Alakítsd át képzeletedben ezeket az anyagokat!
Olvasd úgy, mintha palackpostát kaptál volna, igen, Te...
Egy másik, határtalan világból.
Olvasd az újdonság, az érdeklődés, az osztatlan figyelem erejével!
Keresés
Friss topikok
Robi Szilágyi:
De kiaz irolya (2016.01.15. 09:33)Iliász-Odüsszeia
cárkisasszony:
Sziasztok! Itt mellékelem a Mester és Margarita hivatalos honlapját, ahol rengeteg elemzést talált... (2010.06.14. 21:02)Érettségi tételek magyar nyelvből 2010.
Fruzsiii:
Kosztolányi Dezső: Pacsirta
Kosztolányi nagy regényei közül ez volt a második, 1924-ben jelent me... (2010.06.11. 19:12)Kosztolányi-tétel
Két diák - név nélkül - vette a fáradságot, és eljött beszámolni. Köszönet érte! Mindhármunkat megdöbentett, hogy mennyire más egy tétel elmondva, mint az íróasztal diszkrét magányában, mikor úgy érezzük: már tudjuk - közben NEM!
Hétfőn és kedden állok a diákok rendelkezésére, hogy csoportonként beszámoljanak az irodalom- és nyelvtantételekből.
Higgyétek el, nagyon fontos felmondani és gyakorolni! Még nem késő!
Ide bejegyezve jelentkezzenek a 3-5 fős csoportok hétfőre és keddre 9-től!
Szeretnék indítani egy online, interaktív érettségi előkészítőt. Egy rövid kérdőív kitöltésével segíthetsz abban, hogy igazán hasznos legyen az anyag, vagy jelentkezhetsz az online próbakurzusra - természetesen ingyen!
apja:Gáborjáni Szabó Lőrinc – mozdonyvezető – lecsúszott, sikertelen embernek érezte magát, testvérei tanult emberek voltak, ő viszont kimaradt a negyedikből – keserűsége rányomta bélyegét az egész családra
Anyja: Panyiczki Ilona
Testvérei: Zoltán, Rózsika, Hajnalka
Diákkorában félt apjától – igazságtalannak, zsarnokinak tartotta
Életük eleinte állandó vándorlás (Miskolc – Balassagyarmat – (1908) Debrecen)
Iskolái: Miskolc, Balassagyarmat, Debrecen, debreceni Református Főgimnázium
Kitűnő tanuló volt
Görög, német francia, latin
Szophoklészt, Heinét, Baudelaire-t fordított
Osztálytársa: Dienes Kató – előkelő, művelt értelmiségi családból – diákszerelem
Kedvelte: Ady, Babits
1918. március – hadiérettségi – bevonult katonának – rangelső lett (Szeged, Lugos)
Bp. Műegyetem gépészmérnöki karára iratkozott be, később: magyar-német-latin szakra, de tanulmányait nem fejezte be
Babits Mihállyal szoros barátságot kötött – révén megismerte a nyugatosokat
Mikes Lajos, Tóth Árpád felfigyeltek rá, maguk mellé vették, Lőrincnek munkája lett (1944-ig itt volt újságíró) + versei itt jelentek meg, pedig 1923. – nyílt szakítás a Nyugattal
1921 szilveszterén titokban feleségül vette Mikes Klárát (Mikes Lajos lánya)
Életében és költészetében a világ fölfedezésének és megértésének sürgető vágya sarkallta
Legizgatóbb téma számára: a nő és a férfi kapcsolata
Sok nővel, asszonnyal volt kapcsolata
Szeretett utazgatni – édesapja révén olcsón tehette meg a Monarchia területén, + Ausztria, Olaszország, Németország, Erdély, Franciaország, Dalmácia, Csehszlovákia, Alexandria, Kairó
Sajtótudósítóként külföldi utak, kulturális delegációkban – barátai nehezteltek rá
1927 –önálló folyóirat Sárközi Györggyel – Pandora címmel – Nyugat ellenzéke volt, nemzedéki folyóirat volt
1932 – Te meg a világ c. kötet – megtalálta végleges, egyéni hangját
1936 – Különbéke
1938 – Harc az ünnepért
1943 – Összes versek – Régen és most – az eddig még nem publikált versei is
1945 –ünnepelt, elismert költő (Baumgarten-díj: 1932;1937; 1944)
sajtókíséret tagja (Horthy Miklós, Teleki Pál)
1940-43. háború ideje alatt – katonai szolgálatok, de frontra nem került – ekkor katonaverseket írt
világnézeti függetlenség, közömbösség, politikai el nem kötelezettség
kiszorult az irodalmi életből, műfordításokkal foglalkozott
barátai támogatták, segítették, mellé álltak
1945-ben kezdte írni a 370 azonos formájú versből álló Tücsökzene című ciklusát, lírai önéletrajzát (1957-re készült el)
1951- A huszonhatodik év – 100 szonett
1956. Válogatott verseinek gyűjteménye – Illyés Gyula felfedező tanulmányával
1951. első szívtrombózis
1957. október 3-án halt meg (harmadik szívtrombózis)
A lírai Szabó Lőrinc:
Líráját meghatározó alapélmények:
A világkép széttöredezettsége
Az igazságok sokfélesége
Az értékek elbizonytalanodása
A szubjektum elmagányosodása
A húszas évek fő motívuma: a jelen elleni keserű, átkozódó lázadás
Lázadásának forrása:
Egyéni léthelyzete (anyagi gondok)
Az újságírói munkát robotnak tekintette
Nincstelenség
Létbizonytalanság
A harmincas évek költészete:
A harmincas években megváltozik a költő világszemlélete. Az első évtized lázadó küzdelmeibe belefáradva a szembenállást valamiféle befelé fordulás, rezignáció, bölcseleti szemlélődés váltja fel. Lemond a társadalmi-szociális kérdések feszegetéséről, keserűen tudomásul veszi, hogy a világ olyan, amilyen: nem lehet megváltani, megváltoztatni.
Különbéke:
Szabó Lőrinc egyik kulcsverse
Az első strófák (1-4) visszaidézik a 20-as évek lázongásainak értelmét, a hitet, hogy lehet még a világon segíteni, s az élet, ha sokan akarják megváltozik
Az 5. szakasztól – az illúziók elvesztésével – elkeseredettség jelenik meg
Az életet most is mocskosnak látja, még szörnyűbbnek is, mint fiatalon
Már nem ámítja magát
Nyugalommal vet számot a világgal és helyzetével
Lényeg: a lélek háborítatlan nyugalma
Különbékét köt a semmivel – olyannak fogadja el az életet, amilyen
Üzenet, amit ő is tesz: a sok rossz, negatívum között, felidézni, észrevenni, megbecsülni a lét apró örömeit
Magára kényszerített belső béke, csak a gyermekekben tud elképzelni egy jobb, harmonikusabb világot, a jövőt már csak a következő generációban látja
Gyerekvilághoz való vonzódás – ihletője: 1933. Lóci óriás lesz
Családi életben találja meg a szépséget, a boldogító jó pillanatokat, a vidám derűt, a nyugalmat, a békét – HARMÓNIA
Ugyancsak a harmóniát sugározza a költemény ütemhangsúlyos verselése is
A műben jelentkező új téma: keleti, buddhista filozófia és költészet hatása
Az élet megismerhetetlen: állítás-tagadás, látszat-valóság egyaránt lehet igaz
Bár mocskos az élet, szerepe van, feladatunk van benne
Felnőttlét/gyermeklét világa
Ima a gyermekekért:
Műfaja: ima ( nem Istenhez fohászkodik benne)
Fohászkodik a gyemekeiért
A versszakok első sorai megszólítások, melyekben a természethez fordul
A második sorok a kérést, fohászt tartalmazzák: -szeressétek gyermekeimet; -vezesd okosan a lányt, a fiút; -tanítsd őket, csillagos éjjszaka
Nem Istenhez fohászkodik, a teremtett világot szólítja meg, de kiemeli, hogy az ember gonosz, benne nem bízik
A világ minden teremtettjéhez szól: nap, csillagos éj, csiga, szél, fű, gyümölcsfa….stb. bennük bízik, mert ők már bizonyítottak: „Ha messze voltak tőlem, eddig is rátok bíztam sorsukat”./ „Énhozzám mindig csak jók voltatok…”
De az emberben nem bízik
Aggodalom sugárzik a versből
Az életben már sok gyötrelmet tapasztalt, kiábrándult ember kéri a természetet, hogy óvja meg gyermekeit –ha messze van/ ha majd meghal
A 3. versszak első feléig, „fentről”, a szülő nézőpontjából követi a gyermek csínytevéseit, majd a vsz. második felében szó szerint is leereszkedik a gyermek szintjére. Leguggol mellé, és ezáltal beleilleszkedik a gyermek szemszögébe, az ő látásmódjába.- kitágul a világ
Ezzel együtt megjelenik a kicsiny lét nyomorúsága – a tehetetlenség, a küzdelem az elnyomással, az észrevehetetlen törpeséggel
A nézőpontváltás elgondolkodtatja az olvasót, és feszültséget kelt – korlátoltság
Végül a gyermekre helyezi újra a nézőpontot, (amint lerántja az abroszt, és máris eliszkol) – ezzel oldja fel a feszültséget
1 pillanatra változtat helyzetet
Egy téli bodzabokorhoz:
Az ember szembesítése a természet segítségével önnön létezésével
Téli bodzabokor látványa ihleti a lét kérdéséről való elmélkedésre
Természeti ciklusok= élet-halál
Beletörődés a természet rendjébe- nyugalom megtalálása
Haláltól való félelmet oldja fel a vers-természet rendjében való
Itt találkozik a gondolkodás és a lét, egységbe kerül
Természeti tárgy, bodzabokor szerepe: önmegfogalmazás lehetősége, belső monológ
a létezés minden teremtményre közös példázatát mondja el
A bodzabokor megismerésén, figyelésén keresztül ismerte, értette meg önmagát
Édesapja, Pilinszky János mérnöknek készült, de végül jogot végzett, postatisztviselő lett
Édesanyja: Batiz Veronika – postai tisztviselő
Törékeny, érzékeny fiú volt – nagynénjei támogatták – egyikük apácafőnöknő volt, a magyarországi szervita rend megalapítója
Budapesti piarista gimnáziumban érettségizett
Pesti egyetem – joghallgató; majd magyar és olasz irodalmat és művészettörténetet hallgatott, de diplomát nem szerzett
Bölcsészkari tanulmányai végén megkapta az egyetemi végbizonyítványt, doktori szigorlatra készült (1944), de a háború miatt vizsgáit nem tehette le.
1941-1944 a Szent István Társulat hetilapjának, az Életnek a segédszerkesztője
1938 óta jelennek meg versei különböző folyóiratokban (Napkelet, Vigilia)
1944 őszén behívták katonának – németországi Harbach nevű faluba vezényelték, emellett szolgált még: Frankfurt, Wiesbaden) – megismerte a fasizmus szörnyűségeit, a koncentrációs lágerek borzalmait – a háború során szerzett élményei nagy hatással voltak rá
1945 novemberében jöhetett haza Magyarországra
Ritkán írt, verseit közölte: Újhold, Vigilia, Válasz, Magyarok – folyóiratok
1949 után politikai-világnézeti okok miatt kiszorították az irodalmi életből, verseket nem publikálhatott
Verses meséket írt – Aranymadár (1957)
1955-ben polgári házasságot kötött Márkus Annával (festőművész, díszlettervező) – ő illusztrálta a költő Aranymadár című művét
Pár hónapig voltak együtt, felesége 1956 óta Párizsban él
1957-től az Új Ember című katolikus hetilap belső munkatársa lett: tárcákat, kritikákat, esszéket tett közzé benne
1959 – Harmadnapon című verseskötete jelent meg – 12 év (1946-1958) költői termését fogja össze a könyvben közzétett 33 vers (pl.:Apokrif; Harmadnapon)
60-as évektől szabadabbá vált –utazgatott – Párizs, Amerika, Anglia
Költői világának középpontjában a koncentrációs táborokról szerzett nyomasztó tapasztalatai álltak – (1964) Rekviem „fimnovella”; Sötét mennyország = KZ-oratórium
1970 – Nagyvárosiikonok –első nagy alkotói korszakát zárja le; gyűjteményes kötet; 30 év (1940-1970) lírai termését tartalmazza; nagy sikert hozott
Összegyűjtött verseinek új alkotásokat magában foglaló, utolsó egysége, a Nagyvárosi ikonok mindössze 15 költeményből áll. 10 év alatt (1959-1970) rendkívül szegényes ez a termés – Pilinszky már-már a végleges elhallgatás küszöbére sodródott
Utolsó versei – újfajta versszerkezet – lírai átalakulás – a költemények egyre rövidebbek (1-2 soros is van), szűkszavúbbak, tömörebbek, vázlatosak, töredékesek
1970-es évek – „versömlés” egymás után jelentek meg verseskötetei: Szálkák (1972); Végkifejlet (1974); Kráter (1976)
Ugyanúgy rövid, tömör, nehezen érthető versszerkesztés jellemzi ezeket a verseket; elvontak, rejtelmesek
Utolsó éveiben tele volt tervekkel – önéletrajzi regényt készült írni, filmet szeretett volna rendezni, operaszerzésre is gondolt
Tele volt zaklatottsággal, nyugtalansággal
„menekült” Pestről, sokat utazott vidékre (Sopron, Törőcsik Mari házában; Velemben)
Székesfehérváron lakást bérelt magának 1980-ban
Ebben az évben feleségül vette a francia Ingrid Ficheux-t, aki Bp.-en zenét tanult (egyházi házasság)
Szép. Harmonikus időszak előtt állt, de váratlanul 1981. május 27-én Bp-en meghalt.
