Petőfi forradalmi költészetéhez találtam egy oldalt :)

irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/pspalya6.htm

***

Valamint, gyönyörű feldolgozás az Egy gondolat bánt engemet c. versből.
tényleg érdemes meghallgatni:)

www.youtube.com/watch?v=tb_aTI-MLdM

Az első irodalom tétel
1. Témakör: Életművek

Tétel: Petőfi Sándor forradalmi költészete

Az életrajzi háttér:
1848 januárjától Petőfi a forradalomvárás lázában égett, hiszen korábbi látomásainak megvalósulását látta az ekkori európai népfelkelésekben. Március 15-ének egyik vezetője, hőse, de az elért politikai eredményeket kevesellte. Királyellenes verseket írt, népgyűléseket szervezett, támadta a kormány politikáját, s fokozatosan kezdte elveszíteni korábbi népszerűségét. Forradalompárti volt, összeütközött a hivatalos vezetéssel. Így kerülhetett sor arra, hogy június 15-én, a szabadszállási képviselőválasztásokon nemcsak hogy nem jutott be a nemzetgyűlésbe, hanem valósággal menekülnie kellett a félrevezetett, felbőszített paraszti tömeg elől.

Irodalomtörténeti háttér:
Forradalompárti volt. A szabadság eléréséért való küzdés műveiben is megjelent. A szabadság egyfajta vízióként, látomásként jelent meg. Ezért nevezhetjük látomásköltészetnek is.

Korszak, jellemző gondolatok:
Petőfi forradalmi látomásköltészete 1846-tól bontakozik ki. Költészete harmadik szakaszának középpontjában a romantikus szabadságfogalom eszménye áll. Az egyén szabadsága a szabadság világméretű megvalósulásával lehetséges. Hisz abban, hogy az emberiség halad az általános boldogság felé, s az rövidesen el fog érkezni.

Eszközök: látomásos képalkotás, a bibliai próféciák hangjához hasonlatos beszédmód, népies megszólalás

Feladat, cél: a jövendőre vonatkozó igazságok kinyilatkoztatása, közösség tagja, vezetője, kiválasztott személy által (Petőfi). Ezáltal a költészet tett értékűvé válhat.

Téma: konkrét társadalmi-politikai, katonai események, társadalmi modernizáció, nemzeti függetlenség

Művek:
• Levél Várady Antalhoz
• Világosságot!
• Apostol
• Egy gondolat bánt engemet…
• Az ítélet
• A XIX. század költői
• Nemzeti dal
• Szabadság, szerelem!
• Kutyák dala
• Akasszátok fel a királyokat

Levél Várady Antalhoz: (1846. máj. 22.) (interneten keresd, nincs benne a szgy-ben)
• Episztola: (görög episztolé 'küldemény' szóból) epikolírikus műfaj, valóságos, néven nevezett személyhez írott verses levél, melyet változatos tartalom, hangnem, forma jellemez. Különösen népszerű az episztola mint üzenetközvetítő és eszmeterjesztő műfaj egy-egy új ideológia, korszak megjelenésekor.
• Forradalmi látomásköltészet alapja
• kedélyesen tréfálkozó hangneme újra bizakodó és magabiztos költő
• közvetlen baráti hangnem
• kérdéshez vezet
• személyes boldogsága, világ boldogsága
• problémák megoldását háborúban látja megtisztulás = boldogság
• háború után majd Istenhez kell hasonlítsunk

Világosságot! (1847. március) 10-es szöveggyűjtemény
• Lét-és történelemfilozófiai kérdések tematizálása
• Előzményének tekinthető például a Felhők-ciklus, folytatásának pedig Az apostol című elbeszélő költemény
• Cím: tárgyragos
A felvilágosodás észelvű gondolkodásához utalja a szöveget
Felkiáltójel lírai én szenvedélyes megszólalását előlegezi
Sürgető szándék
• Szaggatott beszédmód
• Rímtelen jambusok
• Versszakokra tagolás hiánya a megszólalást a drámai monológhoz közelítik

