Érettségi 2010

  Középkor az európai és a magyar irodalomban

Kortársak az európai irodalomban

Kortársak, műfajok a magyar irodalomban

I. Egyházi irodalom kedvelt középkori műfajai

1. Legendák (lat. olvasandó)

a)      Cél: a szerzetesek lelki épülése. A honfoglalás korában még nincsenek magyar nyelvű legendák.

b)      Tartalmi szempontból

·        Egyrészt a mesével vagy a mondával rokon.

·        Másrészt egy ember szenttéavatásához szükséges dokumentumok gyűjteménye. Ehhez szükséges volt az alábbi három szempont megvalósulása, tehát ezek meghat. a legenda tartalmát:

§         Egy erény hősi fokon való gyakorlása

§         Csodás események éltében és sírjánál

§         A kialakuló népi tiszetelet

c)      Története: a keresztény fantáziára alapuló művek (apokrifek) és az aktuális      kultúrtörténeti hatások keveredése. Hagiográfia: a szentek élettörténetéhez kapcsolódó irodalmi műveket vizsgáló tudományág.

• I-II. sz. feljegyzések a vértanúk életéről és szenvedéseitről.
• III-IV. sz vita: élettörténet: az irodalmi eszközök beszivárgása: cselekményesség, érzelmi hatások.

• Szent Jeromos: Legendárium
• Rufinus: Vitae partum

• XI-XI. sz. keveredés a népi és a lovagi költ. elemeivel
• XII. sz. Jacobus de Vorogne: Legenda aurea
• XIII. sz. Assissi Szt. Ferenc életéről szól a Fioretti:

• Umbriai nemzeti nyelven
• A reneszánsz novella cselekményessége jellemzi.

• A barokkban a jezsuita iskoladrámák tartalmaznak legendákat.

d)      Középkori latin nyelvű magyar legendák:

·        Szent Mór legendája 1060 körül keletkezett két magyarországi lengyel remetéről, Szent Andrásról és Benedekről.

·        Szent-Gellért legendája 1083 körül keletkezett.

·        Szent István-legendák:

·        1077 nagyobb legenda: a szenttéavatás érdekében kegyes, jámbor uralkodónak mutatja be.

·        1095 után  kisebb legenda: reális képet ad a kemény kezű, hittérítő királyról.

·        1095 után a Hartvik-féle legenda már beszámol a szenttéavatásról, valamint a Szentkorona történetéről.

·        1100 körül Szent Imre herceg legendája

·        XII-XIII. sz. Szent László legenda

§         életének egyházi feldolgozása csak szenttéavatása után -1192- indulhatott meg, mely kb. 100 évvel halála után -1095- következett be. Addig László király emlékét leginkább a néphit őrizte.

e)      Középkori magyar nyelvű legendák:

·        1340 körül Jókai-kódex: Szent Ferenc-legendák. (Az első magyar nyelvű könyv)

·        XIV. sz. elején fordították, 1510-ben másolta Ráskai Lea Szent Margit legendáit.

2. Prédikációk:

• Halotti beszéd, 1770-ben fedezték fel, Pray-kódexben található.

§         Az első magyar vers, az Ómagyar Mária-siralom a Lőveni kódexben található, 1922-ben fedezték fel.

• XV. sz. Temesvári Pelbárt (latin nyelven írott népszerű prédikációi.)

• 1527-ből származó Érdy-kódex tartalmazza a Karthauzi névtelen prédikációit.

II. A világi irodalom középkori műfajai

1. Királytükör:

• 1020 k. Szent István intelmei Imre herceghez.

2. Geszták (lat. res gestae=viselt dolgok, cselekdetek)

• A  világi történetírása műfaja,
• A régmúltat legendaszerűen mutatja be
• Ez a történetírói műfaj áll legközelebb az irodalomhoz
• Eredete: a római történetírói műfaj: Lívius: Gesta Romanorum ab urbe condita

a)      1200 körül Anonymus Gesta Hungarorum. III. Béla király jegyzője, P. dictus magister

·        Célja: Mayarország királyainak és főnemeseinek eredetét elmondani, hogy azt ne a regősök csacska meséiből kelljen megtudni.

·        A magyarokat a szkítákkal, az őshazát Szkítiával azonosítja.

·        A honfoglaló Árpád fő ellenfele a Kárpát-medencét bitorló Salán bolgár fejedelem.

b)      1283 k. Kézai Simon Gesta Hungarorum. Kun László udvari papja.