Trapéz és korlát
Legelső verseskötete
1946 májusában jelent meg
19 verset tartalmaz, melyek 1941 és 1946 között keletkeztek
Csillaghálóban hányódunk partravont halak, szánk a semmiségbe tátog, száraz űrt harap. Suttogón hiába hív az elveszett elem, szúró kövek, kavicsok közt fuldokolva kell egymás ellen élnünk-halnunk! Szívünk megremeg. Vergődésünk testvérünket sebzi, fojtja meg. Egymást túlkiáltó szónkra visszhang sem felel; öldökölnünk és csatáznunk nincs miért, de kell. Bűnhődünk, de bűnhődésünk mégse büntetés, nem válthat ki poklainkból semmi szenvedés. Roppant hálóban hányódunk s éjfélkor talán étek leszünk egy hatalmas halász asztalán.
Egységes sugallatú, egynemű líravilágot alkot: egységesnek mutatkozik a költői létérzékelése és léttudata
1. ciklus címadó verse a Halak a hálóban (1942)
-az emberi létezés mitikus, általánosító látomása
-létbe vetettségnek és a lét értelmetlenségének megfogalmazása
a címben megjelölt szemléleti képet a költői képzelet
-kozmikussá tágítja, rávetíti az egész emberi világra
-háló – csillagháló
-halak a víztől megfosztva, partra vonva a hálóban hánykolódnak
szenvedés – önmagunk, embertársaink is
egymás elleni öldöklés – értelmetlen, céltalan
a szenvedés sem hoz feloldozást
vége:csattanó–a „hatalmas halász” képe a megsemmisülést sugallja
a költő kilép a személyesség határai körül (T/1-ben beszél)
az alapélményt univerzális érvényűvé emeli
embersors (vers metaforikája szerint) időtlen és feloldhatatlan drámaként jelenik meg
létharc – tragikus kényszer, hiábavaló és irracionális bűnhődés
közönyös világerőknek kiszolgáltatottan kell létezni, valami egyetemes, kozmikusotthontalanságban
az örökös szenvedés sem válthat ki
alapvető élményként jelenik meg a versben a testvértelen magány, az árvaságvigasztalansága, a kárhozatszerű számkivetettség szorongó érzése
hiányzik a versből az üdvözítő szenvedésbe, a megváltó kegyelembe vetett hit
a bűnhődés okszerűtlen és céltalan: nincsbüntetés jellege
Hasonló vezérmotívumok, élménytípusok köré rendeződik a kötet többi költeménye is.
Trapéz és korlát
Sötéten hátat forditasz, kisikló homlokodra a csillagöves éjszakát kezem hiába fonja. Nyakad köré ezüst pihék szelíd pilléi gyűlnek, bizalmasan belém tapadsz, nevetsz, - vadúl megütlek!
Sugárzó párkányon futunk, elgáncsolom a lábad, fölugrasz és szemembe kapsz, sebezhetetlen állat! Elszűkül arcod, hátra buksz, vadul zuhanni kezdesz, az éjszaka trapézain röpűlsz tovább, emelkedsz
a rebbenő való fölé! Kegyetlen, néma torna, mégcsak nem is kiálthatok, követlek szívdobogva, merészen ellököm magam, megkaplak és ledoblak, elterülünk hálóiban a rengő csillagoknak!
Most kényszerítlek, válaszolj, mióta tart e hajsza? Megalvadt szememben az éj. Ki kezdte és akarta? Mi lesz velem, s mi lesz veled? Vigasztalan szeretlek! Ülünk az ég korlátain, mint elitélt fegyencek.
2. ciklus címadó verse a Trapéz és korlát (1943)
-idegenség a szerelmi élményben is, otthontalanság
-szerelmesek – vonzódás vágyakozása és taszítás kényszere
-az egymásrautaltság és az egymásratalálás lehetetlenségéről
adnak hírt a viaskodás, a nyers és elkeseredett csatázás
-egymásba kapaszkodnak, mégis ellökik magukat egymástól
-az igék mozgalmassá, nyugtalanná teszik (emelkedés, zuhanás)
-a vad hajsza, a felhevült szenvedély végül lecsillapul, de nem
teremt megnyugvást és boldog megbékélést
-az egymást szeretők sorsa a végérvényes kettős magány, a
közös elítéltség, a vigasz nélküli boldogtalanság
3. ciklus címadó verse a Miféle földalatti boldogtalanság című vers
-szerelmes vers – az emberi kapcsolatok hiányáról szól
-monologizáló én, álombeli látomás
Pilinszky nem tartozik a kísérletező költők közé
A klasszikus vershagyományokhoz kötődik
Költészetére jellemző a világos logikai szerkezet
Kerüli a homályosságot, az érthetőség tudatos megnehezítését
Ritmikájában is hagyománytisztelő: fellazított jambusi formák
Megőrzi a strófákra tagolást
A verssorok többnyire egybeesnek a mondatok grammatikai határaival
Az Iliász, valamint az Odüsszeia c. eposzokkal kezdődik az európai irodalom. Ez a két mű idősebb, mint a Biblia és a Bibliával együtt ez a könyv gyakorolta a legnagyobb hatást azokra, akik az európai gondolkodást formálták. Ezekben a művek mitikus, mesés formában fedsik fel polgári társadalmunk mozgató rugóit az örök haza iránti vággyal együtt a földi boldogság keresését is.
I.Bevezető
1.Az Iliász-Odüsszeia műfaja:
-A két hősköltemény műfaja eposz. Az eposz versben írt terjedelmes irodalmi mű, mely egy múltbéli, sorsfordító eseményt mutatbe. Az eposz ezt az eseményt mindig egy kiváló hős személyén keresztül láttatja.
-Az eposz két fajtáját ismerjük:
·Népi eposz: pl. az Iliász és sz Odüsszeia is ilyen, jellemzője, hogy az ismeretlen költők által továbbadott hagyományt írja le, állítja össze egységes történetté valaki, pl. Homérosz.
·A műeposz jellemzője, hogy ismert a szerzője, aki egy nagy jelentőségű történelmi eseményről akar beszámolni korának. Pl. vergilius Aeneis, a rómaiak eredetéről, vagy Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem c. eposza a hazát védő, példaadó magatartásról.
2.A homéroszi kérdés:
-A homéroszi kérdés azt a problémát veti fel, hogy lehet-e mindkét eposz szerzője ugyanaz a személy. Ugyanis a két eposz világábrázolása, világképe között akkora eltérést tapasztalhatunk, hogy lehettetlen, hogy ez a két mű egy szerkesztő-szerzőtől származzék.
-Homérosz(és/vagy más) volt, aki egységes történetbe foglalta és leírta a sok szájhagyományban élő mitológikus történetet. Így az eposzoknak inkább szerkesztője Homérosz, mint írója.
1. MI AZ EPOSZ?2. EMLÍTS NÉPI ÉSMŰEPOSZOKAT, MI A KÜLÖNBSÉG KÖZTÜK?
II.A világképek átalakulása az Iliásztól az Odüsszeiáig
1.Az Iliász tisztán mitologikus világképe:
-Az Iliászt Kr.e. VIII. Sz-ban jegyezték le, de sokkal régebbi mondákat sző egységes történetté. Ezen mondák és mítoszok hallgatósága, a görögök ősei hittek abban, hogy a világ és az abban megtalálható minden egyes jelenség az istenek akartaára, tetteire vezethető vissza. Így az egyén karrierje, sorsának eseményei is az istenektől függött. Akik az istenek kegyeltjei vagy leszármazottai voltak, azok értek el eredményeket az életben, hacsak egy másik, haragvó isten meg nem rontotta a sorsukat.
-Az Iliász történetének indulásakor már tíz éve áll a harc trója falainál, melynek eseményei is attól függtek, hogy az istenek közül épp ki hajlandó harcolni pártfogoltjával, sőt, már maga a harc is az istenek viszálykodása miatt indult meg. (Ld. mitológiai bevezető)
2.A tisztán mitologikus világkép már az Iliászban megrendül
-A szerző érzi, hogy a valósában nemcsak az istenek, hanem az ember is felelős sorsáért. Ezt fejezik ki az Iliásznak a következő szakaszai:
·Agamemnón felelőtlen viselkedése következtében sok ezer kínt szerző járvány szakadt a görög seregre.
·Akhilleusz haragja következtében kivonta magát a harcból, ami oda vezetett, hogy a trójaiai egészen a bárkákig szorították vissza a görögöket.
·A földi élet természetes mozzanatainak bemutatása (Akhilleusz pajzsán Hephaisztosz az istenek kovácsa az egész akkori világot képekben ábrázolta) azt a gondolatot erősíti, hogy nem kell mindent a túlvilági erőktől várni.
3.Az Odüsszeia új világképe
-Az Odüsszeiában –mely feltehetőleg egy évszázaddal később keletkezett, mint az Iliász- egy egészen új világ jelenik meg. A főhős, Odüsszeusz saját sorsát alakítja, már kevésbé függ az istenek kénye-kedvétől.Ez az új világkép az időközben bekövetkezett társadalmi válltozásokat tükrözi.
-Kr. E. VIII. Sz-i görög világban jelentős társadalmi változások mentek végbe. Gyarmatosítások következtében az addig szigorú földesúri elnyomás alatt élő néprétegek a maguk uraivá válhattak, földet szerezhettek, önálló gazdaságot vezethettek az addig elnyomás alatt élt emberek. Aki ügyes és szorgalmas volt az gyorsan meggazdagodhatott.
-Ugyanígy Odüsszeusz az a hős, aki saját leleményességével, kitartásával küzdi haza magát, már nem kiszolgáltatottja felsőbb hatalmaknak. Odüsszeusz a tengeren mindenét elvesztette, nincstelenül, csak saját erjére, leleményességére támaszkodva vette fel a harcot, ez azoknak a korabeli földműves embereknek az érzését tükrözi, akiknek szintén lehetőségük nyílott a semmiből új világot teremteni.
1.MIT JELENT A MITOLOGIKUS VILÁGKÉP?
2.MILYEN TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK KÖVETKEZTÉBEN VÁLTOZIK MEG EZ A VILÁGKÉP?
3.MELY TÁRSADALMI RÉTEG TEKINTHETTE PÉLDAKÉPÉNEK ODÜSSZEUSZT?
4.MIBEN TEKINTHETTE PÉLDAKÉPÉNEK ODÜSSZEUSZT AZ ÚJ FÖLDMŰVES RÉTEG?
III.Az embereszmény megváltozása az eposzokban
1.Az Akhilleusz-típusú hős
-Az Akhilleusz típusú hős még a gyarmatosítás és földfoglalás előtti hőseszményt tükrözi.
-Akhilleusz félisten (Thétisz nimfa és Péleusz király gyermeke)
-Hírneves hős: a hőst nem érdekli más, csak saját becsülete, hirneve. Ezt érzi megsértve, mikor Agamemnón elveszi tőle rabszolganőjét és ezért nem harcol sokáig.
-Akhilleuszt az érzelmei vezetik, és nem a józan esze. Az Iliász így kezdődik: „Haragot, istennő, zengd péleidész Akhilleuszét”, s valóban A. érzelmei befolyásolják végig az eseményeket. Pl. Patroklosz halálhírére Agamemnón ellen irányuló haragja a trójai sereget vesz célba, ezért kezd végre harcolni. Majd a mű végén megalázza ellenfele, Hektór holttestét, holott a haldokló utolsó kívánságában kérte, ne tegye ezt.
2.Az Odüsszeusz-típusú hős
-Odüsszeusz nem volt „nemesi”, isteni származású, nem dicsekedhetett nagy hírnévvel. Neki a lelményességével, cseleivel kell érvényesülnie.
-Számára nem a dicsőség, a hírnév a legnagyobb érték, ami mozgatja, amiért küzd, hanem az ottgon, a hazatalálás, az otthon, a család.
-Odüsszeusz képes megfékezni érzéseit, csak eszére hallgatni, hogy áhított célját elérje. (pl. Nauszikaához, a pháiák királylányhoz fűző szerelmét.)
-Odusszeusz fontos erénye volt a tudásvágy. Az Odüsszeuszról szóló történeteket nemcsak azok hallgatták szívesen, aki példát láttak benne a leleményes, önérvényesítő magatartásra, hanem azok is, akik a tudást tartották az élet egyik legalapvetőbb értékének: Odüsszeusz meg akarta hallgatni a Szirének énekét, akik mindenttudást ígértek a hősnek. Ő lett előképe a filozófusoknak is, akik már nem a mítoszok alapján, hanem a gondolkodás segítségével próbálták megmagyarázni az élet jelenségeit.
1.HASONLÍTSD ÖSSZE AZ ILIÁSZ FŐSZEREPLŐJÉT AZ ODÜSSZEIA FŐSZEREPLŐJÉVEL A KÖVETKEZŐ SZEMPONTOK SZERINT:
-SZÁRMAZÁS, ÉRTÉKREND, ÉRZELMEK-ÉSZ VISZONYA,
2.MI AZ ÖSSZEFÜGGÉS A HŐSESZMÉNYEK ÉS A MŰVEK KELETKEZÉSEKOR FENNÁLLÓ TÁRSADALMI ÁLLAPOTOK KÖZÖTT?
a)Cél: a szerzetesek lelki épülése. A honfoglalás korában még nincsenek magyar nyelvű legendák.
b)Tartalmi szempontból
·Egyrészt a mesével vagy a mondával rokon.
·Másrészt egy ember szenttéavatásához szükséges dokumentumok gyűjteménye. Ehhez szükséges volt az alábbi három szempont megvalósulása, tehát ezek meghat. a legenda tartalmát:
§Egy erény hősi fokon való gyakorlása
§Csodás események éltében és sírjánál
§A kialakuló népi tiszetelet
c)Története: a keresztény fantáziára alapuló művek (apokrifek) és az aktuáliskultúrtörténeti hatások keveredése. Hagiográfia: a szentek élettörténetéhez kapcsolódó irodalmi műveket vizsgáló tudományág.
