11. Témakör: Látásmódok
Tétel: Zrínyi Miklós barokk eposz
Életrajzi, történelmi háttér:
- 3 részre szakadt ország
- Zrínyi Miklós dédapja: „törökverő” Zrínyi Miklós, aki 1566-ban Szigetvárnál megfutamította Szulejmán seregét, hősi halált halt – Emléket állít dédapjának a (1645-ben írt) Szigeti veszedelem című eposzában
- 1646-ban tábornokká, 1647-ben pedig horvát bánná nevezik ki.
- Hadtudományi munkákat folytatott.
- Tábori kis tracta (1646-1651) című műve egy tervbe vett nagyobb katonai kézikönyv része, mely a hadsereg szolgálati szabályzatáról, szervezéséről, felosztásáról, ellátásáról stb. szól.
- 1655-ben nádorrá szerette volna választatni magát, de a bécsi udvar megakadályozta ezt.
- 1656-57 telén írta meg Mátyás király életéről való elmélkedések című tanulmányát.
Benne Mátyás alakjával a nemzeti uralkodó típusát akarta bemutatni, aki példát mutatott egy erős, független, centralizált magyar állam kiépítésére.
- Reményeit II. Rákóczi György erdélyi fejedelembe vetette, de az ő szerencsétlenül végződő lengyelországi hadjárata és halála meghiúsította a személyéhez fűzött terveket, s a török megtorló intézkedései tönkretették Erdély számottevő erejét.
- Zrínyi sejtette, hogy a török újabb támadásra készül Mo. ellen, ezért megrázó röpiratot írt: A török áfium ellen való orvosság (1660-61). Ebben az állandó nemzeti hadsereg megteremtésének gondolatát veti fel.
- 1663-ban megindult a háború, s Bécs sürgősen kinevezte Zrínyit a magyarországi hadak fővezérévé. Ő meg is állította a törököket, („tavaszi hadjárat”) de a veszély elmúltával gyorsan leváltották.
- 1664 elején ragyogó hadjáratott vezetett. „téli hadjárat” – eszéki híd
- 1664. vasvári béke – újabb területeket engedtek át a töröknek a Habsburgok Mo-ból
- Zrínyi erőteljes szervezkedésbe kezdett az udvari politika ellen – 1664-ben vadkan vadászat közben meghalt.
Szigeti veszedelem c. eposz elemzése:
- Zrínyi a mű bevezetőjében Homeros és Vergilius eposzához hasonlítja alkotását.
De kiemeli a különbségeket is: ő rövid idő alatt írta munkáját; mestersége nem a költészet, hanem a hazavédelem; saját mulatságára írta (nem volt kötelessége írni, csak harcolni) – „ő nekik más gondjuk nem volt, nekem kötelességem volt”
- fabulákkal keveri a valósságot
- nem mindent lehetett magyarul kifejezni, idéz török, horvát szavakat is
- forrásai a korabeli krónikák, Istvánffy és Zsámbóky (kor leghíresebb 2 krónikása) velük szembe azt állítja, hogy Zrínyi ölte meg a szultánt. Szerelmet megemlíti: Mars kalapjában Vénusz galambjai fészkelnek – tehát szerelmi szál is található a műben
- jellemzői: több szálon futó cselekmény; magyar nyelv nem elég érett a költészethez; spontán alkotás (nem javított); átírja a krónikákat
-az eposz barokk vonásai:
-mozgalmasság (halálnemek, csatajelenetek)
-monumentalitás: hatalmas, óriási, megdöbbentő
nagy távlatok bejárása: égbe kezdődik – pokol – föld – égbe végződik
csapatok bemutatása (sok katona, fegyver)
-vallásos: Zrínyi = Krisztus katonája, keresztények védelmezője (imádkozik); végén Istenhez kerül, mennyországba; utolsó csatában fúria – ördög - angyal + emberek harcolnak
-az eposz üzenete:
- Istenben bízó, erkölcsös kis csapat (Zrínyiék) legyőzhet egy Istentelen sokaságot + szól a korához (!!!) Ne legyünk olyanok, mint a törökök, amiket a széthúzás, gyűlölködés, részegség jellemez. És ne hasonlítsunk azokra a magyarokra, akik ellen a törököket küldte az Isten.
- Zrínyit (istenfélő, hívő embert) állítja elénk példaképkénet.
- A magyarságra az igazi veszélyt nem a török had jelenti, mert az legyőzhető (fizikai/erkölcsi győzelemmel) amennyiben a magyarság erkölcsileg megújul és egységben egy vezért követ.
- „átkozott forgandó szerencse” – sokan sorsukat a szerencséjüknek köszönik
- Családi jelmondat: jó szerencse, semmi más
- Sztoikus életfilozófia: bármi történik velünk azt emelt fővel, békében viseljük.
- (ötödik ének, 27.)
„Harcolunk peniglen nem akarmi okáért
Kell, hanem keresztény szerelmes hazánkért,
Urunkért, feleségünkért, gyermekeinkért,
Magunk tisztességéért és életünkért.”
-az eposz szerkezete:
klasszikus eposzi kellékekre épül:
- múzsa segítségül hívása: Szűz Mária (invokáció)
- tárgy megjelölése: (propozíció)
„Fegyvert s vitézt éneklek…” /ugyanígy kezdi Vergilius/
- seregszemle: (enumeráció)
török tábor, hadsereg bemutatása
- isteni beavatkozás: (deus ex machina)
a magyarok megbüntetése
Isten meghallgatja Zrínyi imáját
Vitézek lelkét angyalok viszik fel az égbe
További eposzi kellékek:
- a dolgok közepébe vág (in medias res)
- állandó jelző (epiteton ornans)
- eposzi hasonlat –hajnal allegóriája
- ellentétekre épül az eposz szerkezete és üzenete:- Zrínyi bár veszetett Szigetvárnál, mégis erkölcsileg győzött.
a, ellentét a 2 hadsereg között:
magyar török
25 000 fő 100 000 fő
Istenért harcolnak istentelenek, pogányok
saját dicsőségért harcolnak
fegyelmezettek, iszákosak és fegyelmezetlenek
összeszedettek
vezető tisztelete vezetőt nem tisztelik
b, ellentét a vezérek között:
Zrínyi Szulejmán
van tekintélye nem tisztelik
Istenben bízik becsapás, tévedés irányítja
Kegyetlen, gyilkos (saját fiát megöli)
C, ellentét a 2 szerelmespár között:
Deli Vid – Borbála Delimán – Cumilla
- Házaspár - szeretők (gyilkosság árán)
- Önfeláldozás
(egymásért, hazáért)
- Deli Vid hátrahagyja feleségét -Delimán feladja a harcot,
-Borbála magyarrá vált cserbenhagyta bajtársait