Nyomatékosít: Shakespeare Hamlet: „Nem kérdem én, hogy mi leszek?”;
„A kérdések kérdése ez, /és nem a lenni vagy nem lenni?”
• beszédszerűség: rendezetlen, 4 és 11 szótag közt változó sorhosszúság
• szaggatottság: a gondolkodás és a megszólalás egyidejűségének a képzetét is keltheti; kérdések és gondolatok egymásra torlódása
• mindezt fokozza: rövidebb és egyszerűbb, illetve a hosszabb és összetettebb versmondatok váltakozása
sorvvégen lezáruló vagy áthajló gondolatok váltakozása
ötféle modalitás felvonultatása: kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító, óhajtó) – példák!!!
Ismétlések, ellentétek
• Bonyolult gondolatok közérthető módon
• Társadalomban akar igazságot, egyenlőséget – forradalom
• Forradalmi látomásköltészet – jövőbe vetett hit
• Látomás – célok meglátása a jövőben
• Magának is kéri a világosságot – belső töprengés, gondolatok
• Retteg a céltalan élettől
• Körforgás- értelmét veszti a küzdelem
• Van-e célja a világnak?
• Van-e boldogság?
• Van értelme harcolni mások boldogságáért?
• Van jutalma a küzdelemnek?
• Küzdjünk-e, és miért születtünk?
• Ha nincs cél – legrettenetesebb dolog
• Hasonlatok, ellentétek: sötét bánya mécs, csillagok ember lelke
• Ugyanaz a szorongató hangulat a vers elején és a végén
• Keretes szerkezetű
• Belső monológ – szónoki beszéd: egyénitől az általánosig jut el

• Hasonlatok, ismétlés, halmozás
• Többes szám és első személy – torkunkra
• Közös tapasztalatra hivatkozás + idézet
• Belső monológ stíluseszközei: kérdések felvetése – nem meggyőzni akar
• Kétségekkel viaskodó lírai én szólítja meg az észt – racionalizmus
• Párbeszédes rész előtti megszólítás: belső monológ, önmagával folytatott vita
• Folyamatosan kibontakozó kérdések: a beszélő szembe is helyezkedik a felvilágosodás hagyományával – bizonytalan a felmerülő válaszokban és kétkedik az emberi történelem célszerűségében
• Kérdéseinek fókuszában az ember e világi létének célja, értelme illetve az emberiség történelmének ciklikus vagy fejlődéselvű értelmezhetősége áll – E/1 T/1
• Fenntartja a kérdésekre adható ellentétes válaszok együttes lehetőségét és feltételességét
• Kétféle lehetséges látásmód, kétértelmű jelleg – meghatározó romantikus jelleg; feszültség oka
a kettős látásmód a gondolatalakzatok és a költői képek szintjén is megtalálható
Pl.: az ember mint egyén és mint társas személy is megjelenik
Önzés-áldozat, jutalom-büntetés, fejlődés-körben járás
Hasonlatok, ellentétek
• Az emberi léttel összefüggő eszmei-filozófiai kételyek összegzésére tesz kísérletet

Az apostol (elevenítsd fel az internet vagy a kötelezők röviden segítségével)
• Visszatekintés, irodalmi háttér: Petőfi túlságosan radikálissá vált, szembe került a politikai vezetőkkel, elvesztette népszerűségét, nem jut be a nemzetgyűlésbe. A csalódás ezen élménye ihlette a mű megírására, mely a néphez való viszonyát tükrözi.
• Líraiság, szubjektív lélekállapot kifejezése
• Romantikus elbeszélő költemény: verses formában írott epikus mű. A többi verses epikus műfajtól (verses novella, verses regény) a nagyobb fokú líraiság, a lírára jellemző poétikai eszközök (nyelvezet, költői képek) használata és a személyesség erőteljesebb jelenléte különbözteti meg.
• Főhőse: Szilveszter – a szerző hasonmása
• Az individualitás (egyedi, egyéni) és a prófétaszerep egymáshoz való viszonya
• A történetalakítás egysége megbomlik: a főhős nevelődéstörténetének elbeszélése részletesebb, epikusabb (V-XIV.), addig a sorsdöntő eseményeké (I-III. és XV-XIX.) elnagyoltabb, a főhős jellemének alapvető állandósága a lélekábrázolás elsődlegessége miatt líraibb.
• Elbeszélő részeknél jelentősebbek a belső monológok
• Legfontosabb megszólalások: amikor Szilveszter egyedül van, magányban, függetlenségben
• Szabad beszédhelyzet a feltétele annak, hogy a romantika legnagyobb lehetőségei felé nyissa meg lelkét
• 3 belső lényeges monológ:
1. látomásos jelenet: Szilveszter lelke találkozzon az abszolútummal és megfogalmazza szabadságeszményét
(aki beletörődik a szolgaságba, önmagát fosztja meg az emberhez méltó léttől)
2. az abszolútumot és a szabadságot a természet végtelenségében és harmóniájában tapasztalja meg
3. történelembölcseleti és létbölcseleti igény
• a szabadság kiterjesztésével érhető el a világ boldogsága
• egyszerűbben :a szabadságeszmény három különböző szférába értelmeződik: a tapasztalaton túliban, a természetben és a történelemben

Petőfi a hegeli gondolatban találta meg azt a történelemfilozófiai alapot, amelyet szembeállíthatott a romantika körforgáselvű történelemszemléletével.