I-II. sz. feljegyzések a vértanúk életéről és szenvedéseitről.
III-IV. sz vita: élettörténet: az irodalmi eszközök beszivárgása: cselekményesség, érzelmi hatások.
Szent Jeromos: Legendárium
Rufinus: Vitae partum
XI-XI. sz. keveredés a népi és a lovagi költ. elemeivel
XII. sz. Jacobus de Vorogne: Legenda aurea
XIII. sz. Assissi Szt. Ferenc életéről szól a Fioretti:
Umbriai nemzeti nyelven
A reneszánsz novella cselekményessége jellemzi.
A barokkban a jezsuita iskoladrámák tartalmaznak legendákat.
d)Középkori latin nyelvű magyar legendák:
·Szent Mór legendája 1060 körül keletkezett két magyarországi lengyel remetéről, Szent Andrásról és Benedekről.
·Szent-Gellért legendája 1083 körül keletkezett.
·Szent István-legendák:
·1077 nagyobb legenda: a szenttéavatás érdekében kegyes, jámbor uralkodónak mutatja be.
·1095 utánkisebb legenda: reális képet ad a kemény kezű, hittérítő királyról.
·1095 után a Hartvik-féle legenda már beszámol a szenttéavatásról, valamint a Szentkorona történetéről.
·1100 körül Szent Imre herceg legendája
·XII-XIII. sz. Szent László legenda
§életének egyházi feldolgozása csak szenttéavatása után -1192- indulhatott meg, mely kb. 100 évvel halála után -1095- következett be. Addig László király emlékét leginkább a néphit őrizte.
e)Középkori magyar nyelvű legendák:
·1340 körül Jókai-kódex: Szent Ferenc-legendák. (Az első magyar nyelvű könyv)
·XIV. sz. elején fordították, 1510-ben másolta Ráskai Lea Szent Margit legendáit.
Prédikációk:
Halotti beszéd, 1770-ben fedezték fel, Pray-kódexben található.
§Az első magyar vers, az Ómagyar Mária-siralom a Lőveni kódexben található, 1922-ben fedezték fel.
XV. sz. Temesvári Pelbárt (latin nyelven írott népszerű prédikációi.)
1527-ből származó Érdy-kódex tartalmazza a Karthauzi névtelen prédikációit.
II. A világi irodalom középkori műfajai
1.Királytükör:
1020 k. Szent István intelmei Imre herceghez.
2. Geszták (lat. res gestae=viselt dolgok, cselekdetek)
Avilági történetírása műfaja,
A régmúltat legendaszerűen mutatja be
Ez a történetírói műfaj áll legközelebb az irodalomhoz
Eredete: a római történetírói műfaj: Lívius: Gesta Romanorum ab urbe condita
a)1200 körül Anonymus Gesta Hungarorum. III. Béla király jegyzője, P. dictus magister
·Célja: Mayarország királyainak és főnemeseinek eredetét elmondani, hogy azt ne a regősök csacska meséiből kelljen megtudni.
·A magyarokat a szkítákkal, az őshazát Szkítiával azonosítja.
·A honfoglaló Árpád fő ellenfele a Kárpát-medencét bitorló Salán bolgár fejedelem.
b)1283 k. Kézai Simon Gesta Hungarorum. Kun László udvari papja.
·Célja: a hun-magyar rokonság bizonyítása. E műből származik a származik a csodaszarvas-monda.
§Arany János dolgozta fel Rege a csodaszervsról ill. Buda halála c. elbeszélőp költeményében.
3. Krónikák (gör. kronosz=idő)
·Az egyházi és világi történetírás által egyaránt használt műfaj.
·A világ eseményeit időrendi sorrendben tárgyaló és kommentáló műfaj.
·Az ókori Rómában alakult ki (Tacitus)
§Az Annaleseknél (évkönyveknél) tartalmilag kötetlenebbül meséli el, színezi ki az eseményeket.
a)XIV. sz. Képes krónika, melyet Kálti Márk kompilálta (állított össze). Nagy Lajos (1342-1382) számára készült.
·A krónika 147 színes képpel van díszítve.
·Szent László híres mondáját tartalmazza, melyben megment egy magyarlányt egy kun vitéztől.
b)XIV. sz. Magyar-Anju Legendárium
III.A középkori művészet maradványai, továbbélése
·Építészet: Ják, Salamon-torony Visegrádon,
·Zene: Wagner, Orff, Bartók: Rege a csodaszarvasról, Kodály: Psalmus Hungaricus
Román stílus: 1000-1250 között – jellemzői: vastag, erődszerű falak;vaskos, zömök pillérek; kis, lőrésszerű ablakok – pl.: poitiers-i, arles-i, speyeri, wormsi és mainzi dómok.
Gótika: 1250-1400 között – jellemzői: magasbatörő, csúcsíves formák; oszloperdő; csipkeszerűen áttört falak; nagy, színes üvegablakok; hármas kapuzat stb. – pl. reimsi dóm, kölni dóm, chartres-i székesegyház, párizsi Notre Dame.
Zene:
Gregorián: középkor hivatalos zenéje, egyszólamú egyházi ének; Trubadúr-ének: megjelenik a többszólamúság.
A középkori színjátszás
A középkori színjátszás kialakulása:
A templomi miséből alakult ki a XI. sz. tájékán a nemzeti nyelvű liturgikus játékok megjelentésével.
Később színhelye a templomból átvándorolt a templomtérre, majd a városi terekre, utcákra.
Végül szervezése is átkerült az egyház rendezéséből a céhek kezébe.
A középkori színjátszás jellemző drámai műfajai:
Misztériumjáték: Középkori színjátéktípus, mely teljes bibliai jeleneteket visz színpadra, monumentális formában. Napokon, heteken keresztül játszották, több-száz szereplővel.
Mirákulum: Keresztény szentek életét, tetteit, szenvedéseit és mártírhalálát feldolgozó középkori színjátéktípus. Középpontjában valamilyen csodás tett vagy csodás esemény áll.
Moralitás: Erényeket és bűnöket megtestesítő allegorikus alakok dialógusa.
Passiójáték: Jézus Krisztus kínszenvedéseit és kereszthalálát színpadra vivő középkori színjátéktípus.
Farce: Rövid, vásári bohózat. Kezdetben misztériumjátékok, moralitások betétjeleneteként funkcionált, később önálló műfajjá lett.
Színpadtípusok:
Processziós színpad: Minden bibliai jelenetnek külön színpada volt, egymás mellé felállítva, és a közönség színpadtól színpadig sétálva nézte végig az előadást.
Kocsi-színpad: Gördülő szekerekre szerelt színpadok, melyeket az egy helyben álló nézők előtt gördítenek végig.
Szimultán színpad: Egy hatalmas, rendkívül széles színpad, melyen egymás fölött, alatt, mellett helyezik el a különböző jeleneteket.
A színpadi előadás főbb jellemzői:
Jellemző a naturalista előadásmód – különösen a kínzások színpadi megjelenítése kedvelt.
Nincs hármas egység: nagy horizontokat fog át, rengeteg helyszínt és történelmi helyzetet mutat meg.
Hiányzik a drámai sűrítés, kiélezett konfliktusok, hangulati egység jellemzi.
Műfajpéldatár
líra
dráma
epika
Himnusz:
Szent Ambrus: Himnusz a szent vértanúk ünnepére
Assissi Szent Ferenc: Naphimnusz
Elégia:
Walter von der Vogelweide:Ó jaj, hogy eltűnt minden
- Zrínyi Miklós dédapja: „törökverő” Zrínyi Miklós, aki 1566-ban Szigetvárnál megfutamította Szulejmán seregét, hősi halált halt – Emléket állít dédapjának a (1645-ben írt)Szigeti veszedelemcímű eposzában
- 1646-ban tábornokká, 1647-ben pedig horvát bánná nevezik ki.
- Hadtudományi munkákat folytatott.
- Tábori kis tracta (1646-1651) című műve egy tervbe vett nagyobb katonai kézikönyv része, mely a hadsereg szolgálati szabályzatáról, szervezéséről, felosztásáról, ellátásáról stb. szól.
- 1655-ben nádorrá szerette volna választatni magát, de a bécsi udvar megakadályozta ezt.
- 1656-57 telén írta meg Mátyás király életéről való elmélkedések című tanulmányát.
Benne Mátyás alakjával a nemzeti uralkodó típusát akarta bemutatni, aki példát mutatott egy erős, független, centralizált magyar állam kiépítésére.
- Reményeit II. Rákóczi György erdélyi fejedelembe vetette, de az ő szerencsétlenül végződő lengyelországi hadjárata és halála meghiúsította a személyéhez fűzött terveket, s a török megtorló intézkedései tönkretették Erdély számottevő erejét.
- Zrínyi sejtette, hogy a török újabb támadásra készül Mo. ellen, ezért megrázó röpiratot írt: A török áfium ellen való orvosság (1660-61). Ebben az állandó nemzeti hadsereg megteremtésének gondolatát veti fel.
- 1663-ban megindult a háború, s Bécs sürgősen kinevezte Zrínyit a magyarországi hadak fővezérévé. Ő meg is állította a törököket, („tavaszi hadjárat”) de a veszély elmúltával gyorsan leváltották.
- 1664 elején ragyogó hadjáratott vezetett. „téli hadjárat” – eszéki híd
- 1664. vasvári béke – újabb területeket engedtek át a töröknek a Habsburgok Mo-ból
- Zrínyi erőteljes szervezkedésbe kezdett az udvari politika ellen – 1664-ben vadkan vadászat közben meghalt.
Szigeti veszedelem c. eposz elemzése:
- Zrínyi a mű bevezetőjében Homeros és Vergilius eposzához hasonlítja alkotását.
De kiemeli a különbségeket is: ő rövid idő alatt írta munkáját; mestersége nem a költészet, hanem a hazavédelem; saját mulatságára írta (nem volt kötelessége írni, csak harcolni) – „ő nekik más gondjuk nem volt, nekem kötelességem volt”
- fabulákkal keveri a valósságot
- nem mindent lehetett magyarul kifejezni, idéz török, horvát szavakat is
- forrásai a korabeli krónikák, Istvánffy és Zsámbóky (kor leghíresebb 2 krónikása) velük szembe azt állítja, hogy Zrínyi ölte meg a szultánt. Szerelmet megemlíti: Mars kalapjában Vénusz galambjai fészkelnek – tehát szerelmi szál is található a műben
- jellemzői: több szálon futó cselekmény; magyar nyelv nem elég érett a költészethez; spontán alkotás (nem javított); átírja a krónikákat
-az eposz barokk vonásai:
-mozgalmasság (halálnemek, csatajelenetek)
-monumentalitás: hatalmas, óriási, megdöbbentő
nagy távlatok bejárása: égbe kezdődik – pokol – föld – égbe végződik
csapatok bemutatása (sok katona, fegyver)
-vallásos: Zrínyi = Krisztus katonája, keresztények védelmezője (imádkozik); végén Istenhez kerül, mennyországba; utolsó csatában fúria – ördög - angyal + emberek harcolnak
-az eposz üzenete:
- Istenben bízó, erkölcsös kis csapat (Zrínyiék) legyőzhet egy Istentelen sokaságot + szól a korához (!!!) Ne legyünk olyanok, mint a törökök, amiket a széthúzás, gyűlölködés, részegség jellemez. És ne hasonlítsunk azokra a magyarokra, akik ellen a törököket küldte az Isten.
- A magyarságra az igazi veszélyt nem a török had jelenti, mert az legyőzhető (fizikai/erkölcsi győzelemmel) amennyiben a magyarság erkölcsileg megújul és egységben egy vezért követ.
- „átkozott forgandó szerencse” – sokan sorsukat a szerencséjüknek köszönik
- Családi jelmondat: jó szerencse, semmi más
- Sztoikus életfilozófia: bármi történik velünk azt emelt fővel, békében viseljük.
- (ötödik ének, 27.)
„Harcolunk peniglen nem akarmi okáért
Kell, hanem keresztény szerelmes hazánkért,
Urunkért, feleségünkért, gyermekeinkért,
Magunk tisztességéért és életünkért.”
-az eposz szerkezete:
klasszikus eposzi kellékekre épül:
- múzsa segítségül hívása: Szűz Mária (invokáció)
- tárgy megjelölése: (propozíció)
„Fegyvert s vitézt éneklek…” /ugyanígy kezdi Vergilius/
- seregszemle: (enumeráció)
török tábor, hadsereg bemutatása
- isteni beavatkozás: (deus ex machina)
a magyarok megbüntetése
Isten meghallgatja Zrínyi imáját
Vitézek lelkét angyalok viszik fel az égbe
További eposzi kellékek:
- a dolgok közepébe vág (in medias res)
- állandó jelző (epiteton ornans)
- eposzi hasonlat –hajnal allegóriája
- ellentétekre épül az eposz szerkezete és üzenete:- Zrínyi bár veszetett Szigetvárnál, mégis erkölcsileg győzött.
a, ellentét a 2 hadsereg között:
magyartörök
25 000 fő100 000 fő
Istenért harcolnakistentelenek, pogányok
saját dicsőségért harcolnak
fegyelmezettek,iszákosak és fegyelmezetlenek
összeszedettek
vezető tiszteletevezetőt nem tisztelik
b, ellentét a vezérek között:
ZrínyiSzulejmán
van tekintélyenem tisztelik
Istenben bízikbecsapás, tévedés irányítja
Kegyetlen, gyilkos (saját fiát megöli)
C, ellentét a 2 szerelmespár között:
Deli Vid – BorbálaDelimán – Cumilla
-Házaspár- szeretők (gyilkosság árán)
- Önfeláldozás
(egymásért, hazáért)
- Deli Vid hátrahagyja feleségét-Delimán feladja a harcot,
Szeretnék indítani egy online, interaktív érettségi előkészítőt. Egy rövid kérdőív kitöltésével segíthetsz abban, hogy igazán hasznos legyen az anyag, vagy jelentkezhetsz az online próbakurzusra - természetesen ingyen!
