Eco néha már maga sem tudta, mi honnan került a műbe. Mint A rózsa neve című, 1980-as sikerregényében a főszereplő szerzetesnövendék pásztorórájáról egy későbbi kommentárban bevallotta: „Adso szerelmi élményének jelenete az éjszakai konyhában csupa vallásos idézetből van összevágva, az Énekek énekétől Clairvaux-i Bernátig (...). Ha azonban ma megkérdeznének, hogy az egyes idézetek kiktől származnak, és hol végződik az egyik, hol kezdődik a másik, már nem tudnám megmondani.”

            Vendégszövegügyben egyébként ritkán marasztalnak el szerzőket. Amikor az 1990-es évek legvégén Heiner Müller német drámaíró egyik befejezetlenül maradt darabjában hosszasabban idézett két Brecht-drámát, a Szövetségi Alkotmánybíróság végül precedensértékű ítéletben mondta ki, hogy megjelentetésével a műalkotás nem egyedül a tulajdonosának áll a rendelkezésére. Ehelyett – rendeltetésének megfelelően – belép a társadalmi térbe, és ezzel a kor kulturális és szellemi képét alakító, önálló tényezővé válhat. Idővel kiválik a vele való magánjogi rendelkezés köréből, és szellemi, kulturális közkinccsé lesz. Amihez hozzátehető Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténésznek a Forgács-vita kapcsán a litera.hu-n közölt véleménye, amelyben így summázza a vendégszöveg-technika jelentőségét: „az Esterházy-szövegek java nemcsak átviteli, de archiváló és tároló médiumként is az egyik legbiztonságosabb hungarikum”.

            3 komment

            5-6. nyelvtörténet tételhez

            2010.01.23. 14:12 Kautnik

            A tételhúzás során egy-egy nyelvemléket kell felismerni és meghatározni képe vagy a szövegéből vett idézet alapján.

            A következő adatokkal azonosítjuk a nyelvemléket:

            1. A szöveg keletkezésének valószínűsíthető kora.

            2. A fennmaradt másolat keletkezésének kora, körülményei, helye.

            3. A szöveg tartalmának összefoglalása.

            4. Következtetések a magyar nyelv korabeli állapotára nézve.

            5. A szövegemlék vagy kódex története, elnevezésének magyarázata, jelenlegi őrzésének helye.

            Az 5. tételhez ajánlott ismerni (ld. faliújság, ill. nyelvemlék-kiállítás):

            1. Halotti Beszéd és Könyörgés

            2. Ómagyar Mária-siralom

            3. Königsbergi Töredék

            A 6. tételhez ajánlott ismerni:

            1. Jókai-kódex

            2. Müncheni Kódex

            3. Festetics-kódex

            4. Margit-legenda

            5. Peer-kódex

             

            5 komment

            Érettségi tételek irodalomból 2010.

            2010.01.23. 14:02 Kautnik

            Érettségi szóbeli tételek irodalomból

            Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium

            2010.

             

            1. Témakör: Életművek

                Tétel: Petőfi Sándor forradalmi költészete

            2. Témakör: Életművek

                Tétel: Arany János balladái

            3. Témakör: Életművek

                Tétel: Ady Endre képe a magyarságról

            4. Témakör: Életművek

                Tétel: Prófétai szerepvállalás Babits Mihály költészetében

            5. Témakör: Életművek

                Tétel: Kosztolányi Dezső emberképe prózája alapján

            6. Témakör: Életművek

                Tétel: József Attila pályájának utolsó szakasza

             

            7. Témakör: Portrék

                Tétel: Balassi Bálint lírájának sajátosságai

            8. Témakör: Portrék

                Tétel: Vörösmarty Mihály nagy gondolati versei

            9. Témakör: Portrék

                  Tétel: Radnóti Miklós lágerköltészete

            10. Témakör: Portrék

                  Tétel: Ottlik Géza nagyregénye

             

            11. Témakör: Látásmódok

                  Tétel: Zrínyi Miklós barokk eposza

            12. Témakör: Látásmódok

                  Tétel: Jókai Mór prózája a romantika és realizmus határán

            13. Témakör: Látásmódok

                  Tétel: Örkény István egyperces novellái

            14. Témakör: Látásmódok

                  Tétel: Szabó Lőrinc világképe lírájának tükrében

             

            15. Témakör: A kortárs irodalomból

                  Tétel: Pilinszky János lírája

             

             16.  Témakör: Világirodalom

                    Tétel: Az Iliász és Odüsszeia embereszménye

            17. Témakör: Világirodalom

                  A középkor világképe a jellemző műfajok tükrében

            18. Témakör: Világirodalom

                  Tétel: Bulgakov regénye

             

            19. Témakör: Színház- és drámatörténet

                  Tétel: Shakespeare és színháza

            20. Témakör: Színház- és drámatörténet

                  Tétel: Az emberi lét alapkérdései Madách Imre életművében


            21. Témakör: Az irodalom határterületei

                  Tétel: Képversek, izmusok a századelőn

            22. Témakör: Regionális kultúra

                  Tétel: Márai Sándor hitvallásai a polgárságról és magyarságról

             

            Összeállította Kautnik András

            11 komment

            Érettségi tételek magyar nyelvből 2010.

            2010.01.23. 13:57 Kautnik

            Érettségi tételek magyar nyelvből

            Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium

            2010.

             

            1. Témakör: Ember és nyelv

                Tétel: A nyelv mint jelrendszer

            2. Témakör: Ember és nyelv

                Tétel: Műfordítás - műferdítés

             

            3. Témakör: Kommunikáció

                Tétel: A kommunikációs folyamat tényezői

            4. Témakör: Kommunikáció

                Tétel: A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és gondolkodásra

             

            5. Témakör: A magyar nyelv története

                Tétel: Az első szövegemlékek világa

            6. Témakör: A magyar nyelv története

                Tétel: Középkori kódexeink

             

            7. Témakör: Nyelv és társadalom

                Tétel: A mai magyar nyelvművelés feladatai

            8. Témakör: Nyelv és társadalom

                Tétel: Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra

             

            9. Témakör: A nyelvi szintek

                Tétel: Összetett szavak és helyesírásuk

            10. Témakör: A nyelvi szintek

                Tétel: Állandósult szókapcsolatok és helyesírásuk

            11. Témakör: A nyelvi szintek

                Tétel: Egyszerű mondatok

            12. Témakör: A nyelvi szintek

                Tétel: Összetett mondatok

             

             

            13. Témakör: A szöveg

                  Tétel: A szöveg egységének tényezői (lineáris és globális kohézió)

             14. Témakör: A szöveg

                  Tétel: A kifejező olvasás, előadás követelményei

             15. Témakör: A szöveg

                  Tétel: Szövegfonetikai eszközök, írásjelek használata

            16. Témakör:A szöveg

                  Tétel: Az intertextualitás jelensége

             

            17. Témakör: A retorika alapjai

                   Tétel: A nyilvános beszéd nyelvi és metanyelvi eszközei

            18. Témakör: A retorika alapjai

                   Tétel: Az írott szöveg megszerkesztésének eljárásai

             

            19. Témakör: Stílus és jelentés

                  Tétel: A szépirodalmi stílusréteg és ennek eszközei

            20. Témakör: Stílus és jelentés

                  Tétel: Az irónia és a gúny árnyalatai

            6 komment