Szeretnék indítani egy online, interaktív érettségi előkészítőt. Egy rövid kérdőív kitöltésével segíthetsz abban, hogy igazán hasznos legyen az anyag, vagy jelentkezhetsz az online próbakurzusra - természetesen ingyen!

A kérdőív kitöltéséért katt ide!

4. Témakör: Életművek

Tétel: Prófétai szerepvállalás Babits Mihály költészetében

Előzmények:

·        első világháborús események

·        a politika háborúra buzdít

·        Babits ezzel szemben áll, háborúellenes verseket ír: Fortissimo, Játszottam kezével, Húsvét előtt

                        Nyugat 1917-es számát elkobozzák a Fortissimo miatt

                        Babits vádlottak padjára kerül: istenkáromlás („süket az Isten”)

                        1910-es években megütötte a bokáját a prófétai szerepvállalással

·        2 világháború között: Hitler, fegyverkezés, zsidó törvények, háborús készülődés

·        gond Babitsnak: felemelje-e a szavát békéért

30-as évet (közepe, vége): vívódás jellemzi, nem áll ki, nem tudja, mi a feladata

                        „vívódó” versei:

                                   Mint különös hírmondó (1930)

  Babits nem békét szeretne hirdetni, hanem a világ nagy és örök rendjét  szeretné bemutatni – évszakszimbolika: ez által világ nagy örök rendjét, körforgását mutatja be.

A költemény egyetlen hatalmas mondat.

  A legelső sor paradoxonnal kezdődik: a „különös hírmondó” nem tud semmi újságot. Az ellentmondás viszont csak látszólagos, mert éppen ez a szembenállás különíti el az egyiket a másiktól. Az emeltebb, választékosabb megnevezésű „hírmondót” az teszi „különössé”, hogy nem avatkozik bele na napi, jelenségszintű hírekbe, őt az általános értékű, lényegi kérdések, hírek foglalkoztatják. A hegyi hírnők „elbútt, messze a hírektől”: nem a szenzációs, pillanatnyi jelenségekre figyel, a balga emberi faj gyermeki civódásaira, hanem a természet változhatatlan rendjére, a nyárra őszt, a télre tavaszt hozó örökké egyforma, de örökké újuló körforgásra. Ezért kiáltja – nyár múltán, megindulván a népes völgyek felé – nagy hírként, amit mindenki tud: „ősz van!”

  Ezzel a különös hegyi hírnökkel azonosítja magát a versben megszólaló költő-próféta. Éveinek száma bölccsé érlelte, szíve feszült a szavaktól, de az a „nagy hír”, amit hegyéről az emberek közé térve kiálthat, ugyanaz „mint bölcs növények és jámbor állatok” tudása. S ez a szent Ritmusnak, az örök szerelem ritmusának fölfedezése. Isten versének ritmusa szerint „napok állnak versenyt az évekkel, évek a századokkal”, s ehhez az örök rendhez képest valóban „kicsi minden emberi törekvés”. A „nagy hír tudója” csak az őszt érzi, hallja a tél, a fehér tigris puha lépteit, s tudja, hogy szőreit hullatva majd el fog tűnni „az új tavasz illatos dzsungelében”.

Ősz és tavasz között (1936)

   A vers a halál rettenetében íródott. — Tudjuk, hogy 1943-től kezdve figyeltek fel nehéz légzésére, hangjának rekedtségére, majd tünetei egyre súlyosbodtak.

   Babits e versében különféle stílusréteget használ: népdalos, klasszicista, emelkedett bibliai, naturalisa.

   A vers végére a halál iszonyat némileg fel oldódik, enyhül az asszonyi jóság népdalszerű szimbolikájával, a karóra boruló rózsa szép költői képével.

??? Népdalszerűséghez mondható a versszakok végén lévő ismétlődés: „Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!” ???

   Naturalista stílusréteg is megtalálható benne: „Ludbőrzik az agyagos domb bőre, elomlik és puha sárrá rodhad, mint mezitlen teste egy halottnak.”

  ??? Emelkedett, bibliai kép: „gyönyörök fája”.???

  ??? Klasszicista vonás: rímképlet, páros rímek használata.???

  ??? Klasszikus vonás: minden sor 10 szótagból áll. Nyugodtabb ütemezésű versdallam (4-4-2) a nyolcadik strófában izgatottá válik: pürrikhiuszokkal gyorsított trocheucok közvetítik a rémületet. ???