Túlélés konok reménye a legreménytelenebb helyzetekben is
Haláltudat és az életöröm egyszerre van jelen életében és az utolsó versek költészetében is
Verseit cenzúrázták – sokat foglalkozott műfordításokkal
1936. Járkálj csak halálraítélt
1937. Baumgarten-jutalom
1938. Meredek út – utolsó verseskönyve
1940. Ikrek hava – lírai napló
Igazi szenvedéstörténet: háború éveiben – munkaszolgálatok
1940. szept. 5. első behívó parancs – decemberig dolgozott
1942 nyarától 1943 májusáig munkaszolgálat
Egyre nehezebben viselte a kényszerű és megerőltető robotot, a megszégyenítő megaláztatásokat
1943-ban megkeresztelkedett
1944. május 18. utolsó behívó – társaival együtt vasúton szállították a szerbiai Bor bányavárosba. Innen került a Lager Heidenauba.
Vasúti pálya alapozása, viszonylag elviselhető körülmények
Utolsó verseit itt vetette egy bizonyos kockás füzet lapjaira – németül magyarul, szerbül, franciául
Szovjet csapatok közeledtek- felszámolták táboraikat és a foglyok augusztus 29-én indultak „erőltetett menetben” a Borban elhelyezett központi láger felé.
Bori-notesz
Szeptember 17-én indították el 3000 társával együtt gyalogmenetben Borból a magyar határ felé
Több hétig tartott – legyengült
November 6-án a járóképtelenekkel együtt kocsira rakták, hogy kórházba vigyék, de mivel a kórház nem tudta fogadni őket, november 9-én Abda határában sorra agyonlőtték őket (1944)
Eclogák:
Utolsó éveiben Radnóti lírájának tartalma és lényege: küzdelem a költészet eszközeivel a megtébolyult embertelenség ellen. Egy sajátos antik műfajt újít fel és honosít meg a háborús esztendőkben: az eklogát.
Az ő eklogái afféle „háborús idillek”: a háború borzalmai között őrzik a békés élet szépségét. (művészet és szellem ereje)
Az ekloga(ecloga) görög eredetű lírai műfaj, gondolatok, érzések szembesítésére alkalmazott dialogikus forma amely idilli, bukolikus azaz pásztori világot mutat be hexameteres verseléssel. Eredetileg szemelvényt jelent.
Theokritosz (Kr. e. 3. század) szicíliai görög költő hagyatékában maradt ránk 31, hexameterekben írt rövid költemény; ezeket eidüllionnak („képecske”) nevezték el. Ebből származik az idill szó. Theokritosz költeményeinek legeredetibb darabjai a bukolikák: párbeszédes pásztori költemények. A görög költő bukolikáit a fiatal Vergilius (Kr. e. 70-19) honosította meg a római költészetben. Ezekből tíz válogatott költeményt adott közre Eclogae („szemelvények”, „válogatások”) címmel. Vergilius óta az utókor az ecloga szót is használta bukolika helyett műfaji megnevezésként.
Radnóti is fordította Vergilius eclogáit ( a Pásztori Magyar Vergilius című kötet számára lefordította Vergilius IX. eclogáját), valamint 8 eclogát és egy előhangot írt.
Hetedik ecloga
A bori lágerben írt első költeménye a Hetedik ecloga (1944. július)
Tárgyias részletességgel ír a fogolytábor körülményeiről
„Levélnek” szokták tartani e versét (episztola-költői levél)
dialógus, párbeszédszerű monológ, kedvese a megszólított
valójában meghitt, bizalmas beszélgetést folytat a költő feleségével, Fannival, akit a képzelet maga mellé varázsol.
Szerkesztő elve a különböző valóságsíkok váltakozása: a rideg valóság ésaz álom, a tábor és az otthon, a jelen és a múlt fonódik össze.
Indítás: megkezdődik a folyamat: esteledik, sűrűsödő sötétség – láthatatlanná válik a szögesdrótos kerítés – szabadság illúzióját kelti, de közbeszól a tudat: az ész azért tudja a drót feszülését
Képzelet felszabadulása
Otthoni álombeli képe megtelik aggódó félelemmel: létezik-e még a hazaváró otthon menedéke? – nyugtalan szorongás, veszélyeztetett magyarság + gondolattársítással a költészet értelmére is rákérdez: érdemes-e egyáltalán verset írni, ha nincs már, aki megértse őket?
A költői kötelességteljesítés erkölcsi parancsát a tábor embertelen világa sem függeszthette fel.
Alkotást akadályozó körülmények, költő megalázása – naturalisztikusan:
„Ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva,
Úgy irom itt a homályban a verset, mint ahogy élek,
Vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron.”
A virrasztó költő és alvó fogolytársai egy életet élnek: „rémhírek és férgek közt”, állati sorban
Szörnyű valóság nyomasztó élményeálom, álmodozás
Az otthon, a szép asszonyi szó, a szabad emberi sors emléke és reménye tartja még bennük a lelket
Újra láthatóvá válik a drótkerítés – fokozza a rabság kínzó érzését
„Alszik a tábor” – álmában sem talál megnyugvást
A legalapvetőbb emberi szükségletek hiányának ellenére is a legmagasabb rendű cselekvést végzi: alkot
Ókori forma, kötött versforma, hexameterekben írta – időtlenség jelzése
Hexameter: fegyelem – kordában tartja érzéseit, kontrolálja önmagát
Ekloga: szemben áll az otthon boldog világa a keserű valósággal
Erőltetett menet (1944. szeptember 15.)
Kétségbeesés és remény váltakozása – lelkiállapot
13-14 szótagos, ún.: nibelungizált alexandrinokból áll
Jambikus lejtésű sor közepén kihagyással sormetszet található – ellentétkiemelés, nyomatékosítás
A szünettel kettétört sorok formája mondanivalót tartalmaz: az el-elbukó, föltápászkodó foglyok vánszorgását érzékeltetik
Drámai feszültségű árbeszéd
Belső vita: a költő két énje kerül szembe egymással: a reménykedő, és megadó énjei
Négy mondatból áll
1 – józan, keserű bölcsesség, kiábrándult pesszimizmus: értelmetlen tovább ragaszkodni a fájdalmakkal teli élethez
biztatás a talpraálláshoz: hazaváró asszony illúziója
2 – végletes kétségbeesés- nincs remény, nincs otthon – félelem védtelenség, kiszolgáltatottság – nincs hová hazatérni
3 – érzelmi-hangulati fordulópont: nyers, durva realitást az álmodozás, ábrándozás váltja fel
E/1 – felébred az irreális remény, feltételes mellékmondatok: bizonytalanság
A 3. mondat logikailag nem zárul le – vessző, gondolatjel, hiányzik a befejező főmondat
4 – felkiáltásszerű kérdő mondat –„de hisz lehet talán még” – csüggedésen diadalmaskodó elszántság jelzése
Túlélés határozott szándéka
Pesszimista én azonosul a reménykedő „bolonddal”
Razglednicák
Szerb szó, jelentése: „képeslap” – utalás a versek rövidségére is.
A Razglednicák a költő Golgotájának egyes állomásait örökítették meg. Ezek a művek már szenvtelen szembenézések az elkerülhetetlen halállal és hűvös híradások a barbár embertelenségről.
/Razglednicák – 12-es szöveggyűjtemény/
Az első Razglednica még 1944 augusztus 30-án született útban a bori központi tábor felé. A páros rímű, nyolcsoros vers első fele a front közeledéséből fakadó riadalmat, a fejvesztett menekülés zűrzavarát festi le. A már-már kozmikus méretűvé nőtt általános pánikot egy szürrealista kép fejezi ki a leghatásosabban. Az utolsó négy sor a mozgó zűrzavarral a hitvesi szerelem fénylő szépségét, mozdulatlan örökkévalóságát állítja szembe. A hasonlatban az angyal (őrangyal) valószínűleg a veszélyektől óvó természet feletti erő s az emberi jóság megtestesítője, a temetkező bogár pedig a dermedt tehetetlenség képe (lehet). Az ágyúk okozta hangzavart a második részben a néma szemlélődés csöndje váltja fel.
A második Razglednica (1944 október 6) is a háború fenyegető közelségét villantja fel, de az eseményeket nemigen értő " pórok" riadtságát itt a még érintetlen béke bukolikus képe ellensúlyozza. A félrí mek pontosak, hibátlanok, mint az előző vers sorvégi összecsengései. Az első két razglednica szimmetrikusan szerkesztett alkotás.
A harmadik a legművészibb s egyben a legmegrendítőbb (1944 október 24.). A létezés már vegetálásnak is alig nevezhető: ember és állat egyaránt szenved, agonizál, az emberek már csak a biológiai lét elemei, az állatok alá süllyednek. Mindenki tehetetlen sorsával szemben, ami csak a halál lehet. A munkaszolgálatos század sem emberek csoportja. Az alliterációk a borzalom érzetét fokozzák. A forma fegyelme, harmóniája ebben a versben már megtörik. Az első két sor rímtelen marad, annál erősebb nyomatékot kap a gondolatilag is összekapcsolható rí mpár: " vad csomókban áll - a förtelmes halál" . Az embertelen iszonyat a költemény tárgya, a költészet hatalma azonban ezt is a szépség szférájába emeli. Az utolsó sor maga a poétikai megformáltságával - pontosan kimért hangsúlyos ritmusával, hármas alliterációjával, a magas és a mély magánhangzók szavankénti következetes váltakozásával, az alany és az állítmány fogalmi tartalmának újszerű összekapcsolásával - a gondolati tartalom borzalma ellenére is szép, képes esztétikai élményt nyújt.
Az utolsó, a negyedik (1944 október 31.) arról a halálnemről, a tarkólövésről szól, amely nemsokára a költővel is végzett. A közvetlen élmény is szerepet játszott a vers megszületésében: barátja, Lorsi Miklós hegedűművész halála, aki október 6-án ölte meg egy német katona. A hegedű elpattant húrja a második, a végzetes golyóra utal. A véget, a teljes reménytelenséget sugallják a kemény, rövid mondatok s a kegyetlenség német szavai. A versben megszólaló lírai én (a költő) barátja helyzetébe éli bele magát. A harmadik sor pontos, önáltatás nélküli magállapításaiból következik, hogy nincs értele már az árok széléről való fölkelésnek. A közismert közmondás - " a türelem rózsát terem" - keserű, ironikus megváltoztatása, visszájára fordítása mindenfajta logika, ősi igazság tagadását, reménytelenségét rejti magában. Az utolsó sor kijelentése már a halál végtelen csöndjére vonatkozik. - A meghalás tragikumát közvetíti a jambikus lejtést lassító spondeusok igen nagy száma s az alig-alig hallható verszene. - Igy ért véget a költő passiójának utolsó stációja. A borzalmak miatt a vers szerkezete fellazul, szaggatottá, tömörré válik, öt sorra hét gondolatjel jut. A gondolatjelekbe tömörül az elmondhatatlan fájdalom.
Ottlik Géza 1912. május 9-én született régi nemesi-polgári családban, édesapjának második házasságából
Apja halála után - a család anyagi helyzete miatt katonai pályára szánta
Kőszegi katonai alreáliskolába, majd a budapesti főreálgimnáziumba járt – önéletrajzi ihletésű regény
Meghatározóak voltak az itt eltöltött évei
Írónak készült, de közben más ambíciói is voltak: matematika, versenysport, filozófia, újságírás
Főműve: Iskola a határon (1959)
Első változat: 1948, de visszakérte a kiadótól
Csiszolgatta még művét, 56-os, 57-es, 58-as történések, diákkori emlékek, világháború
Ún.: „egykönyvű szerző”
Elismert lett
Második kiadás: 1969
1985 – Kossuth-díj
Iskola a határon
Cím:
Több síkon értelmezhető: tárgyiassággal és jelképesen is
Értelmezések:-Az élet iskolájában, a felnőtté válás „határán”
-Iskola: a kőszegi katonai alreálgimnázium, amely a trianoni békeszerződés után közvetlenül az országhatár közelébe került
sem az iskola, sem a határ nem leíró fogalom elsősorban
Nevelődési regény:
1923. szeptemberében újonc 7 másodikos (11éves) növendék kerül katonai kollégiumba – otthon védelméből kerülnek ki, önmagukra számíthatnak – egyéni helytállás, alávetettség, kiszolgáltatottság a katonai növendék jellemzője
Elképzelhetetlen az életük folytatása ezen a helyen, az ismeretlen előtt állnak – határhelyzet
Nevelődési regény: kiszakadva a gyermeki világból, a VALÓSÁGOS életbe kerülnek – ez a változás mássá teheti/teszi őket, változások mennek végbe: nevelődések, deformálódások
A változások, fejlődések nemcsak az egyént jellemzik, hanem a kiscsoportokat is
(ki-kivel lett jó kapcsolatban, a kapcsolatuk hogyan változott, Medve viselkedésének változása, összefogások…)
A regényhez kapcsolódó metaforikus jelentések ellentétek köré szervezhetők:
kötöttség-szabadság; embertelenség-humánum; beletörődés-lázadás; erkölcs-erkölcstelenség; egyén-közösség; gyermeklét-felnőtt lét
Szerkezete:
Az elbeszélés nehézségei – főcím
vHárom bevezető fejezet
v1957-ben és 1944-ben játszódnak már a felnőttség állapotában
vEmlékek, élmények
vVálaszok: hajdani iskola hatásai – az elbeszélés jelenidejének kérdései; a személyiség megértése szempontjából kihagyhatatlan
vA lényeg a múlt elbeszélésének lehetőségein van, hogy hogyan örökíthető meg
·További három fő rész: 15; 21; 25 fejezet
vTörténetük kezdete: 1923
v3 főszereplő: Medve Gábor, Szeredy Dani és az eseményeket fölidéző Bébé, azaz Both Benedek
vMedve a kéziratát, amely a katonaiskolai éveket dolgozza fel, Bébére bízta
vMedve és Bébé visszaemlékezései néhány ponton eltérnek
vAz iskolai évek felidézése 2 nézőpontból történik: egy rögzített (Medve kézirata) szöveg és egy erre reflektáló (kétségbe vonó, megerősítő, kiegészítő) szöveg által (Bébé közbevetései)
vNehéz a hiteles felidézés – az elbeszélés nehézségei
vMedve az E/3 személyű elbeszélő
vBébé (E/1)észrevétele: az emlékezet szelektív, s mindenkinél másként
vA tény és emlékezet viszonya
vLényeg és jelenség nem különböztethető meg
vViszonylagos tér és idő
vA regény középpontjában az első napok, majd hetek állnak, tehát a kezdet időszaka, az „ismerkedés”
vIdősíkok: jelen – bevezető fejezetek
múlt – felidézés
vAz elbeszélés tempója nem egyenletes: az első 3 hónap részletesebben van bemutatva, mint a többi 30
v7 újonc csatlakozott a másodévesekhez
vKözéppontban a kiskamaszok – csapatszellem fontossága – felnőtt világ leképeződései is – kegyetlenkedés, igazságtalanság a civil életben is van
vA történet eseményei párhuzamba állíthatók a civil, „való” élet eseményeivel
vKatonai szabályok, fegyelem – nevelődési eszköz
·A mű fő üzenete: „Az élet mindig az ember hóna alá nyúl” –Tanár úr
·Akármilyen rossz, vagy lehetetlennek tűnő helyzet keletkezik is, az élet megoldja a problémát, és talpra állítja az embert.