• Szilveszter: kudarcok ellenére is a szabadságfilozófia képviselője
• Az önmaga korlátlanságát hirdető személyiség (individualitás) szerepe összeütközik a természeti-közösségi szerep eszményével, az apostoli szereppel
• A szabadság küldetéses apostola
• Szőlőszem hasonlat (idézni tudsz?)
• Küldetésének a nép felszabadítását, felvilágosítását tekinti – Petőfi= magára maradt forradalmár
• Szőlőszem – Föld (nép)
• megéréséhez sokaknak fel kell áldozniuk magukat
• ahogyan a sugár érleli a szőlőszemet, az ő áldozata is, mint egy sugár, közelebb viszi a világot a végső győzelemhez, ami csak a jövőben következhet be
• kezdet: in medias res – belevág – családi élet, aggodalom, nyomor – JELEN
• gyermekkora, származása (tolvaj, koldus szolgasor) - MÚLT
• egyenrangúság kérdése
• azért kell tanulnia, hogy a nép tanítója legyen
• kudarcok sora, de ő hisz és küzd – kiadja művét, amiért börtönbe kerül, meghal kisfia, felesége, másik fia eltűnik
• megkísérli a király megölését, ezért kivégzik
• gúnyirónia: sikertelen apostolszerep
• polgár szerepe, szerelem, család megsemmisül
• egymással kizáró ellentétben láttatott szereplehetőségek
• a főhős egyetlen cselekedete sem sikerül, minden önmaga ellen fordul
• nézőpontok helyzetének váltakoztatása: gyakran úgy szólal meg, int az olvasó, aki nem tudja, mi következik, de kíváncsi a történetre és kérdéseket tesz fel magának
• megfordítja az elbeszélő és a befogadó szerepét
• kérdések – késleltetés, feszültségkeltés eszközei is
• kommentálja is az elbeszélő a helyzeteket – nézőpont belsővé tétele anélkül, hogy azonosítani az egyik szereplőével
• jelenlévő néző helyzetéből szólal meg
• elbeszélő visszahúzódik, elhallgat, a szereplőknek adja át a szót
• az elbeszélői hang szokatlan osztottsága, az elbeszélői helyzetek folytonos váltogatása, elbizonytalanítása felfogható alkotói kísérletnek, de értelmezhető a váteszköltői szereplehetőség elbizonytalanodásaként, megkérdőjelezéseként is.

Remélem sikerült normálisan feltenni...
Csilla

Heló! Nem tudom h kell ide feltölteni anyagokat, de van néhány irodalomtételem, amit megosztanék, szóval megpróbálom felrakni őket, de az az igazság, hogy a tankönyvet és a jegyzeteiteket mindneképp érdemes átfutni emellett...

5. Kosztolányi Dezső emberképe prózája alapján

Kosztolányi prózai műveit az 1920as években alkotta, ami életének egy zaklatott periódusa volt
-Tanácsköztársaságban vállalt szerepe miatt folyamatos meghurcoltatások érték
-Ki kellett ábrándulnia a Tanácsköztársaság eszméiből
-Megváltozott nézetei miatt sokan köpönyegforgatónak tartották és elítélték.
(Lásd Édes Anna XX. fejezet Egy zöldkerítéses ház előtt címmel, melyben Druma és két kortese azon tanakodnak hogy nagy keresztény, vagy nagy kommunista e, de megállapítják, hogy mindenképp 1 köpönyegforgató alak.)

Erre a korszakra tehető három nagy lélektani regénye a Pacsirta(1924), az Aranysárkány(1925) és az Édes Anna(1926), Valamint az Esti Kornél novellák, melyek 1925-től íródtak '33as kiadásukig.
-Ezek lélektani novellák/regények
-Kosztolányi Dezső volt az első magyar író, aki felhasználta a lélekelemzés eredményeit az irodalomban.
-Freud és Ferenczi Sándor kutatásait veszi alapul, a freudi személyiségmodell minden regényében megjelenik
(Uhh nagyon bocsi, de most mennem kell, és nem akarom h ez elszálljon, szóval 1 következő kommentben folytatom. Mindenkitől elnézést)

webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:qZ5MS68B3TsJ:erettsegi.fvt.hu/nyelvtan/18.doc+a+sz%C3%B6veg+egys%C3%A9g%C3%A9nek+t%C3%A9nyez%C5%91i+,+line%C3%A1ris+%C3%A9s+glob%C3%A1lis+koh%C3%A9zi%C3%B3&cd=4&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a

www.kotelezokroviden.msnfan.hu/kotelezo-olvasmanyok-listaja

ezek még jól jöhetnek:)