·        Célja: a hun-magyar rokonság bizonyítása. E műből származik a származik a csodaszarvas-monda.

§         Arany János dolgozta fel Rege a csodaszervsról ill. Buda halála c. elbeszélőp költeményében.

3. Krónikák (gör. kronosz=idő)

·        Az egyházi és világi történetírás által egyaránt használt műfaj.

·        A világ eseményeit időrendi sorrendben tárgyaló és kommentáló műfaj.

·        Az ókori Rómában alakult ki (Tacitus)

§         Az Annaleseknél (évkönyveknél) tartalmilag kötetlenebbül meséli el, színezi ki az eseményeket.

a)      XIV. sz. Képes krónika, melyet Kálti Márk kompilálta (állított össze). Nagy Lajos (1342-1382) számára készült.

·       A krónika 147 színes képpel van díszítve.

·       Szent László híres mondáját tartalmazza, melyben megment egy magyarlányt egy kun vitéztől.

b)      XIV. sz. Magyar-Anju Legendárium

III. A középkori művészet maradványai, továbbélése

·        Építészet: Ják, Salamon-torony Visegrádon,

·        Zene: Wagner, Orff, Bartók: Rege a csodaszarvasról, Kodály: Psalmus Hungaricus

·        Szobrászat: Kolozsvári-testvérek, Szt. László-herma

·        Festészet: M.S. mester, táblaképfestészet

A középkori társművészetek

Képzőművészet:

Román stílus: 1000-1250 között – jellemzői: vastag, erődszerű falak;vaskos, zömök pillérek; kis, lőrésszerű ablakok – pl.: poitiers-i, arles-i, speyeri, wormsi és mainzi dómok.

Gótika: 1250-1400 között – jellemzői: magasbatörő, csúcsíves formák; oszloperdő; csipkeszerűen áttört falak; nagy, színes üvegablakok; hármas kapuzat stb. – pl. reimsi dóm, kölni dóm, chartres-i székesegyház, párizsi Notre Dame.

Zene:

Gregorián: középkor hivatalos zenéje, egyszólamú egyházi ének; Trubadúr-ének: megjelenik a többszólamúság.

A középkori színjátszás

1. A középkori színjátszás kialakulása:

• A templomi miséből alakult ki a XI. sz. tájékán a nemzeti nyelvű liturgikus játékok megjelentésével.
• Később színhelye a templomból átvándorolt a templomtérre, majd a városi terekre, utcákra.
• Végül szervezése is átkerült az egyház rendezéséből a céhek kezébe.

2. A középkori színjátszás jellemző drámai műfajai:

• Misztériumjáték: Középkori színjátéktípus, mely teljes bibliai jeleneteket visz színpadra, monumentális formában. Napokon, heteken keresztül játszották, több-száz szereplővel.
• Mirákulum: Keresztény szentek életét, tetteit, szenvedéseit és mártírhalálát feldolgozó középkori színjátéktípus. Középpontjában valamilyen csodás tett vagy csodás esemény áll.
• Moralitás: Erényeket és bűnöket megtestesítő allegorikus alakok dialógusa.
• Passiójáték: Jézus Krisztus kínszenvedéseit és kereszthalálát színpadra vivő középkori színjátéktípus.
• Farce: Rövid, vásári bohózat. Kezdetben misztériumjátékok, moralitások betétjeleneteként funkcionált, később önálló műfajjá lett.

3. Színpadtípusok:

• Processziós színpad: Minden bibliai jelenetnek külön színpada volt, egymás mellé felállítva, és a közönség színpadtól színpadig sétálva nézte végig az előadást.
• Kocsi-színpad: Gördülő szekerekre szerelt színpadok, melyeket az egy helyben álló nézők előtt gördítenek végig.
• Szimultán színpad: Egy hatalmas, rendkívül széles színpad, melyen egymás fölött, alatt, mellett helyezik el a különböző jeleneteket.

4. A színpadi előadás főbb jellemzői:

• Jellemző a naturalista előadásmód – különösen a kínzások színpadi megjelenítése kedvelt.
• Nincs hármas egység: nagy horizontokat fog át, rengeteg helyszínt és történelmi helyzetet mutat meg.
• Hiányzik a drámai sűrítés, kiélezett konfliktusok, hangulati egység jellemzi.

Műfajpéldatár