·HARMÓNIA
·Legnagyobb felismerés: a kietlen világban is lehet- és kell is élni
Lázadni vagy megalkudni?:
Medve és Bébé két eltérő személyiség, legnagyobb különbség: Medve mindvégig szemben áll Merényiékkel is és a beletörődő magatartással is
Mevde:
zárkózottabb, tervei és végrehajtja a szökést, sír,
szökése után már nem tud aranyos kisfiú módján kommunikálni édesanyjával
Bébé:
Ő is küzd a beilleszkedéssel
Nyitottabb, barátkozóbb
Megalkuvásra is hajlandó az érvényesülés érdekében (csomagolópapír esete)
Közel kerül Merényiékhez (foci, fosztogatás, tetőn mászkálás)
ELLENTÉTEK:
MERÉNYIÉK és a TÖBBIEK:
Merényiék: kegyetlenség megtestesítői, akik más világban élnek („szabadon, kedvük szerint, emberhez méltóan”)
tiszthelyettesek: szerepük: a növendékek napjának „kitöltése”, rend, fegyelem tartása, tanítása- Bognár és Schulze alakjának bemutatása
Schulze: „hozzáférhetetlen és megvesztegethetetlen”
Kovách Garibaldi – intézet vezetője
Események felidézése: pl.:Öttevényi esete, Apagyi groteszk esete
Példázati jelleg és biblikus rájátszások:
Művészet ereje: színjátszás – harag, feszültség, megaláztatás feloldására; írás, alkotás – feszültségoldás, boldog pillanatok produkálása; átlagos, számukra semleges könyv olvasása (kézről kézre járt) kiemelte őket a többiek közül.
A három fő rész címe, és jelentőségük:
-Non est volentis
-Sár és hó
-Sem azé, aki fut
Az első és a harmadik cím idézet a Bibliából.
Első: Pál apostolnak a Rómaiakhoz írott levelében található: „Mert Mózesnek ezt mondja: Könyörülök azon, a kin könyörülök, és kegyelmezek annak, a kinek kegyelmezek. Annakokáért tehát nem azé, a ki akarja, sem nem azé, a ki fut, hanem a könyörülő Istené.”
Az emberi akaratot relativizálja és az isteni irgalmat abszolutizálja.
Második:
Sár – tovább fokozza a növendékek kiszolgáltatottságát, az élet gyalázata, a rossz
Hó – befedve a tájat, csökkentette a szenvedéseket, a kegyelem szimbóluma
Az emberiség mentheti át a kiválasztottakat, akikben maradt valami, amit nem lehet kitörölni.
A regény folytatása: (Buda) az Iskola a határon ismerete nélkül nehezen értelmezhető: a fővárosi diákévek rajza – az emlékezés ideje kitágul, nincs fejlődésregény, az életutak megírhatatlanok. (1993-ban az író halála után jelent meg Lengyel Péter közreműködésével)
„A világhoz nem alkalmazkodni kell, hanem csinálni. Nem újrateremteni azt, ami már megvan benne, hanem hozzáadni mindig.”
vNagy gondolati verseit1830-as évek második fele és az 1840-es évek első fele között születtek, a forradalom előtt
vTémájuk: haza, haladás kérdése
Ez időtájt keletkezett a Himnusz (1823-ban írja meg Kölcsey Ferenc); Szózat
Magyarországon, politikai céllal írja verseit.
Szózat 1836-ban a megakadt reformok folytatására íródott. (Ferenc József bekeményített.) Cím jelzi a politikai célt, szónoklat, meggyőzés a cél.
Válságos történelmi pillanatban keletkezi, amikor nyílt szakadás történik a s bécsi udvar és a magyarság között. A nemzet sorsdöntő napokat élt ét, s félelem és rettegés e légkörében, ezekben a jellempróbáló napokban, amikor kockázatos volt jó magyarnak lenni, szólalt meg a költő, rendületlen hűséget, hazaszeretetet követelve.
vGondolati verse: Gondolatok a könyvtárba (1844) - kínlódó monológ
-Vörösmarty a felvilágosodás eszméibe vetett hitének megrendülését, a fejlett polgári tsd-ban való csalódását, a rongyos emberbőszült kebelétől való félelmét még le tudta győzni a nemzeti felemelkedés programjának, a hazafiasság parancsának hirdetésével.
vÖsszehasonlítás J
Gondolatok a könyvtárba
Szózat
Összehasonlítás
belső vívódás, monológ, gondolatmenet
cím
külső közösségnek szóló, buzdító
Tudományos Akadémiában, egy előadás alatt unatkozott a költő és papírra vetette gondolatait – ebből aztán vers
vers születése
megakadt reformok folytatására buzdít
(lásd fent)
A szónoki beszéd stílusára épül
szerkezet
(szónoki beszéd eszközei)
Keretes, múltból vezet a jelenbe
Az egyes könyvek is megdöbbentő ellentéteket hordoznak magukban: a rongy, amelyből a papír készült, bűnökről, gaztettekről, gonosztevőkről, eltépett szüzekről, véres lázadókról, hamis bírákról, zsarnokokról, nyomorról, őrültektől vall, s mindezek számosan megcáfolják a könyvek tartalmának nemes, emelkedett eszmevilágát.
A civilizációstechnikai haladás nem a nagyobb rész boldogságát segítette elő, hanem a klasszikus kapitalizmus korában a nyomort mélyítette el.
Hangyaszorgalom (lelkesedés) – Bábel tornyát építeni (összeomlik, nincs értelme).
ellentétek
„bölcső – sír”
„áldjon vagy verjen”
„élned, halnod kell”
nemzet tovább élésére/halálára épül
eszmei magaslatok, kultúra gondolkodása
Minden értelmiségi embert megszólít + önmegszólító vers
„Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós”
megszólítás
az egész nemzetnek szól
E/2 — közvetlen, bensőséges kapcsolat az olvasóval
(kortársakat, reformereket, magyar nemességet szólítja+)
-ha-akkor
Ha a könyvek nem vezetnek célhoz, ha a bölcsek és költők művei hiába valók, ha a népboldogító eszmék vértanúi értelmetlenül pusztultak el, ha a fényes lelkek sem tudtak irány mutatni, akkor ésszerű a következő kérdés: a könyvek – a jók s rosszak együtt – „egy máglya üszkén elhamvadjanak?” S mindezt egy író kérdezi, akinek a könyvek alkotása a hivatása.
érvek
-nincs máshol számukra hely -sok hős, ős köt minket a hazánkhoz (Hunyadi, Árpád)
Kárpát medencéhez ragaszkodás oka - múlt
-sok viszály, balszerencse és még mindig élünk
-nem lehet, hogy ennyi szenvedés, küzdés ne változtasson semmit (halál v. jobb kor) választó szillogizmus J ??
A könyvtől, a tudománytól, a civilizációtól kéri számon a felháborodott költő egyre ingerültebben ha már nem is mindenki, de legalább a „nagyobbik rész” boldogságát: „Miért e lom?”-„De hát hol a könyv, mely célhoz vezet?” – „Ment-e a könyvek által a világ elébb?”-központi kérdés ez J
Erre a álasz: ment, de ebből a válaszból kitűnik a kételkedés (pl: könyvek elégetését veti fel fájdalmában a költő)
Milliók nyomoráról töpreng, majd az egyén feladata, helytállása, magatartása lesz a középpontba.
Végkicsengés:„Mi dolgunk a világon?” 2x elhangzik + válasz rá: „küzdeni”
Második válaszfeladatként jelöli meg a nemzeti felemelkedés reformkori programját: a „szellemharcok tiszta sugaránál” kell kiemelni, „kivívni” a nemzetet a mély süllyedésből.
költői kérdés-felelet
„az nem lehet, hogy hiába..”
ezekkel a versszakaival a belső vívódás zajlik le, a kérdésekre keres választ
válasza: vagy jobb kor, vagy dicső halál
???
u.a. amit fölötte írtam??
felhívás
„hazádnak rendületlenül légy híve oh magyar”
„itt élned, halnod kell”
Az értelmiség feladatát fogalmazza meg.
üzenete
Egész nemzetet buzdítja a kitartásra.
Milliók szenvednek, kevesek boldogok csak
témamegjelölés
vElemezni, vagy csak versét megemlíteni kell Liszt Ferenchezc. versét
Az emberek
oLiszt Ferenchez (1840.)
§1838-as árvíz után 1839-ben Liszt Ferenc Magyarországi koncert sorozatai kapcsán íródott a mű
(a koncert bevételét az árvízkárosultaknak és a zeneakadémia megindítására gyűjtötték)
§= Szózat Liszt Ferenc zenéjéről
Várja, hogy tettekre serkentse az embereket, nemzetbuzdító költemény, nemzeti megmozdulást vár a költő.
(dicső múlt érzékelése, vágy ébresztése – felkeltse a honszeretetet)
§romantika kiemelése:
V. M. = legjellemzőbb romantikus költő (keveri a műfajokat)
Wagner (Liszt apósa) operáiban is a próza és a zene keveredik.
Vörösmarty szerint a zenéhez ír ódát, zene és az irodalom ugyanazt szolgálja. Az érzelemre kell hatni, hogy sarkalja az embereket és ezt a zene jobban meg tudja tenni.
oAz emberek (1846.)
§Központi metafora:
„Az emberfaj sárkányfog-vetemény”
kelta mondavilágból veszi, hogy a sárkánnyal valóháborúból lett az ember
§Vörösmarty kultúr pesszimista:
Hiába a haladás, az emberek természetüknél fogva gyilkolnak, nem tudnak összefogni. Hiába az értelmiség, soha nem lesz összefogás.
„S midőn azt hinnők, hogy tanúl,
Nagyobb bűnt forral álnokúl.”
„A testvérgyűlölési átok virágzik homlokán…”
„..Nincsen remény!..” — minden versszak ezzel zárul
§ez a felfogása ellentmond az eddigi versek törekvéseinek
vUtolsó verse a forradalom után, halála előtt egy évvel keletkezett: az 1854-es Vén cigány
ØA megbomlott elmélyű. Romantikus V. M. összefüggéstelenűl képeket halmoz egymásra, kúltúr pesszimizmus e művében is megjelenik. Hisz benne van negatín hangulattal a Káin és Prometheusz története.
Balassi Bálint nagy magyar reneszánsz szerző. Első magyar nyelven író művelt költőnk = poeta doctus. Ő alkotta meg a magyar próza verset! (lsd: Tinódi csak énekes verset írt)
Apoeta doctus(ejtsd: poéta doktusz) tudatos, művészetét tudományos alapossággal ismerőköltő, aki ihletét gyakran meríti műveltségi élményeiből, amitológiából,történelemből, idegen kultúrákból, és jelképei, utalásai megértéséhez az olvasó műveltsége is szükséges.Latinkifejezés, jelentése: 'tanult költő'
Balassi-strófa
6 szótag+6 szótag+7 szótag
„Vitéz mi lehet / e széles föld felett / szebb dolog az végeknél
Holott kikeletkor / sok szép madár szól / kivel ember ugyan él
Mező jó illatot / az ég szép harmatot / ád ki kedves mindennél”
Rímképlete:6a, 6a, 7b
6c, 6c, 7b
6d, 6d, 7b
Művelt volt, amit mutat, hogy tudatosan szerkesztett kötetet szeretet volna összeállítani, amit nem sikerült megtennie.
(XIX.sz. második fele) 1874-ben fedezték föl a Balassa-kódexet, amit nem Balassi írt saját kezűleg, hanem halála után 50 évvel másoló másolta le Balassi saját noteszéből („kis kötete alapján”) Balassi verseit
Tudatos kötet szerkesztés:
3 x 33 db+ bevezető vers, időrend szerint beosztva
o33 db házasság előtti
o33 db házasság utáni(Dobó Krisztával érdekházasság a Sárospataki várért..)
o33 db Istenes versek
nem teljes a kötet, az Istenes versekből hiányzik sok
tudatos költői hagyomány használata:
Hogy Júliára talála, így köszöne néki c. vers
lovagi költészet elemei:
-hódolat: keretes szerkezetű a vers,
a találkozás, hódolat szituációját mutatja be
„itt állsz most én mellettem” / ”térdet fejet neki hajték”
-férfi és nő közt nagy távolság van, a szerelem nem teljesedhet be:
csak elmosolyodik Júlia
-szerelemről csak metaforákban beszélhet a férfi, tabu téma
-metaforasorok:
„palotám”, „fejedelmem”
értékrend csúcsán a nő, mint fejedelem jelenik meg – lovagi kor, hűbéri lánc, fejedelem legfelsőbb úr
népköltészet:
-violám, rózsám
-édes lelkem
török költészet:
(török hódoltság korában él B.B.)