@csilli1: élesben ugye nem kell majd enniyt mondani?:)
és a 2 elemzendőből választani kell,vagy ez hogy lesz?
zsu

szia Zsuzsi...nemhiszem, hogy ennyi mindent kellene mondani...bele sem férne...3-4 helyről szedtem össze a dolgokat... tudom, hogy sok, stb..én csak kidolgozgatom őket...és felteszem, hátha segít valakinek...én ilyen vagyok, túl aprólékos...hiába, egy optometrista legyen precíz..:)...de még nem láttad az Arany tételem...most mindjárt felrakom József Attilát...hogy választani kell e azt nemhiszem..mert ez így kompletten egy tétel..de mivel ilyen hosszú..el tudom képzelni, hogy pl Petőfi forradalmi költészetét mutasd be az xy versén....de ezt inkább az illetékestől kérdezd...:)
csillu

6. Témakör: Életművek
Tétel: József Attila pályájának utolsó szakasza

Életrajzi háttér:
Egyetlen számára méretezett polgári foglalkozása az 1936 tavaszán induló Szép Szó szerkesztése Ignotus Pállal. A költő 1937 nyarán betegsége miatt szanatóriumba került, élete utolsó évében szinte folyamatosan beteg, szerkesztői feladatait ekkor már nem tudja ellátni. A Szép Szó mégis otthont jelentett irodalmi értelemben a költő számára, rendszeresen és kiemelt helyen hozta műveit, melyek száma az utolsó két évben talán ennek köszönhetően is sokasodott meg.
József Attila egészségi állapota különösen az 1930-as években romlott meg. Idegi eredetű gyomorpanaszainak kezelése céljából kezdett 1931 táján analízisbe járni. 1935-36-ban Gyömrői Edit kezelte a költőt, aki anyahiányát, szeretethiányát átvitte kezelőjére, s szerelemre lobbant iránta. /Nagyon fáj – ezzel búcsúzik tőle, ősi átok az őt nem szerető nőre/
A költő ráadásul még késsel rá is támadt Edit vőlegényére.
Baráti társaságban ismerkedett meg a szintén pszichológus Kozmutza Flórával. Virágzó szerelemnek indult kettőjük kapcsolata. Feltehetően mind Flóra, mind pedig József Attila betegeskedése hozzájárult kapcsolatuk romlásához. A költő, mint már említettem 1937 nyarán szanatóriumba került, ahol skizofréniával kezelték. A kezelések után a költő Jolán és Etel nővérével Balatonszárszóra ment. /Makai Ödön telkét szerezték meg egy válóper nyomán/ Az elzártság depresszív módon hatott a költőre. November végén meglátogatta őket Flóra, majd december 2-án néhány barát. Másnap, december 3-án rövid búcsúleveleket írt, majd hirtelen sétálni ment. Etus nem sokkal később utána indult, de addigra József Attila /feltehetően/ vonat alá vetette magát.

Kései költészetének tényezői, azok hatása az 1930-as évektől, kulcsszavak, gondolatok:
• 1930-as évek – fasizmus – a történelmi és egyéni sors negatívba fordulása – ösztön és értelem megkülönböztetése – elidegenedés
• József Attila ismerte az elidegenültség állapotát, melyre magyarázatot a társadalmi viszonyokban talált.
• Otthonkereső törekvései sorra kudarcot vallanak (Szántó Judit, Gyömrői Edit, Kozmutza Flóra)
• Elmagányosodik
• Kiteljesedett már költészete, a társadalom mégsem ismeri el
• Nem tudja eltartani önmagát
• Betegsége súlyosbodik
• Árván nőtt fel, családi élet hiánya egyre jobban aggasztja
• Testvérei élete is zaklatott
• Nemcsak magánemberként, de költőként sem talál igazi közösségre
• Szeretethiány – egyre gyakrabban idézi fel édesanyja alakját (Pőcze Borbála 1919-ben halt meg rákban. – anyapótlék: Gyömrői Edit)
• Anyja képei: Tanú, vádlott, védő
• Mama, Kései sirató
• Anyahiány = élet igazi értékeinek hiánya
• Egyre többször: gyermek, anya téma
• Egyetlen menekülés – a szerelem lehetne – Edit- versek - menekülés a magány és a betegség előle
• Gyermekké tettél, Nagyon fáj
• Küzdelem az elmúlással
• Fasizmus – demokrácia követelése (Levegőt!)
• Utolsó lehetőség: Flóra
• Flórának (1937)
• 1937-től:
• Végső összegzés, számvetés megfogalmazása
• Reménytelen az egyén és a társadalom helyzete
• Nincs már semmi lehetősége a méltó életre
• Elkerülhetetlen, értelmetlen halál
• Tudod, hogy nincs bocsánat – önmegszólító vers
• Isten kapcsolat – bűn téma megjelenése
• Kései versei: gyakori a bűn, bűnösség, bűntelenség, bűnhődés gondolatköre
• Igazi szerep betöltésére való képtelenség
• Pedig barátai jó híreket hoztak: siker, Baumgarten-díj
• Menedékkeresés: istenes versek
• Nem emel föl: apa-és istenkeresés „Fogadj fiadnak, Istenem”
• Fohászkodás
• Szenvedés
• Áldozat „Vizsgáld meg az ügyemet, mielőtt magam feláldoznám.”