                        30-as évek vége:

                                   konkrét szerepvállalás, megtalált szerep, eldöntött kérdés

·        Jónás könyve (1937-1938)

o       Súlyos operációja után a betegágyon vetette papírra a Jónás könyvét, amikor a némaságra ítélve csak beszélgetőfüzeteivel tartott kapcsolatot a külvilággal. A Nyugat 1938-es számában jelent meg előízben.- 1938-ban, Ausztria német megszállása után Babits egész Európa s hazája pusztulásától retteget. Ebben a történelmi helyzetben újra erővel vetődött fel a kérdés: mit tehet a költő, a művész a barbár erők ellenében?

o       műfaja: elbeszélő költemény

o       Komikus („mindent kiadva, elcsigázva” van a hajófenékben, „üvőlt” és „vonít” a hal gyomrában), naturalista elemeket használ (pl: a cet „vért, zsirt, epét okádott körülötte”), ezzel távolságot tart önmaga és Jónás személye között.

o       Jónás groteszk ábrázolása (pl: olyat bődült bozontos szája) naturalista, nem tagadja le hibáit.

komikum – 3 lépés távolságtartás

irónia – olvasó figyelmének felkeltése

gúny – kívülről tudja szemlélni a költő is önmagát, elítéli

viselkedését, menekülését

     Humor használat, hogy valóságosnak, ne elvontnak tűnjön az alak. Feloldja a feszültséget, hogy kívülről látjuk a problémákat (saját magán nevet). Babits Jónással egyesül + távolságtartó – milyen lehetne / lehet ő, saját sorsát meglássa, kilép a szerepéből.

o       a mű üzenete:

q       Az Isten fogalmazza meg: „A szó tiéd, a fegyver az enyém. / Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem”.

      A prófétának nem kell törődnie azzal, hogy van-e értelme annak, amit tesz. Csak az „igét” kell hirdetnie, a többi Isten feladata. Vállalni kell a prófétai szerepet.

q       A próféta nem menekülhet kötelessége elől, nem vonulhat magányos erdőszélre, semmiképpen sem hallgathat, ha szólnia kell: „mert vétkek közt cinkos aki néma. Atyjafiáért számot ad a testvér..”

q       saját életbe következtetés:

       lelkiismeret szerint élni + többit Isten teszi

o       Jónás – Babits összehasonlítása:

Babits belső vívódása (az erkölcsi kötelesség kiállásra késztető parancs és a közszerepléstől visszahúzódó természete között) zajlik le Jónásban.

Jónás próféte, lázadó, Babits alteregója.

Babits testi betegsége, levegővételi nehézség visszaköszön a műben: „sűrűn szívá levegőjét a halnak”. Jónás komoly sorsot jár be = Babits megpróbáltatásai.            

o       Szentírásban megtalálható a Jónás jövendölése alatt ugyanez az a történet, mint amit Babits írt/ átírt.

    Különbség:

-közönséges szavakat használ Babits

-Sztírásban-héber, míg Babitsnál-zsidó Jónás

-a kormányos parancsára kerül a vízbe Jónás Babitsnál, míg a Sztírásban Jónás mondja, hogy dobják őt a tengerbe

-nagy hal – cethal

-Babitsnál nem hallgatnak Jónásra,csak páran térnak meg míg a Sztírásban megtért az egész város, böjtöltek, szőrruhát vettek

-tök (B) – repkény (Sz)

-Babits Jónás bosszút kér, míg a Sztírásban a saját halálát kívánja

    Hasonlóság:

-mindkét mű 4 fejezetből / részből áll

-Isten tartalmilag ugyanazon szavakkal küldi Jónást Ninivébe, ugyanúgy vihar jön, megkérdezik Jónást, honnan jött..stb.

-helyszínnevek ugyan azok: Ninive, Tarsis felé tartó hajó

-megbánja tettél a halban, kikerülve onnan Ninivébe megy

-3 napig kellett menni Ninivéig

-Jónás haragszik, féreg jön J

-Jónás meg akar halni, mikor elpusztul a növény

-Isten ugyanúgy „kioktatja” Jónást

o     Komoly - nyelvi eszközökkel:

1590. Károlyi Biblia (Vizsoly) stílusában ír, ez tekintélyt kölcsönöz a versnek.

Szókincs:

Ø      régmúlt használata: „készített vala halat”

Ø      folyamatos múlt használata: „mondta”

Ø      „záraim kizárod” (figura etimológia),

Ø      igenevek: menvén, mondván, elindulván

Ø      halmozás, fokozás:

„kiáltok, káromlok, könyörgök”

„egy iszonyú átkot kiáltva a királyra s udvarára s az asszonyokra és a palotára s a színészekre..”

·        Jónás imája (1939)

ima műfaj jellemzői a műben:

v     nem oszlik mondatokra, versszakokra, „élőszó”, folyamatos „beszélgetés”

v     szubjektív érzelmek, alázatos kérés – tartalmi szempont

v     írásjelek használata: következetlen használat

érzelmi feszültség, telítettség, zaklatottság, nem akarja megszakítani, áradnak belőle a szavak

v     mondatszerkesztés: elkezd egy tagmondatot, majd eltér

szabad asszonáció szerint ír, „megtalálja” folytatása 4 sorral lejjebb „régi hangot”

v     nem adja fel: „padlón van”- panaszol - segítséget kér

szerkezet:

 2 mondatból áll a vers

költői eszközök:

metafora: (2 fogalom tartalmi hasonlóságán alapuló szókép)

               hűtlen szavak ???

hasonlat: tétova, céltalan viselkedés = túláradt patak                                  régi szavak hordása = ár viszi a tárgyakat

életrajzi utalás:

közelgő halál, rossz gége

„hajdan bujkálva”, „később, mint Jónás a Halban”

szerepe: prófétaság tudatos felvállalása

Prófétaságért könyörög a vers végén, hogy kaphasson időt még erre.