-szemüldek fekete széne
korabeli, korábbi költői hagyományt beleszőtte versébe a költő
reneszánsz vonás:
több szerelmes verset írt, gyakran volt a szerelem a témája
Tétel: Kosztolányi Dezső emberképe prózája alapján
20-as évek második fele (1924-1925) – ekkor kezdett újra prózai műveket írni
Tanácsköztársaságban szerepe volt – bukás után „meghurcoltatás”
prózai művei: Pacsirta, Édes Anna, Esti Kornél novellák, Aranysárkány
Édes Anna (1926)
Elemzési szempontok:
§Freud személyiség elmélete: 3 részből áll az emberi én:
felettes én, én és a tudattalan én.
(személyiség = jéghegy, ami kilátszik a vízből, az a tudatos rész /ami egyensúlyfenntartó a szuper ego és a tudattalan rész között, a szuper ego részben ahol a tsd-i szabályok, szülői tiltások, erkölcsi ideák alapján van lelkiismeret/ ami a víz alatt van /a többi rész-zöme a jéghegynek/ az a tudattalan rész, ösztönös, azonnali kielégülésre törekvő rész…)
Szuper ego
Tudaos rész
Tudattalan rész
Kosztolányi elsőként használja fel a freudizmus akkori eredményeit, s ezeket zseniálisan továbbgondolva, apró, kisebb-nagyobb, de az adott pillanatban még jelentéktelennek tűnő sérelmeken át vezeti ősét a tudattalan lelki robbanásig.
Freudista személyiségmodell: elfolytjuk az ösztönén késztetéseit, vágyaait, ösztön én munkál bennünk tudattalanul tovább – kitör /rombolóan hat
Annában a mintacseléd szerepe elnyelte az embert, egykori egyéniségét. Lassan, fokról fokra megy végbe Anna egykori szép lelkének megtörése.
Anna ösztönén = robot, nem gondolkozik, ki lehet használni. Egyre gyűlik benne a feszültség, majd kibillenti, mikor Moviszter doktor feleségével meglátja Patikárius Jancsit.
„Egyszer, mikor a fürdőszobába értek, az úrfi magához szorította párját, belecsókolt a nyakába. A szép doktorné fölkacagott búgva. – Anna, aki az előszobában ácsorgott a tűzhely lángjától piros füllel, meghallotta ezt. Odatekintett. Vissza akart futni a konyhába, de nekiment a falnak. A lámpák valami kancsal fénnyel föllobogtak.”
§Szerkezet: Anna megaláztatásának folyamatát bemutatni….
Emberi, anyai, női mivoltában:
-Bandikától való elbúcsúzás
-Vizynével való találkozás = „rabszolgavásár”
Anna = „árucikk”
-Vizyíné hisztériás rohama – eltört valamit Anna
-előző cseléd lélekmelegítőjét kapja Anna ajándékba
-teadélutánon süteménnyel kínálják, amikor ő nem kér belőle…kinevetik
Férjhez „szeretne” menni Báthory Árpádhoz (kéményseprő), de Vizyné hisztérikus rohama visszatartja őt.
„…Anna várt, tétovázva a gyűlölet légkörében, mely hidegen vette körül. Sajnálta a méltóságos asszonyt, hogy beteg, hogy annyit szenved, s ezt talán ő is okozta…”
„…Viczynénagy szünetekkel beszélt:
- Mert tudnom kell... Nekem elég volt ebből egyszer, többet nem akarok ilyen szcénát... Nem tartóztatom... Jogában van... mehet... itt hagyhat, a tél közepén, magamra... Senkit se lehet kényszeríteni... Ha nem tetszik, szépen elválunk... Ha pedig marad, akkor marad... Különben én nem értem magát... Mi baja volt itt...? Bántották...? Nem kapott eleget enni... Pénzre van szüksége...? A bére ott van a takarékban... gyűlik, ...mért nem szól...? Akkor veheti ki, amikor kívánja... majd vásárol rajta valamit... valami értékeset... Vagy emeljek...? Arról is lehet szó... Mit akar?
Anna kicsit előrelépett. Vizyné elérkezettnek látta a pillanatot, hogy végképp levegye a lábáról, most hallotta a szellem szavát, hogy csak keményen, keményen:
- Maga se tudja, hogy mit akar... Hisz ennek a szerencsétlennek, aki elvette az eszét... Ismerem ezt a fajtát... Fűt-fát ígérnek, aztán otthagyják... Annyit se keresnek, hogy el tudja tartani... Miből élnek...? Hol laknak...? Maga bemenne abba a piszkos kis lyukba, megpenészedni...? Ezek csak cselédet akarnak, ingyen cselédet, aki mos rájuk... még bért se fizetnek... egy jó bolondot... nem feleséget... Aztán, még ha fiatal volna az a kéményseprő... De már nem is fiatal... És özvegy... Akkora lánya van, mint maga... Én ismerem azt a kis dögöt... Az kikaparja a maga szemét... Mostoha akar lenni...? Ó, láttam én már ezt... sok cselédem férjhez ment... aztán jöttek, hogy az uruk veri, hogy részeges, hogy nincs munkája, hogy jaj, méltóságos asszony, kezét csókolom, ha én még egyszer visszakerülhetnék ide... Könyörögtek... De aki egyszer innen kiteszi a lábát, az nem kell... Mi lesz akkor magából...? Hová megy...? Haza...? Mehet a zsidókhoz... zsidó helyekre, ahol... Micsoda...?
A lány suttogott valamit, mosolyogva. Vizyné még egy szelíd támadást intézett:
- Ne tegye tönkre az életét, ne tegye tönkre a fiatalságát... azt a gyönyörű fiatalságát... mert megbánja keservesen... Hallgasson arra, aki okosabb... aki tapasztaltabb... Nem mondom, ha valami érdemes volna... De hát ez...? Majd akad valaki... később... akkor férjhez adjuk... Én nem erőszakoskodom... Gondolja meg még egyszer, de most utoljára... Majd holnap adjon választ... Előbb jól gondolja meg...
Anna végigsimította haját.
- Én már döntöttem.
- Szóval marad?
- Maradok.
Vizyné a nagy csata után párnájára hanyatlott…..”
§Annából hirtelen indulatba tör ki a feszültség: „fellázadó gép”, bosszút áll a gazdáin….megöli Vizynét és Vizyt
Anna = adna…csak ad és ad, nem kér semmit
Édes Anna = édesanya, ez lett volna Anna a gyermekével együtt….
„…..Hát hol vagy, öreg doktor, te haldokló, a gyógyíthatatlan betegségeddel, a nyolcszázalékos cukroddal? Meghaltál azóta, vagy magaddal tehetetlenül fekszel, senyvedve attól az álomkórtól, mely megelőzi az ilyen betegek halálát? Elvesztél te is, és már senki sincs ezen a földön? Ha még élsz, ha csak egy szikrányi lélek lobog benned, akkor teneked most itt a helyed, akkor el kellett jönnöd.
El is jött. Ott ült, egészen hátul, elveszve a tanúk széksoraiban, elveszve a bundájában ezen a novemberi napon, már-már kihűlve az elmúlás közelségétől. Időbe telt, míg előretopogott, a botjára görnyedve, már olyan kicsire zsugorodva, hogy sokan fölálltak, úgy nézték, hogy ott van-e.
- Jelen - mondta, meghajolva az elnök felé.
Az elnök látva, hogy milyen állapotban van a tanú, közölte, hogy ülve is megteheti vallomását. Széket tétetett oda egyik teremőrrel, ő ezt nem fogadta el. Sőt: - még jobban kiegyenesedett. Már amennyire ő tudott.
- Ön, doktor úr - kérdezte az elnök -, szintén fönntartja a vizsgálóbíró előtt tett vallomását?
- Igen - mondta Moviszter, alig hallhatóan, úgyhogy az elnök tölcsér gyanánt füléhez tette a tenyerét.
- Okolja meg, mire alapítja ezt.
Moviszter gondolkozott, mint aki valami hosszú beszédre készül. Biztatta magát.
Mit késlekedsz? Teljesítsd kötelességed. Csak egy ember vagy. De hát mi több, mint egy ember? Se két ember, se ezer ember nem több nála. Lépj előre egy lépést - így -, és most még egy lépést. Rajtad a sor. Föl a fejet, Moviszter, sursum corda, föl a szívet, csak föl a szívet.
- Nem értem - szólt az elnök. - Kissé hangosabban.
Mit kissé hangosabban? Nem kissé hangosabban, hanem nagyon hangosan. Kiálts - dobogott benne a lélek -, kiálts úgy, mint a te igazi rokonaid, az őskeresztények hősi papjai, akik föllázadtak a pogányság ellen, és a temetőkben, a koporsók mellől kiáltottak az égbe, pörölve a legnagyobb Úrral is, az igazságos, de nagyon szigorú Istennel, irgalmat követelve a gyarló embereknek. Hiszen te mindennap elmondod magadban a halotti imát. Emlékszel, mi van benne? Ne tradas bestiis animas confidentes tibi. Ne dobd oda a vadállatoknak a tebenned bizakodó lelkeket. Et animas pauperum tuorum ne obliviscaris in finem. És a te szegényeidnek lelkét ne feledd el végképp. Próbálj te is így kiabálni az arénán, az oroszlánokat is túlharsogva, bátor katekumen.
Hangja szilárdabbá vált:
- Teljes egészében fönntartom vallomásomat. Csak azt tudnám ismételni, amit már elmondtam.
- Igen - szólt az elnök, egy aktaköteget lapozgatva. - Ön így vallott. De tényeket kérünk. Verték? Éheztették? Agyondolgoztatták? Nem fizették meg a bérét? Úgy látom itt - mondta gyorsan -, hogy karácsonykor valami ajándékot is kapott, egy különben jelentéktelen ajándékot: egy jumpert. Tessék beszélni.
- Ridegen bántak vele - jelentette ki Moviszter, erősebb hangon. - Ez volt mindig az érzésem. Szeretet nélkül bántak vele. Szívtelenül.
- És miben nyilvánult meg ez?
- Azt én nem tudnám pontosabban körülírni. De határozottan ez volt az érzésem.
- Akkor valóban csak érzések ezek, doktor úr, sejtések. Afféle finom árnyalatok, melyeket a törvényszék ilyen durva és szörnyű bűnténynél aligha vehet figyelembe. Mert itt tények vannak az egyik oldalon: véres tények. Mi is tényeket kérünk. Aztán a többi tanú egyebet vall. Épp az ellenkezőjét. Hogy szerették és megbecsülték. Maga a vádlott sem panaszkodott, se a rendőrségen, se a vizsgálóbírónál…..”
„….Nézd most Moviszter ezt a lányt, mily tompultan ereszkedik le fegyőrei közé, nem kellemes látvány, de csak nézd meg jól, és nézd meg az elnököt is, aki megigazítja öreg, kék szemén az olcsó pápaszemet, és vakarni kezdi a fülét, hogy ne is sejtsd, mi forog a fejében, mi zajlik a szívében. Ő csak a földi igazságszolgáltatás képviselője. De igyekszik pártatlanul igazat látni, jobbra és balra tekinteni, már amennyire lehetséges ez itten a világon. Nem érzed-e - biztatta egyre magát -, hogy közeledik az isteni igazságszolgáltatás felé, s máris a pártodon van? Hagyd, hogy kicsit még vitatkozzék, végre ez az ő kötelessége, aztán újra beszélj, ne félj tőle, ne félj te senkitől, mert teveled van az Isten.
- És ha rossz dolga is volt, kérem - érvelt az elnök -, akkor a törvény adta jogánál fogva bármikor panaszt tehetett volna gazdái ellen, fölmondhatott volna nekik, és tizenöt napon belül elmehetett volna.
- Kényszerítették, hogy ott maradjon.
- Mivel kényszerítették? Senkit se lehet kötéllel fogni.
- Egy ilyen öntudatlan, szerencsétlen teremtés.
- Azért nem kellett volna elkövetnie ezt a szörnyűséges bűnt - tűnődött az elnök, majd keményen tette hozzá: - Erre nincs mentség.
- Akkor mért követte el? - kérdezte Moviszter önmagától. - Az az érzésem - ismételte makacsul -, az az érzésem, hogy nem bántak vele emberien. Nem úgy bántak vele, mint egy emberrel, hanem mint egy géppel. Gépet csináltak belőle - és itt kitört, majdnem kiabált. - Embertelenül bántak vele. Cudarul bántak vele..”.
oKosztolányi egy-két versét is meg lehet említeni ehhez a témához:
vElső nap az iskolában
Fontos gondolat: társadalommal megismerkedik, vagy egyedül van, megőrzi egyéniségét, vagy nincs egyedül, feloldódik
Szeretnék indítani egy online, interaktív érettségi előkészítőt. Egy rövid kérdőív kitöltésével segíthetsz abban, hogy igazán hasznos legyen az anyag, vagy jelentkezhetsz az online próbakurzusra - természetesen ingyen!