A legutolsó vershármas:
• Karóval jöttél…
• Talán eltünök hirtelen…
• Ime, hát megleltem hazámat…

/Már halál partjairól tekint vissza bevégzett életére. 1937 novemberében keletkeztek Balatonszárszón./

Karóval jöttél…
Önmegszólító vers, létösszegzés
A gyermekkorig, az ifjúságig megy vissza
Gyerekkor: szerepek felvállalása
Felnőttkor: állandó csalódás, kiábrándulás a szerepekből
Nehéz elviselni ezt az állapotot, különösen az elemi létfeltételek hiányában
Egyetlen jó megoldás önmaga és környezete számára a halál
A felnőtt szólítja meg gyermek önmagát, a remény nélküli ember a reménykedőt
Ellentét: gyerekkor nagyravágyó ígérgetése – jelenkor nincstelensége
Gyermek-motívum: szeretet, szerelem utáni vágyódás; életrajzi jelleg
/gyermek életrajzi jellegként, nemcsak gyerekkora, hanem: Szárszón a két nővérével és három kicsi gyermekkel összezártan élt/
Őt gondozni kell: régen, mert kicsi volt, most is, mert súlyos beteg
Dialogizáló-költői én
Reménytelenség sugárzik belőle, ételmetlen élet – mindent elrontott
Irónia is megjelenik
Talán eltünök hirtelen…
Önmegszólítás, önfelszólítás
Időszembesítő vers
A jövővel – a teljes, a nyom nélküli pusztulás szemléletes képével – indul, majd minden szakaszban a múltat és a jelent szembesíti, de úgy, hogy a jelen képe mindig magában foglalja a jövő befejezettségét, az élet folytathatatlanságának motívumát.
Zöld vadon-téli
A létező szól a versben önmaga lét-utáni állapotáról
Negatív jelen
Befejezett jövő
A múlt is negatív volt
Önmagát vádolja a költő: elhibázta életét
Bűnös, mert erkölcsileg vétett, nem tudta kiteljesíteni személyiségét
Bűne: másmilyennek hitte a létet, mint amilyen
Erdőn keresztül: a természet és az emberi életkorok képei – „bimbós gyermek”, „árva”, „mostoha”, „ifjú”
Felidézett múlt, nem azt tette, amit tennie kellett volna
Erdő is eljut a tavasztól a télig: „bimbó” „zöld vadon” „száraz ágak”
Öröknek hitte a létet, és a szabad tevékenység terepének
Már a 3-4. sorban összegzi a számvetés lényegét
Tékozló fiú: bánat és önbírálat
Bűnök, következmények
Anya megjelenése, gyermekiség
Száraz ág – elmúlás – 32 évesen!!!
Keresztrímes, ütemhangsúlyos

Ime, hát megleltem hazámat…
Létösszegzés
Nyers szókimondással beszél saját sírjáról
Személyes válság + objektív társadalmi körülmények
Nem önmaga hibázta el életét
A haza fogalmának leszűkítése – indítás
A számára adott lehetőség szűkíti le a hazát – egy sírra
A haza, közösség hiányával indul, végül a család hiányával zárul
Csak önmaga sorsát zárja le
Utolsó szava: remény
Az emberiség nem pusztulhat el – nem lehet mindenkinek ugyanilyen kietlen sorsa
Búcsúzásról szól
Végső megnyugvás: nem térhet ki sorsa elől: halál
Feleslegesség élménye
Felütése: meditálás – megvilágosodás, felismerés
Már a halála is értelmetlen – ellentétben: Tiszta szívvel: halála is hasztalan
Utolsó vsz.: népdalos jelleg.

