A nyelvművelés feladatai
- A nyelv állandóan változó rendszer.
- A nyelv jelekből és szabályokból álló rendszer.
- Nádasdy Ádám szerint a szókincs változása nem tekinthető a nyelv változásának.
- A szókincs változása a laikus megfigyelő számára minden más változásnál feltűnőbb: napjainkban például mindenki észreveszi, hogy áradnak be a magyarba a francia és olasz szavak, mint camembert, croissant, baguette, apartman, coupé (egyfajta autó), limuzin, rozé; illetve mozzarella, pizza, pizzéria, sztráda, tiramisu, sztracsatella, kapucsínó, maffia, maffiózó stb., de ugyanígy sorolhatnánk angol vagy német szavakat is.
- Az ilyen szókincsi változások az élet változásait tükrözik, s ezért igen érdekesek a kultúrtörténész, a szociológus, a pedagógus számára. A nyelvész azonban nem tud róluk mit mondani azon túl, hogy lajstromba veszi őket.
- A szókincs változásai ugyanis nem foglalhatók szabályba, mert itt egyedi tételek változnak, nem kategóriák: nem mondhatjuk ki, hogy a mai magyarban a puha, büdös sajtokat francia szóval kell megnevezni, hiszen a pálpusztai meg a kvargli nem francia szó. A szókincs nem rendszer, hanem adathalmaz, vagyis lexikális információ. (Maga a "lexikális" kifejezés is éppen innen származik, minthogy a lexikon görögül "szókincset" jelent.) Nincs nyelvtani jelentősége, hogy valamely szó öröklött-e vagy jövevény, pl. a hétfő, kedd, szerda, csütörtök sorból az első kettő öröklött finnugor anyag (hét+fő, ill. ketted), a második kettő átvétel a szlávból (lásd például szerb srijeda, eetvrtak), mégis egyformán kezeli őket a magyar nyelv.
- A szavak jelentése, eredete tehát a nyelvi rendszer szempontjából nem osztályozó tényező, a szabályok nem ilyen alapon vonatkoznak rájuk, és nem ilyen alapon változnak. Nem képzelhető el olyan változás, hogy - mondjuk - minden táplálkozást jelentő ige egy szótaggal rövidebb lesz; vagy hogy a szláv eredetű szavakat mostantól kötelező az ige elé tenni.
- A szókincs változása a laikus megfigyelő számára minden más változásnál feltűnőbb: napjainkban például mindenki észreveszi, hogy áradnak be a magyarba a francia és olasz szavak, mint camembert, croissant, baguette, apartman, coupé (egyfajta autó), limuzin, rozé; illetve mozzarella, pizza, pizzéria, sztráda, tiramisu, sztracsatella, kapucsínó, maffia, maffiózó stb., de ugyanígy sorolhatnánk angol vagy német szavakat is.
- A szókinccsel kapcsolatban mégis fontos nyelvművelési feladatok: a benyomuló idegen szók magyarosítása.
- Idegenszó és jövevényszó fogalmának meghatározása.
A nyelvre mint szabályrendszerre jellemző változások:
- Nádasdy szerint nem ítélhetjük romlásnak ezeket a változásokat sem a nyelvész tudós szemével.
- A nyelvhasználó szemével viszont igen, mert a különféle ragok, szóalakok kihalása a mondanivaló, a gondolatok elsivárosodását is okozhatja, mert a nyelv és a gondolkodás összefügg.
- Az árnyalt nyelvhasználat árnyalt gondolkodást generál – és fordítva.
- A nyelvművelés alapelve a sokszínűség, árnyaltság fenntartása.
I. A szavak toldalékolásában bekövetkező változások
1. Az eszem/eszek szembenállás:
...egy almát | ...az almát | |
régi/irodalmi | vágok | vágom |
eszem | ||
új/fesztelen | vágok | vágom |
eszek | eszem |
2. „-suk; sükölés”
II. Az alaktani változások-
1. ra hozzunk egy mai példát: az -ó/-ő végű melléknévi igenevek (látható, letölthető) többes száma a hagyományos -k helyett egyre inkább -ak/-ek:
régebbi: láthatók újabb: láthatóak
múlandók múlandóak
törlendők törlendőek
letölthetők letölthetőek
2. A múlt idők kihalása nyelvünkből
-á/-é jeles múlt idő
- láttam volt/vala segédigés múlt kihalása