Tétel: Prófétai szerepvállalás Babits Mihály költészetében
Előzmények:
·első világháborús események
·a politika háborúra buzdít
·Babits ezzel szemben áll, háborúellenes verseket ír: Fortissimo, Játszottam kezével, Húsvét előtt
Nyugat 1917-es számát elkobozzák a Fortissimo miatt
Babits vádlottak padjára kerül: istenkáromlás („süket az Isten”)
1910-es években megütötte a bokáját a prófétai szerepvállalással
·2 világháború között: Hitler, fegyverkezés, zsidó törvények, háborús készülődés
·gond Babitsnak: felemelje-e a szavát békéért
30-as évet (közepe, vége): vívódás jellemzi, nem áll ki, nem tudja, mi a feladata
„vívódó” versei:
Mint különös hírmondó (1930)
Babits nem békét szeretne hirdetni, hanem a világ nagy és örök rendjétszeretné bemutatni – évszakszimbolika: ez által világ nagy örök rendjét, körforgását mutatja be.
A költemény egyetlen hatalmas mondat.
A legelső sor paradoxonnal kezdődik: a „különös hírmondó” nem tud semmi újságot. Az ellentmondás viszont csak látszólagos, mert éppen ez a szembenállás különíti el az egyiket a másiktól. Az emeltebb, választékosabb megnevezésű „hírmondót” az teszi „különössé”, hogy nem avatkozik bele na napi, jelenségszintű hírekbe, őt az általános értékű, lényegi kérdések, hírek foglalkoztatják. A hegyi hírnők „elbútt, messze a hírektől”: nem a szenzációs, pillanatnyi jelenségekre figyel, a balga emberi faj gyermeki civódásaira, hanem a természet változhatatlan rendjére, a nyárra őszt, a télre tavaszt hozó örökké egyforma, de örökké újuló körforgásra. Ezért kiáltja – nyár múltán, megindulván a népes völgyek felé – nagy hírként, amit mindenki tud: „ősz van!”
Ezzel a különös hegyi hírnökkel azonosítja magát a versben megszólaló költő-próféta. Éveinek száma bölccsé érlelte, szíve feszült a szavaktól, de az a „nagy hír”, amit hegyéről az emberek közé térve kiálthat, ugyanaz „mint bölcs növények és jámbor állatok” tudása. S ez a szent Ritmusnak, az örök szerelem ritmusának fölfedezése. Isten versének ritmusa szerint „napok állnak versenyt az évekkel, évek a századokkal”, s ehhez az örök rendhez képest valóban „kicsi minden emberi törekvés”. A „nagy hír tudója” csak az őszt érzi, hallja a tél, a fehér tigris puha lépteit, s tudja, hogy szőreit hullatva majd el fog tűnni „az új tavasz illatos dzsungelében”.
Ősz és tavasz között (1936)
A vers a halál rettenetében íródott. — Tudjuk, hogy 1943-től kezdve figyeltek fel nehéz légzésére, hangjának rekedtségére, majd tünetei egyre súlyosbodtak.
Babits e versében különféle stílusréteget használ: népdalos, klasszicista, emelkedett bibliai, naturalisa.
A vers végére a halál iszonyat némileg fel oldódik, enyhül az asszonyi jóság népdalszerű szimbolikájával, a karóra boruló rózsa szép költői képével.
??? Népdalszerűséghez mondható a versszakok végén lévő ismétlődés: „Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!” ???
Naturalista stílusréteg is megtalálható benne: „Ludbőrzik az agyagos domb bőre, elomlik és puha sárrá rodhad, mint mezitlen teste egy halottnak.”
??? Emelkedett, bibliai kép: „gyönyörök fája”.???
??? Klasszicista vonás: rímképlet, páros rímek használata.???
??? Klasszikus vonás: minden sor 10 szótagból áll. Nyugodtabb ütemezésű versdallam (4-4-2) a nyolcadik strófában izgatottá válik: pürrikhiuszokkal gyorsított trocheucok közvetítik a rémületet. ???
oSúlyos operációja után a betegágyon vetette papírra a Jónás könyvét, amikor a némaságra ítélve csak beszélgetőfüzeteivel tartott kapcsolatot a külvilággal. A Nyugat 1938-es számában jelent meg előízben.- 1938-ban, Ausztria német megszállása után Babits egész Európa s hazája pusztulásától retteget. Ebben a történelmi helyzetben újra erővel vetődött fel a kérdés: mit tehet a költő, a művész a barbár erők ellenében?
oműfaja: elbeszélő költemény
oKomikus („mindent kiadva, elcsigázva” van a hajófenékben, „üvőlt” és „vonít” a hal gyomrában), naturalista elemeket használ (pl: a cet „vért, zsirt, epét okádott körülötte”), ezzel távolságot tart önmaga és Jónás személye között.
oJónás groteszk ábrázolása (pl: olyat bődült bozontos szája) naturalista, nem tagadja le hibáit.
komikum – 3 lépés távolságtartás
irónia – olvasó figyelmének felkeltése
gúny – kívülről tudja szemlélni a költő is önmagát, elítéli
viselkedését, menekülését
Humor használat, hogy valóságosnak, ne elvontnak tűnjön az alak. Feloldja a feszültséget, hogy kívülről látjuk a problémákat (saját magán nevet). Babits Jónással egyesül + távolságtartó – milyen lehetne / lehet ő, saját sorsát meglássa, kilép a szerepéből.
oa mű üzenete:
qAz Isten fogalmazza meg: „A szó tiéd, a fegyver az enyém. / Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem”.
A prófétának nem kell törődnie azzal, hogy van-e értelme annak, amit tesz. Csak az „igét” kell hirdetnie, a többi Isten feladata. Vállalni kell a prófétai szerepet.
qA próféta nem menekülhet kötelessége elől, nem vonulhat magányos erdőszélre, semmiképpen sem hallgathat, ha szólnia kell: „mert vétkek közt cinkos aki néma. Atyjafiáért számot ad a testvér..”
qsaját életbe következtetés:
lelkiismeret szerint élni + többit Isten teszi
oJónás – Babits összehasonlítása:
Babits belső vívódása (az erkölcsi kötelesség kiállásra késztető parancs és a közszerepléstől visszahúzódó természete között) zajlik le Jónásban.
Jónás próféte, lázadó, Babits alteregója.
Babits testi betegsége, levegővételi nehézség visszaköszön a műben: „sűrűn szívá levegőjét a halnak”. Jónás komoly sorsot jár be = Babits megpróbáltatásai.
oSzentírásban megtalálható a Jónás jövendölése alatt ugyanez az a történet, mint amit Babits írt/ átírt.
Különbség:
-közönséges szavakat használ Babits
-Sztírásban-héber, míg Babitsnál-zsidó Jónás
-a kormányos parancsára kerül a vízbe Jónás Babitsnál, míg a Sztírásban Jónás mondja, hogy dobják őt a tengerbe
-nagy hal – cethal
-Babitsnál nem hallgatnak Jónásra,csak páran térnak meg míg a Sztírásban megtért az egész város, böjtöltek, szőrruhát vettek
-tök (B) – repkény (Sz)
-Babits Jónás bosszút kér, míg a Sztírásban a saját halálát kívánja
Kortársai Ady újfajta stílusát nehezen fogadták el, hisz más szerelemfelfogást hirdetett, szimbolista stílusban, gőgős költői öntudatban, ostorozó hazaszeretettel alkotott. 1906-ban a verseit ért kritika elől Párizsba menekült. Fülöp Lajos az első kötetének (Új versek) megjelenése másnapján dicsérő cikket írt Az Ország című lapban, ami mutatja, hogy volt, akinek elnyerte tetszését Ady újdonsága. A magyar költészetet megújítani készülő Babits Mihály és Kosztolányi Dezső viszont úgy érezte, hogy Ady az ő elképzelésüktől messze eső, de modern költészetével elébük vágott és a nemzet-ostorozó gesztusa felháborította őket. Hatvany Lajos az Új verseket még fenntartással üdvözölte, de mikor Ady következő kötete megjelent, nagyívű esszét publikált a Huszadik század egyik számában, melyben érvelt Ady fordulatos jelentősége mellett.
—Ady magyarágról alkotó képe egy ívet futott be:
Elutasító
- Hortobágy poétája
- A Tisza-parton
- A magyar Ugaron
Ostorozó
- Nekünk Mohács kell
- Kuruc versek
A föl-föl dobott kő
Féltő
-Krónikás ének 1918-ből
- Az eltévedt lovas
Ezek elemzése:
1, Elutasító versei:
- Hortobágy poétája(1905)
Mely kötetben jelenik meg?Új versek c. kötetben jelenik meg 1906-ban.
Környezet és a lírai én viszony:utolsó versszakban jelenik meg, a környezetét „piszkos, gatyás, bamba társak”-nak nevezi, láttukra „eltemette rögtön a nótát: Káromkodott vagy fütyörészett”. „De ha virág nőtt a szívében, a csorda népek lelegelték.” A meg nem értés, elutasítás van a környezet és a lírai én között.
Magyar szimbólumokat hogyan értelmezi?
Ha magáról ír, és magyar jelzőkkel látja el magát J
„kúnfajta” – ősgyökeres a kárpát medencében
„a híres magyar Horobágy” – pozitív kép
„délibáb” – megfogták a lelkét
„halál, bor nő” – csodaszépre gondol
Ha a környezetéről ír és magyar jelzőket használ L
„ott esik el a harcban”„nem akarja besoroztatni magát”
- A magyar Ugaron(1905)
Mely kötetben jelenik meg?
Az Új versek c. kötetben, 1906-ban.
Környezet és a lírai én viszony:
A költő szerint a táj elátkozott föld, ahol minden és mindenki pusztulásra ítéltetett. A táj leírása = riasztó látomás. Az elavult táj, a vad mező szemben áll az ős, buja (termékeny), szűzi földdel, szent humusszal; a szépséget jelképező, illatával szerelmesen bódító virággal pedig a dudva, a muhar, az égi nyúló gizgazok, a vad indák kerülnek szembe.
Az ugar-léttel szemben a virág-létre vágyó lírai én sorsa az aláhullás, a züllés, a közönségességbe való elveszés. A süket csöndben a kacagó szél ironikusan kísérti a nagyra törő szándékot, merész álmok elbukását.
—költő íve: határozott (gázolok, ismerem) – lehajol – les
„negatív himnusz” (verést kér Istentől, nem áldást) – ostorozó hazaszeretet
3as egység / szerkezet: verscím 3 szó + 3 versszak
sorsközösséget vállal Ady a magyar néppel, nem kívülről ostoroz, hanem belülről kritizál: 1.vsz = nép, faj; 2.vsz = önmaga; 3.vsz = mi
-Kuruc versek
Bennük is a magányos, elárult, reménytelenül lázadó ember vádló keserűsége szólal meg.
Egybemosódik ezekben a tragikus múlt és a tragikus jelen, de a csüggedtség mellett kifejeződik bennük az elszántság, a helytállás kötelezettsége is.
Ady a szegénylegény-költészet darabjait vette mintául.
Kuruc versei a Szeretném, ha szeretnének (1909) című kötetében rendeződtek első ízben önálló ciklussá (Esze Tamás komája). Ezek közül való a Bujdosó kuruc rigmusa (1909). Archaizáló lírai szerepdal ez: a vesztett ügy bujdosásba kényszerült katonája beszél benne. Ősi emlékeket idéz a verszene is: négyes bokorrímmel ellátott (aaaa) felező nyolcasok alkotják az egyes versszakokat.
- Ady = bujdosó kuruc…küzd, mindent feláldoz és semmit sem kap
- „mégis” mentalitás Adynak: hazaszeretet miatt mégis hazajön, elemi ösztön vonzza
3. Köztes verse az ostorozó és féltő versei között:
- A föl-földobott kő (1909)
ragaszkodó hazaszeretet
3, „Féltő” versei:
- Az eltévedt lovas (1914)
-szimbólum:
-szimbolista vers – a cím is a központi szimbólumot emeli ki
-életrajzi háttér: 1914-ben I.vh kitörése, ennek hírére írta a verset
-9 vsz-ból áll, a középső (5.vsz) összefoglal
-idő, tér egybeolvad, egybecsúszik – megelevenedő múltszázad
-kiút keresés – eltévedt lovas
-környezet nyomasztó
-eltévedt lovas = Ady
= magyar nemzet
-ősz = elmúlás, értékhiány, leépülés
-táj = erdővel, náddal sík – magyar ugaron
-állatok = környező népek, ordas bölény/nagyméretű medve – körülvevő népek fenyegetése, bántalmazása, minket fenyegető népek
nem egyértelmű megjelenés – nemzet afontosabb, mint a saját sorsa
- Krónikás ének 1918-ból (1918)
-háború utáni hadirokkantak, itthon is harc, háború – szembesül a háború borzalmaival
-krónikás ének = Tinódi históriás ének, krónikások XV-XVI. sz.
történet mondás, esemény beszámoló
- nyelvi eszközök – XVI-XVII. sz-i stílust megteremti
Nádasdy Ádám szerint a szókincs változása nem tekinthető a nyelv változásának.
A szókincs változása a laikus megfigyelő számára minden más változásnál feltűnőbb: napjainkban például mindenki észreveszi, hogy áradnak be a magyarba a francia és olasz szavak, mint camembert, croissant, baguette, apartman, coupé (egyfajta autó), limuzin, rozé; illetve mozzarella, pizza, pizzéria, sztráda, tiramisu, sztracsatella, kapucsínó, maffia, maffiózó stb., de ugyanígy sorolhatnánk angol vagy német szavakat is.
Az ilyen szókincsi változások az élet változásait tükrözik, s ezért igen érdekesek a kultúrtörténész, a szociológus, a pedagógus számára. A nyelvész azonban nem tud róluk mit mondani azon túl, hogy lajstromba veszi őket.