+ van egy jó táblázat a 12-es tankönyvben...érdemes megnézni..
ez humánusabbra sikerült ugye?

Sziasztok!
Szeretnék segítséget kérni! Alkalmassági vizsga miatt nem tudtam részt venni a magyar konzultáción, viszont szükségem lenne a pontos követelményekre, a további tételek kidolgozásához! Sokat segítene, ha valaki begépelné, vagy valahogy eljuttatná. Előre is köszönöm!!!
Csilla

kérdés mindenkitől, ez mennyire elég?: 1. tétel – Petőfi Sándor forradalmi költészete

Petőfi Sándor összekülönbözik a hivatalos politikával, Széchenyivel ellentétes nézeteket vall, nem a politikával, hanem forradalommal akarta kivívni Magyarország függetlenségét. Szabadszálláson 1848. Június 15-én volt a Petőfi számára kudarccal végződött választás.
A szabadság egy vízió szerinte, egy távoli jövőbeli látomás. Petőfinek már igen korán jelentkezett személyes motivációja, a rendkívül erős vágy a függetlenségre, a kötetlen életmódra. Petőfi látomás költészetében a látomás és a látnok-szerep a szó legsajátabb értelmében költészet és költői feladat. A politikai tettként felfogott költészet a képzelet segítségével a kívánatos jövőt kívánja felmutatni a jelennek, vagyis a teljesebb világ megvalósítására szólít fel. Petőfi látomásköltészetében egyszerre jelenik meg az időtlen és az eszményi jövő. A nemzeti függetlenség hiánya és a polgárosodás megkésettsége következtében nálunk is az irodalmat a nemzet ébresztőjének, tanítójának és lelkiismeretének tekintette a közvélemény-formáló nemesi értelmiség. A költőtől azt várták, hogy vezér, politikus is legyen egy személyben. Ennek a szerepnek Petőfi mintegy elébe ment; igaz, jóval radikálisabb társadalomjavító programmal kötötte össze, mint amiben a nemesi értelmiség túlnyomó része gondolkodott.
Levél Várady Antalhoz című episztola kedélyesen tréfálkozó hangneme a megváltozott, az újra bizakodó és magabiztos költőt állítja elénk, aki már elindult új célok felé. Visszatekint a Felhők csüggedésére, az életunalom hónapjaira, s boldogan állapítja meg: újjá születtem!
Ebben a levélben jelenik meg először az a forradalom előtti optimizmus, mely az emberiség minden társadalmi megoldását egy közeli, kegyetlen, véres háborúban látja, s az a meggyőződés, hogy ezután Isten képihez hasonló emberek lakják majd a földet.

Világosságot!
A Világosságot! című bölcseleti költeménye a használni vágyó, a cselekvő költő filozófiája. Filozófikus költemény, számára a kérdések kérdése nem a lenni vagy nem lenni, hanem az, hogy használ-e, vagy sem a világnak, aki érte föláldozza magát. Bár kételyektől gyötörten, de mégis hinni akarja, hogy a világ az általános boldogság felé halad. A végső cél a teljes világszabadság. Ehhez az első lépés a nép, majd a nemzet felszabadítása. Akárcsak Kölcsey, Petőfi is hitt abban, hogy az események akár fordítva is működhetnek, vagyis az egész változása kihatással lehet a részre. A költő feladata tehát, hogy a szabadság útja felé vezesse népét, s az emberiséget.