A szókincs változásai ugyanis nem foglalhatók szabályba, mert itt egyedi tételek változnak, nem kategóriák: nem mondhatjuk ki, hogy a mai magyarban a puha, büdös sajtokat francia szóval kell megnevezni, hiszen a pálpusztai meg a kvargli nem francia szó. A szókincs nem rendszer, hanem adathalmaz, vagyis lexikális információ. (Maga a "lexikális" kifejezés is éppen innen származik, minthogy a lexikon görögül "szókincset" jelent.) Nincs nyelvtani jelentősége, hogy valamely szó öröklött-e vagy jövevény, pl. a hétfő, kedd, szerda, csütörtök sorból az első kettő öröklött finnugor anyag (hét+fő, ill. ketted), a második kettő átvétel a szlávból (lásd például szerb srijeda, eetvrtak), mégis egyformán kezeli őket a magyar nyelv.
A szavak jelentése, eredete tehát a nyelvi rendszer szempontjából nem osztályozó tényező, a szabályok nem ilyen alapon vonatkoznak rájuk, és nem ilyen alapon változnak. Nem képzelhető el olyan változás, hogy - mondjuk - minden táplálkozást jelentő ige egy szótaggal rövidebb lesz; vagy hogy a szláv eredetű szavakat mostantól kötelező az ige elé tenni.
A szókinccsel kapcsolatban mégis fontos nyelvművelési feladatok: a benyomuló idegen szók magyarosítása.
Idegenszó és jövevényszó fogalmának meghatározása.
A nyelvre mint szabályrendszerre jellemző változások:
Nádasdy szerint nem ítélhetjük romlásnak ezeket a változásokat sem a nyelvész tudós szemével.
A nyelvhasználó szemével viszont igen, mert a különféle ragok, szóalakok kihalása a mondanivaló, a gondolatok elsivárosodását is okozhatja, mert a nyelv és a gondolkodás összefügg.
Az árnyalt nyelvhasználat árnyalt gondolkodást generál – és fordítva.
A nyelvművelés alapelve a sokszínűség, árnyaltság fenntartása.
I. A szavak toldalékolásában bekövetkező változások
Sziasztok! 7 év után kicsit kipofoztam az elemzési szempontokat. Használjátok sikerrel!
Szeretnék indítani egy online, interaktív érettségi előkészítőt. Egy rövid kérdőív kitöltésével segíthetsz abban, hogy igazán hasznos legyen az anyag, vagy jelentkezhetsz az online próbakurzusra - természetesen ingyen!
Van-e összefüggés az író életrajza és az elbeszélő személye, szituációja között?
Hogyan jelennek meg a novella műfaji sajátosságai a műben?
Stílustörténeti korok (reneszánsz, naturalizmus, stb.) sajátosságainak megjelenése a novellában.
A szövegből kiinduló elemzést ajánlott egy rövid, de átfogó, lényegre törő képpel kezdeni, amire aztán hivatkozhatsz a többi elemző szempontnál.
A szövegből kiinduló elemzése
Cím, alcím, mottó és a szöveg viszonya - bevezető
Megjelenik-e szövegben a cím? Milyen szereppel, mit hangsúlyoz?
Mi indokolja a címadást?
A cím és a szöveg hangulata (ld. Kosztolányi Fürdés – hangulatos cím vs. tragédia a cselekményben)
Milyen más címet / alcímet lehetne adni a műnek?
A novella műfaji sajátosságainak bemutatása az adott szövegen. (Epikus műfaj, rövid idő alatt játszódó, kevés szereplővel zajló eseménysort / sorsfordulatot mutat be, a végén valamilyen váratlan fordulattal, csattanóval.)
A novella hangulata: az első sorok elemzése. Mit sejtetnek az első sor szavai / mondatai a novella egészéről?
Tartalmi elemek
A cselekmény terének és idejének vizsgálata. Miért pont ott, akkor? Milyen szimbolikus üzenete van ennek? (Karácsony vs. magány)
A novella idősíkjai: múlt – jelen – jövő - ezek viszonya?
Ellentétek és párhuzamok a novella cselekményében (ismétlőd események)
A novella szerkezete / kibontakozása térben és időben
Tetőpont – legfontosabb jelenetek, mondatok – összecsapás…
Megoldás – tanulság…
Az elbeszélő személye – nem azonos a szerzővel! Minden novella fikció!
Kivülálló személy? Része a műnek?
Hogyan értelmezi a cselekményeket?
Gyermekelbeszélő?
A szereplők jellemzése
Honnan jön, mit tudunk a múltjáról?
Mi a célja, értékrendje?
Milyen a külseje, milyen belső tulajdonságok, jellemvonások derülnek ki ebből?
Milyen szokatlan / szokásos, tipikus dolgokat tesz? Ezek alapján milyen a jelleme?
Nyelvi eszközök:
Szókincs (gyakran ismételt szavak, tájszavak).
Mondatszerkesztés.
Szereplők „élőbeszédének” idézése. Milyen céllal, mikor?
Költői eszközök szerepe a novella hangulatának megteremtésében.
Szubjektív elemzés
Mi a mű üzenete? Hogyan hatott rám, milyen érzelmeket váltott ki belőlem?
(Lehetőségek gondolatban, csak a végkövetkeztetést írd le: újságíróként riportot készíteni a szereplőkkel; egymás szempontjából bemutatni a szereplőket, ajánló a novellához…)
Valamennyi rész szempontot kössünk össze az „egésszel”! Pl. mi a célja az írónak azzal, hogy ezt a címet választotta, mit szolgál a novella sajátos szókincse, stb.
Szeretnék indítani egy online, interaktív érettségi előkészítőt. Egy rövid kérdőív kitöltésével segíthetsz abban, hogy igazán hasznos legyen az anyag, vagy jelentkezhetsz az online próbakurzusra - természetesen ingyen!
Elgondolkodtató, kiváló példákkal a HVG-ből. Ha ezt a cikked ismerteted maximális pontra számíthatsz a nyelvtan részből.
Irodalmi szövegkölcsönzések: feljavított kiadás
2010. április 18., vasárnap • Utolsó frissítés: 2 órája Szerző: HVG
Bár a minap újfent meghökkenést váltottak ki Esterházy Péter szövegkölcsönzései, az irodalmi hagyomány szerint az idézőjel nélküli idézés nagyon is bevett írói eszköz.
„Nekem a hatás az érdekes. Az, hogy a szöveg testében egy idegen test van. Most egyfelől igaz, hogy ezek hasonulnak a szöveghez (...). Másfelől azonban mégiscsak idegen marad. Következésképpen valami billegés támad a szövegben. No most ez: a billegés vagy remegés, nagyon fontos (...). Tehát valami feszültség támad” – fejtegette Esterházy Péter egy 1991-es interjúkötetben, hogy mi vonzza a mások által írt szövegek átvételében. A napokban azonban egészen másféle feszültség támadt azt követően, hogy egy Magyarországon kevésbé ismert író, Sigfrid Gauch egy németországi plágiumvita kapcsán a Die Rheinpfalz című regionális napilapban felmelegítette: megrökönyödve vette észre, hogy Harmonia Caelestisében Esterházy mindenféle hivatkozás nélkül egy egész fejezetet emelt át az ő 1979-es Apa-nyomok (Vaterspuren) című elbeszéléséből. Gauch ugyan sértetten nyilatkozott az esetről, arról azonban a magyar sajtóban elterjedtekkel szemben nincs szó, hogy perelné magyar kollégáját, ahogyan az sem igaz, hogy az Egyesült Államokban szerzői jogi eljárások folynának Esterházy ellen.
Az egy évtizede megjelent Harmonia amúgy is a bögyükben van azoknak, akik érzékenyek az irodalomtudományban vendégszövegként emlegetett írói technika alkalmazására. Három éve a Magyar Narancs hasábjain Forgács Zsuzsa Bruria feminista írónő kérte arra szerzőtársát, hogy „próbálja meg helyrehozni mindazt, amit (...) megrongált: a szövegkezelés korábban széles körben elfogadott normáját”. A litera.hu internetes irodalmi lap pedig ennek kapcsán játékot hirdetett az említett családregényben fellelhető idegen szövegek felkutatására, aminek eredményeképp csaknem kétszáz – idézőjel és forrás nélküli – idézetet sikerült beazonosítani, mások mellett Krúdy Gyula és Thomas Mann írásaiból. Az egyik legismertebb közülük Kosztolányi Dezső Édes Anna című, 1926-ban megjelent regényének első néhány mondata volt a Vérmező fölött elhúzó Kun Béla dicstelen meneküléséről.
Danilo Kis és Esterházy Péter 1989-ben Budapesten
Tény, hogy Esterházy régen él ezzel a módszerrel. A Hrabal könyve című 1990-es regényében például oldalakon keresztül Pilinszky János egyik esszéje köszön viszsza, a Bevezetés a szépirodalomba című, 1986-os kötetébe pedig Danilo Kis szerb írónak A holtak enciklopédiája című 1983-as könyvéből emelt át egy hosszabb részletet. Ez utóbbit az érintett egyáltalán nem vette zokon, ami nem csoda, hiszen maga is nagy idézgető volt.
Kérdés, van-e bármi helyrehozandó Esterházy munkásságában (akit hatvanadik születésnapja alkalmából az Élet és Irodalom a múlt héten hatvan kortárs író Vendégszöveg című idézetgyűjteményével köszöntött). Az irodalomelmélet szerint semmiféle szöveg nem létezik önmagában. Mint Julia Kristeva Franciaországban élő bolgár filozófusnő már 1966-ban felvetette, minden irodalmi alkotás voltaképp idézetekből álló mozaik, amely korábbi szöveg(ek) bekebelezésével és transzformációjával jön létre. Az Esterházynál feltűnő vendégszövegeket az irodalomtörténészek az intertextualitás (szó szerint: szövegközöttiség) nevű irodalmi jelenség egyik típusába sorolják. Ennél azonban jóval gyakoribb az imitáció, a paródia, az allúzió (utalás) vagy a parafrázis (átírás). Külön kutatási ág foglalkozik azzal, hogy mennyire nyílt vagy rejtett a kapcsolat egy mű és ihlető-idézett előzményei között. József Attila Tudod, hogy nincs bocsánat című versében a „Légy, ami lennél: férfi” óhajában például a szakértők Petőfi Sándor „Ha férfi vagy, légy férfi...” kezdetű, egy évszázaddal korábban született művének hatását fedezik fel. Jóval egyértelműbb a kapcsolat Márai Sándor Halotti beszéd című költeményében Vörösmarty Mihály Szózatával: „»Az nem lehet, hogy annyi szív...« Maradj nyugodt. Lehet. / Nagyhatalmak cserélnek majd hosszú üzenetet.”
„Az irodalom a szövegek játszótere; sem a beszélt, sem az írott nyelv nem sajátítható ki (jogilag sem), hiszen a szövegek egymásra hagyatkozása, egymást idézése adja a lényegét” – említi Rácz I. Péter irodalomkritikus. Ráadásul a probléma nem új keletű, idézi a HVG-nek Molnár Gábor Tamás irodalomtörténész Jan Assmann német kultúrtörténész híres példáját a csaknem négy évezreddel ezelőtt élt egyiptomi szerzőről, Haheperrészenebről, aki így panaszkodik: „Ó bárcsak volnának nem-ismert mondataim, különös szólásaim, / elő nem fordult, újdonatúj szavaim, / ismétléstől mentesek, / nem ősöktől megörökölt mondások.” Ráadásul a laikusokat nemegyszer felháborító idézetek vizsgálata „ingoványos terület, mert az idézet is idézet lehet valakitől, az eredeti alkotást megállapítani szinte lehetetlen vállalkozás” – óv az elhamarkodott ítéletektől Bónus Tibor irodalomtörténész is.
A technikával éltek és élnek mások is a honi szépprózában: többek között Mészöly Miklós, Nádas Péter, Garaczi László, Háy János vagy Kukorelly Endre. A krimiszerzők sem vetik meg az ilyesmit: Kondor Vilmos két évvel ezelőtt megjelent Budapest Noir című, az 1930-as években játszódó bestsellere Dashiell Hammett 1929-es Véres aratásából idéz.
A művelt olvasókkal való összekacsintás technikáját „már korábban is többen használták: Marcel Proust Platón- és Racine-szövegeket épített Az eltűnt idő nyomában című regényfolyamába, de James Joyce is számos szerzőtől idézett az Ulyssesben” – hoz példákat a HVG-nek Bónus. A vendégszövegeket mégis a posztmodern írók használják a leggyakrabban, olyannyira, hogy egyikük, az olasz Umberto Eco néha már maga sem tudta, mi honnan került a műbe. Mint A rózsa neve című, 1980-as sikerregényében a főszereplő szerzetesnövendék pásztorórájáról egy későbbi kommentárban bevallotta: „Adso szerelmi élményének jelenete az éjszakai konyhában csupa vallásos idézetből van összevágva, az Énekek énekétől Clairvaux-i Bernátig (...). Ha azonban ma megkérdeznének, hogy az egyes idézetek kiktől származnak, és hol végződik az egyik, hol kezdődik a másik, már nem tudnám megmondani.”
Vendégszövegügyben egyébként ritkán marasztalnak el szerzőket. Amikor az 1990-es évek legvégén Heiner Müller német drámaíró egyik befejezetlenül maradt darabjában hosszasabban idézett két Brecht-drámát, a Szövetségi Alkotmánybíróság végül precedensértékű ítéletben mondta ki, hogy megjelentetésével a műalkotás nem egyedül a tulajdonosának áll a rendelkezésére. Ehelyett – rendeltetésének megfelelően – belép a társadalmi térbe, és ezzel a kor kulturális és szellemi képét alakító, önálló tényezővé válhat. Idővel kiválik a vele való magánjogi rendelkezés köréből, és szellemi, kulturális közkinccsé lesz. Amihez hozzátehető Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténésznek a Forgács-vita kapcsán a litera.hu-n közölt véleménye, amelyben így summázza a vendégszöveg-technika jelentőségét: „az Esterházy-szövegek java nemcsak átviteli, de archiváló és tároló médiumként is az egyik legbiztonságosabb hungarikum”.