Apostol
Petőfi egyik legismertebb epikai költeménye az Apostol. Elbeszélő költemény. A mű egy forradalmár életét dolgozza fel születése napjától haláláig, pontosabban kivégeztetéséig. Az apostolban a világ fekete, a nyomor és az erény testvérek, a pár hónappal korábbi családi idillt a kétségbeejtő családi nincstelenség űzi el. Szilveszter „magafaragta” ember, aki kétes származás, és halmozottan hátrányos gyermekkor után saját erejéből, tehetsége révén lesz gondoskodó elme, mi több, „apostol”, az egyenlőség és szabadság önfeláldozó harcosa. Romantikus túlzások találhatók a gyermek Szilveszter sorsának igen részletező leírásában: „Lopott, koldult, szolgált”- ennyiből állt gyermekkora. Szilveszterrel csak kevesen tesznek jót, kevesen szeretik. A tragédia abban rejlik, hogy magára marad: népfelvilágosító tevékenysége nem elég ahhoz, hogy megtörje a zsarnokság és a szolgaság évszázadok alatt kialakult, egymást erősítő rendszerét. Ezt a bűvös kört csak erőszakkal lehet megszakítani: az évtizedes börtönbüntetést szenvedett, családját vesztett forradalmár végső elhatározásra jut: a sikertelenség után életét vérpadon végzi, sírja jeltelen marad. Szilveszter egyoldalúan ábrázolt, romantikus statikus hős: egyszerre ember- és világmegváltó is. Tanulságokat von le: ha a parányi szőlőszemet sok százezer napsugár érleli, a föld, a nagy gyümölcs megéréséhez sok ezer vagy millió év szükséget. A földet érlelő sugarak a „nagy lelkek”, de ilyen kevés van, és rövid életűek. Szilvesztert ugyanúgy megrugdalják, leköpködik, mint annak idején Jézus Krisztust, s hasonlóképpen követelik halálát.

A XIX. szd. Költői Petőfi költői hitvallásának legnagyobb verse. A versben arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a költő feladata. Petőfi a költőt nem egyszerű versíró embernek tartja, úgy véli, a költőnek küldetése van. A költő egyfajta jövőbe látó táltos, próféta, akinek a feladata, hogy a közösség élére álljon

Látomásversei közül az egyik legjelentősebb, mely a nagy romantikus-szimbolista víziókkal vetekszik, az Egy gondolat bánt engemet. A várt és remélt szabadságharc gondolatköréhez kapcsolódik.

olvasokucko.tvn.hu/main.php?do=olvas&konyv=29

Apostol tartalma:

A mű eredete:

Az apostolt Petőfi 1848 június-szeptemberében írta meg Pesten, miután képviselőjelöltsége az ellenpárt rágalmai és erőszakossága miatt megbukott.

Szereplők:

Szilveszter
Szilveszter felesége
Szilveszter gyermekei
Szilveszter anyja
egy kocsis
egy rabló
Szilveszter keresztanyja
egy koldusasszony
egy öregúr
az öregúr fia
egy falubeli pap
egy falubeli földesúr
egy nyomdász
egy börtönőr
Szilveszterék szomszédasszonya
a király
egy hóhér

Történet:

1
A városban sötét van már, csak egy kis padlásszobában világít még a gyertya. A szegényes berendezésű lakban egy anya szoptatja gyermekét, nagyobbik fia alszik, apjuk pedig az asztalnál ülve gondolkozik.

2
Kiderül, a kisfiú nem is alszik, mert lefekvés előtt még enni szeretne. Apja végül odaadja neki utolsó darab kenyerüket, melyet felfalva végre álomra szenderül időközben elbóbiskoló édesanyjával és testvérével együtt.

3
A férfi félálomban Isten színe elé járul, s előtárja gondolatait: minden bűn okozója a rabszolgaság, mikor ember uralkodik emberen. Ő kész ez ellen fizetség reménye nélkül is harcolni, ehhez kér csak erőt Istentől.

4
Vajon ki lehet ez a férfi, ez a "szent apostol", aki embertársai boldogságát előbbre tartja saját igényeinél? A következő 10 rész erre ad választ:

5
Réges-régen egy asszony valamilyen okból meg akart válni csecsemőjétől, s még születése napján egy bérkocsiba helyezte. A kocsis azonban nem örült az ajándéknak, s kitette a csöppséget egy kocsma bejárata elé. Ott egy részeg tolvaj talált rá, aki hazavitte, s elhatározta, hogy szomszédasszonyával jó pénzért felnevelteti.

6
Másnap a rabló újból átment az asszonyhoz, aki elmondta, hogy a gyermek fiú. Elhatározták, hogy megkeresztelik, s mivel Szilveszter napján találtak rá, a keresztségben a Szilveszter nevet kapta.

7
A gyermek nőtt, s négyéves korára kitűnő kis tolvaj vált belőle. Ekkor azonban nevelőapját, az öreg tolvajt felakasztották, s keresztanyja elzavarta hazulról, hiszen neveléséért már nem remélhetett több pénzt. Az utcán bolyongva egy vénasszony talált rá, aki hazavitte magával, s szállást adott neki. Feladata az lett, hogy a kissé elhízott öregasszony helyett kellett ezekután koldulnia.

8
Hatéves koráig teltek így napjai, közben jól megbarátkozott a vénasszony kutyájával. Azonban egy nap, mikor egy öregúr megkérdezte, ki ő, nem bírt tovább hazudni, s elmondta az igazságot. Legújabb pártfogója pedig elvitte magával a házába.

9
Új otthonában a nagyságos úr fiát kellett követnie és szolgálnia. Azonban a dölyfös úrfi gyakran megbántotta testileg-lelkileg Szilvesztert. Az egyetlen dolog, amely maradásra bírta, hogy "ura" óráin ő is tanulhatott. Tizenhat éves korára viszont elhatározta, hogy búcsút int ennek a háznak, mert a megaláztatást nem bírta tovább viselni. Búcsúajándékként az öregúr egy évi jövedelmét adta az ügyes, szorgalmas fiúnak.

10
Szilveszter elhagyta a várost, és kiért a szabadba. S ekkor, a természetet meglátva döbbent rá, hogy Isten milyen hatalmas és jóságos.

11
A kapott pénzből beiskoláztatta magát, és tanult tovább. A Világtörténetet olvasva rájött élete céljára: a szabadságért kell küzdenie, akár élete árán is.

12
Éppen ezért, elvégezve az iskolát, nem valamely nagyúr szolgálatába állt, hanem elment egy kis faluba jegyzőnek, ott prédikált a szegényeknek, akik nagyon megszerették. Két helyen nem nézték csak jószemmel: a kastélyban és a paplakban. Pontosabban előbbi helyen csak egyvalaki szimpatizált vele: a kastély kisasszonya, akinek egyszer el is mondta élete történetét.

13
Egyszer azonban a pap a templomban Szilveszter ellen lázító beszédet mondott, minek hatására a falubeliek elűzték otthonukból. A kastély kisasszonyától, aki időközben beleszeretett, egy jegygyűrűt kapott ajándékba. Újból a fővárosba utazott, s kibérelt egy kis padlásszobát. Azonban a lány titokban követte, s ő ezekután megosztotta vele szegény életét.

14
Így éltek boldogan az Isten előtt kötött házasságban, amíg Szilveszterben újból fel nem buzogott a tettvágy. Könyvet írt, melyet elvitt a nyomdába, de azt a cenzúrára hivatkozva nem nyomtathatták ki. Végül, hogy valamiből megéljenek, másolásra adta a fejét. Az évek teltek, a kis család pedig három-, majd négyfősre gyarapodott. Ezzel el is érkeztünk újból a jelenbe, ahol otthagytuk a gyermekeivel alvó édesanyát és az időközben lefekvő édesapjukat, Szilvesztert.

15
Másnap szörnyű tragédiára ébred a család: a csecsemő az éjszaka éhen halt. Édesanyja keservesen siratja. Szilveszter nagy nehezen elhatározza, hogy eladja utolsó értékét, a feleségétől kapott jegygyűrűt, hogy illően eltemettethesse halott gyermekét.

16
Szilveszter ezekután sem adja fel életelvét, s kutakodása sikerrel jár: talál egy titkos nyomdát, ahol kinyomtathatja művét. Az emberek pillanatok alatt elkapkodják, azonban a törvény szigorú (és igazságtalan): a könyv lázító, szerzőjét el kell fogni. Szilvesztert úgy hurcolják el a pribékek, hogy már nem is találkozhat utoljára szeretett feleségével és fiával.

17
Álmából-ájulásából felébredve egy börtönben találja magát. Nagyon elszomorodik, azonban nem magát, hanem szeretteit sajnálja. Egyszer rabságában megjelenik neki felesége szelleme, aki tudatja vele, hogy ő már elhagyta ezt a világot. A megviselt Szilveszter tébolyultan esik össze.

18
Tíz év raboskodás után egyszercsak isteni jel érkezik, egy veréb száll az idős Szilveszter börtönének ablakára. A madárka valóban jó hírt hoz, ugyanis Szilvesztert még aznap szabadon engedik.

19
Szabadulása után Szilveszter felkeresi régi otthonát, ahol a szomszédok tudatják vele, hogy elfogása után feleségének a felőle érkező híreket hallva megszakadt a szíve, s szörnyethalt. Az agg felkeresi a temetőt, de nem találja a számára oly' drága keresztet. Szörnyű tervet forral: merényletre készül. Mikor a király a város utcáin felvonul, ő fegyvert fog rá, és lő, de az uralkodót nem éri golyó. Szilvesztert elfogják, s még aznap hóhér vágja le a fejét. Testét az akasztófa mellé temetik el.

20
Telik az idő, új generációk nőnek fel immár, akik lerázzák magukról a rabláncot, és hálásan, tisztelettel néznek fel a régi idők Szilvesztereire, akik teste jelöletlenül fekszik a bitófa mellett...